Print

Az iharkúti csonttemető legismertebb lakói

Fekete Emese
2020. november 26. 4 perc olvasás

Hungarosaurus tormai
Típus: Növényevő, páncélos dinoszaurusz
A név eredete: Az első hazai dinoszauruszként Magyarország és az iharkúti lelőhely egyik megtalálója, Torma András után
Felfedezése: 2000


A legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurus szokatlanul filigrán felépítésű, és valószínűleg gyors mozgású állat volt. Négy lábon járt, testének hossza 4–4,5 méter lehetett, súlya 650 kg. Koponyája 36–40 cm hosszú, állkapcsában összesen több mint 80 fog ült, ezekkel kiválóan össze tudta aprítanai táplálékát. A nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította testét. Egyik különlegessége, hogy a legtöbb négy lábon járó dinoszaurusztól és a többi páncélos dinoszaurusztól is eltérően a mellső végtagjai ugyanolyan hosszúak voltak, mint a hátsók.

Pneumatoraptor fodori
Típusa: Raptorszerű dinoszaurusz
A név eredete: Pneumatizált csontokkal bíró rabló; Fodor Géza, az iharkúti bauxitbányák egykori üzemvezetője után
Felfedezése: 2007

Ez volt valószínűleg az iharkúti fauna legkisebb ragadozó dinoszaurusza. Töredékes leletei alapján tudható, hogy nem érhette el egy kifejlett pulyka méretét sem. Testét a mai madarakhoz hasonlóan toll boríthatta, csontjait a tüdővel kapcsolatban álló légzsákocskák járták át. Lapított, késpengealakú fogai maximum egy centiméter magasak és recézettek voltak, a hús, a bőr és a vékonyabb csontok vágására kiválóan alkalmasak. Valószínűleg csapatokban vadásztak, és összehangolt támadással tudták leteríteni nagyobb áldozataikat.

Bakonydraco galaczi
Típus: Repülő hüllő
A név eredete: A Bakony sárkánya; Galácz András, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzor emeritusa után
Felfedezése: 2003


Ez a körülbelül 3,5–4 méter szárnyfesztávolságú repülő hüllő (Pterosauria) a dinoszauruszok egyik közeli rokoncsoportjának tagja. Kifejezetten gyakori lehetett az iharkúti folyóágak, tavak vidékén, bizonyos helyeken olyan nagy tömegben élhettek, mint egyes mai vízimadarak. Mellső végtagja által kifeszített bőrszárnya és szárnycsapások révén tudott aktívan repülni. A Bakony sárkányának állkapcsában nem voltak fogak, táplálékát a madarakéhoz hasonló, erőteljes szarukávával borított csőrszerű állkapcsával tudta megfogni, tépni. Változatosan étkezett, halakat, gyümölcsöket, dögöket fogyasztott.

Iharkutosuchus makadii
Típusa: Őshüllő
A név eredete: Iharkút krokodilja; Makádi László biológus, a kutatócsoport tagja után
Felfedezése: 2004

Bár ma nem élnek Európa területén vadon krokodilok, a 85 millió évvel ezelőtti Bakonyban négy különböző fajuk is létezett. Ezek közül az egyik legjobban ismert, igazán különleges faj a maximum egy méter hosszú Iharkutosuchus makadii. A legtöbb krokodillal ellentétben táplálékát alaposan megrágta, mielőtt lenyelte volna. Ezt nagyméretű, lapos, apró kúpokat viselő őrlőfogai tették lehetővé, amelyek emiatt erőteljesen koptak. Minthogy azonban a többi hüllőhöz hasonlóan ennél az állatnál is állandó volt a fogváltás, a gyorsan lekopott fogakat újak váltották.

Ajkaceratops kozmai
Típus: Növényevő galléros dinoszaurusz
A név eredete: Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa után
Felfedezése: 2009

Négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Csoportjának, a galléros vagy tülkös Ceratopsia dinoszauruszoknak az egyik legkisebb tagja lehetett, testhossza alig érte el az egy métert. Mint a legtöbb növényevő, feltehetően csordákban legelészett. Felfedezése fontos mérföldkő, annak első egyértelmű bizonyítéka, hogy a korábban csak Ázsiában és Észak-Amerikában élt Ceratopsiák Európa késő kréta szigetvilágát is benépesítették.