Print

Ezzel én bárhol simán lejövök

Kis Judit
2020. december 18. 10 perc olvasás

„Ez nem olyan csilivili üzem, mint amilyet sokszor az újságjukban látni” – mondja szabadkozva Fekete László, amikor belépünk a Csepel Művek területén levő 850 négyzetméteres csőhajlító üzembe. A hangulat családias – éppen a 10 órakor kezdődő szünet idején érkezünk –, az üzem egyes részein különböző festett és még festetlen acélcsövek sorakoznak, mellettük fő termékükhöz, a hintaágyakhoz szükséges hegesztett acélhálók, hátrébb az alapanyagul szolgáló acéltáblák.

„Gondoljon csak bele, a világon szinte mindenhez kell cső, a padokhoz, kerítésekhez, korlátokhoz” – sorolja a 67 éves cégvezető. A Szervál Duó Kft. alapját jelentik ezek a bizonyos csövek és a hozzájuk kapcsolódó szaktudás: hintaágyaik szerkezete és szánkóik, pingpong-, csocsó-, valamint gombfociasztalaik lábai mind az itt hajlított csövekből készülnek.


Fekete László valódi szigorú vállalkozó abból a szempontból, hogy bár néhányszor a szerencse is közrejátszott üzleti döntéseinél, kevésbé a szerelemprojektek, sokkal inkább – sőt ahogyan meséli, kizárólag – a piaci racionalitás és a várható megtérülés határozta meg, milyen termékek felé mozdítja a gyártást. Amikor azonban az ember beszabadul a csőhajlító és festőüzem szomszédságában a raktárba és a halmokban álló szánkókat, csocsókat, gombfocikat meglátja, mégis lágyul ez az elsőre drákóinak tűnő cégimidzs.

Évi 15 ezer darts
Fekete László édesapja is vállalkozó-kisiparos volt, és amikor László 1972-ben gyártástervező technikusként végzett, apja mellé került dolgozni. Először automata esztergályozással foglalkoztak, és nagyobb cégeknek, például az Ikarusnak és a Csepel Autógyárnak szállítottak be különféle alkatrészeket. Az 1990-es években megrendelőik közül sokan leálltak, és ők is válaszút elé kerültek. „Fizettem az alkalmazottakat, amíg tudtam, amíg tönkre nem mentünk” – emlékszik vissza. László sokat gondolkozott azon, hogy milyen termékkel lehetne folytatni a vállalkozást.


A nagybetűs ötletet mégis egy véletlen hozta: 1991-ben Franciaországban jártak egyik rokonuknál, amikor a fiának megtetszett egy darts­tábla. „Ha a fiam nem rángatta volna a kezemet, hogy vegyem meg neki ezt a dobójátékot, és nem hozzuk haza, eszembe sem jut dartsot gyártani.” 1992-ben alapították meg a Szervál Bt.-t, a cég neve László pingpongszeretetéből jött. „Nem tudtam mit kitalálni, gondoltam, hogy a pingpongban szerválni kell, legyen akkor Szervál, de mivel ez hajaz például arra, hogy szerelő vállalat, később hozzátettük a duót, hiszen a feleségemmel ketten vittük a céget.”

A halmokban álló szánkók látványa lágyít az elsőre drákóinak tűnő cégimidzsen

Ha a fiam nem rángatta volna a kezemet, hogy vegyem meg neki ezt a dobójátékot, és nem hozzuk haza, eszembe sem jut dartsot gyártani.


A biznisz döcögősen indult a dartsokkal, de miután azok bekerültek a játék-nagykereskedőkhöz, beindult az üzlet. Volt, hogy évi 15 ezer darts készült az akkor még Soroksáron lévő üzemben. Csakhogy a sikert nem sokáig élvezhették: hamarosan elárasztották a magyar piacot a feleannyiba kerülő kínai dartsok, váltaniuk kellett. „Ha mi is lementünk volna arra az árra, éhen haltunk volna, úgyhogy a dartsot el kellett dobnunk.”


László az egyik nagy sportszerkereskedő cégtől kapott egy fülest, hogy a pingpongasztalokat addig gyártó állami vállalat megszűnik, így nem lesz magyar gyártó. Ezután évente ezres nagyságrendben készítették a pingpongasztalokat. „Irgalmatlanul sok fogyott, el sem hittük, hogy el lehet adni ennyit.” Néhány kiemelkedő forgalmú év után azonban megcsappant a kereslet az asztalok iránt, és bár – az országban szinte egyedül – ma is gyártják, már nem ez a fő termékük.

Karanténban pingpongasztal
„Egy olasz divatlapban láttam egy gyönyörű, formatervezett hintaágyat” – mondja László arról, honnan jött az újabb ötlet 1994-ben. Elkezdtek hát hintaágyakat gyártani, az első – ebben a bizonyos olasz lapban látott hintaágy – kivételével mind az öt, jelenleg kapható modellt ő tervezte. A 2000-es évek elejére kinőtték soroksári telephelyüket, és megvettek egy ezer négyzetméteres csarnokot az egykori Csepel-művek területén – ez most a raktár. Mindez még messze a webshopkorszak előtt történt, így tisztában voltak vele, hogy a magánvásárlókat elsősorban az akkoriban megjelenő multikon keresztül tudják elérni.


Először a Praktiker árubeszerzője kereste fel a Szervál Duót: a cég pingpongasztalokkal, hintaágyakkal, szivacsokkal került be az áruházakba. „Azóta is az egyik legnagyobb és legjobb partnerünk” – mondja László a Praktikerről, holott a szerinte „szinte csak a beszállítót kötelező” szerződési feltételek – ahogy a multiknál általában – nagyon szigorúak voltak. „Nehezen is szántuk rá magunkat, a feleségemmel órákat töltöttünk azzal, hogy akkor most menjünk vagy ne menjünk.” Más játék- és sportszergyártók (rossz) példáján ugyanakkor azt látták, hogy a jövedelmezőség érdekében „igenis be kell vállalni ezeknek a szigorú feltételeknek a teljesítését”. Mostanra van webáruházuk is, de az ottani értékesítés mindössze forgalmuk öt százalékát adja.


