Print

Ha nem megy házon belül, meg kell vásárolni

Forbes
2021. szeptember 27. 5 perc olvasás

Szerző: Vaszari Péter

A közép- és nagyvállalatoknál egyre több az olyan vezető, aki itthonról hozza meg döntéseit – és ez nagy eredmény. Észre kell venni azt a közép- és nagyvállalati réteget (nem is beszélve a feltörekvő startup, scale-up cégekről, amikben hatalmas növekedési potenciál van, ráadásul kiépült az ezt katalizáló ökoszisztéma is), ami tényleg szintet lépett az utóbbi években. Nemcsak pénzügyi eredményekben, hanem stratégiában, nyitottságban és merészségben is.



Ennek lenyomatát látjuk a tranzakciós piacon is, hiszen nemcsak a hazai terepet dominálják ezek a szereplők, de egyre inkább kacsingatnak a külpiacokra is. Tavaly 105 vállalati tranzakciót zártak le és hoztak nyilvánosságra Magyarországon, amivel a piac becsült mérete az EY elemzése szerint közel nyolc százalékkal, 5,7 milliárd dollárra emelkedett. Két fontos dologra hívnám fel a figyelmet: a piacot a belföldi tranzakciók dominálták (53 százalékos arányban volt belföldi a vevő és az eladó is), ami mellett egyre növekszik a határon átnyúló, „kifelé” irányuló tranzakciószám (18 százalék).

A trendek azt mutatják, hogy erősödnek a hazai döntéshozatallal rendelkező vállalatok. Az utóbbi harminc évben felnőtt körülbelül százötven tőkeerős magyar nagyvállalat, és készen áll rá, hogy külföldi piacokon vevőként is megjelenjen. Mellettük hozzávetőlegesen még van ötszáz középvállalat, amelyik elindult a magyar hátterű multivá válás útján. A covidra adott vállalati válaszok lehetnek reaktívak és proaktívak – a járvány hatására más pályára kerül a vállalatok működési környezete. A makrofeltételek, az üzleti környezet lehetővé teszik a proaktív stratégiák megvalósítását, és igenis, ebben az esetben van lehetőség szintet lépni egy vállalat életciklusában.

Felnőtt körülbelül 150 tőkeerős magyar nagyvállalat, és készen áll rá, hogy külföldi piacokon vevőként is megjelenjen.

A döntést, hogy milyen pályán növekedjen a cég (vagy éppen növelje a hatékonyságát), minden vállalatnál ugyanolyan nehéz meghozni. A piacismeret és a jártasság egyre inkább felértékelődik a tanácsadói munkákban is, de van öt erős körülmény, ami minden egyes döntéshozó gondolatait befolyásolni fogja a következő időszakban, amikor a szintlépésről és a növekedésről van szó.

Az első az olcsó pénz – ez továbbra is hajtja a szereplőket a növekedés és az aktivitás irányába. A második a piacszerzés és a konszolidáció útja – nemcsak itthon, hanem határon átnyúlóan is. A harmadik a digitalizáció és a technológia szükségessége – ha nem megy házon belül a fejlesztés, meg kell vásárolni a tudást és a képességet. A negyedik a zöld ügyek kérdése, ami megkerülhetetlenül robog felénk a szabályozók, a forrást biztosítók és a befektetők oldaláról is. És végül ott vannak mindenki előtt a tőkepiaci lehetőségek, kérdés, ki milyen mélyen tudja őket kihasználni.

A járvány sok szempontból katalizálta a vállalatok aktivitását a tranzakciós piacon. Évek óta beszélünk róla, hogy a digitalizáció vállalatok, sőt egész gazdaságok versenyképességét meghatározó trend. Miközben sokan amúgy is dolgoztak digitális stratégiájuk tökéletesítésén, jött a covid, és kimozdította a komfortzónájukból a cégeket. Aki mert lépni, tőkeerős volt, kihasználta a pénzpiaci likviditás és a mentőcsomagok által nyújtott előnyöket, lépéselőnybe kerülhetett. Az olcsó pénz és az erős kereslet hatással volt a vállalatok értéknövekedésére is – ezt látjuk a tranzakciós szorzókon is.

Mindezeknek köszönhetően rövidebb megtorpanás után tehát fellendült az M&A, azaz az akvizíciós piac. Egy felvárlás ugyanis sokszor a legrövidebb és leghatékonyabb út arra, hogy a vállalatok megszerezzék a hiányzó technológiai tudást, piacot növeljenek, vagy akár jelentős külföldi pozíciókat építsenek ki.

A szerző az EY stratégia és tranzakciók-üzletágának vezetője.