A Szervál Duó partnere a Praktiker mellett az Auchan és a Bauhaus is. A Regio Játékkal szintén több mint húsz éve működnek együtt, korábban pingpongasztalt és szánkót szállítottak nekik, ma főleg fa csocsó- és gombfociasztalokat. Gyaraki Péter, a Regio beszerzési vezetője azt mondja, a Szervál termékei piacképesek, keresettek, és jó az ár-érték arányuk. A játékkereskedő lánc éves forgalma a Szervál-termékekből ma már 5,5 millió forint.


„A multik örülnek neki, hogy van egy magyar gyártó, nem kell mindent Kínából behozni” – mondja László. Hozzáteszi, nekik is volt egy keleti körük, hoztak be Kínából olcsó hintaágyat, de vállalhatatlan minőségű volt, így a kezdeti készlet kifutása után inkább maguk fogtak a gyártásba.
László le sem tagadhatná, hogy a hintaágyakra a legbüszkébb: a raktárban, rögtön a bejárat mellett fel van állítva az összes modell. „Próbálja csak ki nyugodtan, meglátja, milyen kényelmes” – kínál hellyel a hihetetlenül masszív „csúcsmodell”, az Atlasz mellett. Elmeséli, hogy ők maguk kísérletezik ki a megfelelő ülésmagasságot, a háttámláról a szivacsot előre húzva pedig azt mondja: „egy kínai nem fog ennyit hegeszteni egy ágyon”.
Persze ezek a hintaágyak drágábbak is kínai társaiknál, de „arra törekszünk, hogy ez egy ecsetes átkenés után ötven év múlva is hintaágy legyen”. A forgalom 80 százalékát teszik ki, évente körülbelül két és fél ezret adnak el belőlük, de idén a járvány alatt 20–25 százalékkal több kelt el. Népszerű a kültéri pingpongasztaluk is, amiből a karantén kezdeti hónapjaiban annyit vittek el, amennyit egész évben nem, és most ismét fogy. A pingpongasztal gyártása során keletkező maradékanyagból kezdtek el gombfocitáblákat és csocsóasztalakot gyártani, ezt így csinálják 25 éve.

Várják az első havat
A raktárban azért elsőre a rengeteg szánkó a szembetűnő, ebből négyfélét is gyártanak, László tervezte őket. Minden, aminek a váza acélcső, az üzemükben készül, míg viszonteladóként fa szánkókat is értékesítenek. Ez a műfaj persze nagyon időjárásfüggő. „Tavaly egy szem hó sem volt” – mondja László szomorúan, hozzátéve, hogy két éve azonban „annyi szánkót kértek, amennyit már nem tudtunk legyártani”. A szerválos szánkók húszmillió forint értékű kezdőkészlettel már az áruházakban vannak, és várják az első havat – ahogyan Lászlóék is.


A Szervál Duó családi vállalkozás: László felesége mellett fia és lánya is itt dolgozik. „Azt majd a Jóisten megmondja, a műszaki dolgoknál azért még jó, ha ott vagyok” – mondja arra a kérdésre, hogy mikor adja át teljesen a stafétát. Fia napi szinten részt vesz az üzem és a cég működésében, lánya a három unokával van otthon, de a könyvelésbe ő is besegít, ahogyan László felesége is.


A Szervál bérgyártást is vállal, a táblatartó konzoloktól az útmenti korlátokig sokféle terméket készítenek, ők gyártották például a budapesti Legenda sétahajó kikötői korlátrendszerét. „Jó látni, mindig örömmel nézem, ha arra járok.” Készítettek már megrendelésre nyolc méter magas csillárt Dubajba és rozsdamentes karikákat dubaji uszodába is. Forgalmuk két három százalékát adja a bérgyártás.


„Rettenetesen nehéz csőhajlító szakembert, jó hegesztőt, lakatost találni” – mondja arra a felvetésemre, hogy nagy szaktudás összpontosul náluk. Ő maga a technikumban a forgácsolást, esztergályozást elsajátította, de „a csőhajlítást még mindig tanulom, mert nagyon sok fortélya van”. A csöveket a szintén a gyártelepen lakó Tom-Ferr Zrt.-től veszik. Kiss Jolán, a cég értékesítője azt mondja, „Laci bácsival” hosszú ideje dolgoznak együtt: 2004 óta vásárolnak tőlük úgynevezett kalibrált hegesztett precíziós acélcsöveket, 2020-ban hatvanezer folyóméternyit.


László már most is nyugdíjasként dolgozik, komolyabb bővítést, exportot nem tervez, a termékeket kizárólag Magyarországon adják el. „Majd a gyerekeim megcsinálják, ha szeretnék” – mondja. A szigorú üzleti racionalitást csak néhányszor hagyja el, az egyik ilyen pillanat, amikor vadiújan tervezett, retró stílusú szánkóját mutatja. „Ezzel én bárhol simán lejövök!” Remélhetően idén télen megvalósulhat ez a terve is.

Szervál Duó Kft.

Alapítás
1998
Létszám
11 fő
Tulajdonos
Fekete László Gyula
Árbevétel
(millió forint):
2018
191,7
2019
181
2020
192*
Adózott eredmény
(millió forint):
2018
5,6
2019
5,5
2020*
6*
Forrás: Bisnode, cégközlés
*becslés