Print

Annyi betegadatunk van, vétek nem felhasználni

Fekete Emese
2021. szeptember 27. 9 perc olvasás

Bombaévet hozott a covid a Synlabnak, ezt látom a nyilvánosan elérhető adatokból, miközben azt olvasom a beszámolójukban, hogy a covid miatt jelentősen elmaradtak a tervektől. Vagy érzek itt némi ellentmondást, vagy brutális terveik voltak – segítene tisztázni?
Összességében a covid a laborcégeknek, és nem csak a Synlabnak, jól jött. Ez nyilván nem hangzik jól, de aki azt mondja, hogy üzletileg nem hozott lehetőségeket, vagy nem mond igazat, vagy valamit rosszul csinált, hiszen hatalmas és állandó igény volt a szűrésekre, tesztelésekre, amiket laborban kellett elvégezni.

A Synlab jelenleg Európában – egyes országokban éppen eltérő intenzitással attól függően, hogy épp hol tart a negyedik hullám, vagy milyen súlyos volt a harmadik – napi szinten 300–350 ezer covidtesztet végez úgy, hogy szigorúan csak PCR-t és ellenanyagot mérő vérvizsgálatot vállal, tehát antigén- és egyéb gyorstesztet nem csinálunk. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a járvány kezdete óta mind a 36 országban, ahol a Synlab jelen van, mert csak így tudjuk garantálni a legmagasabb szakmai minőséget.

Az antigénvizsgálat ugyanis hiába jó módszer a covidfertőzés kimutatására, de a WHO ajánlása alapján is csak bizonyos esetekben használható, amikor tünetes betegekről van szó. A Synlab pedig úgy érezte, nem tudja garantálni, hogy mindig tünetes betegektől veszik a mintát, ezért antigénteszttel nem foglalkozik.



Ez árbevételünkkel is összefügg. 2020-tól, a pandémia óta teljesen átalakult a piac, nagyon sok cég állt rá a covidtesztekre Magyarországon és a világon máshol is. Olyanok is, akik előtte egyáltalán nem foglalkoztak laborvizsgálattal, de látták az üzleti lehetőséget. Szóval nekünk is még nagyobb lenne a bevételünk, ha egyéb covidvizsgálatokat is vállaltunk volna, de így is azt mondom, hogy igen, üzletileg a covid jól jött, már csak azért is, mert idén április 30-ával a Synlab részvényeit bevezették a frankfurti tőzsdére.

Aki azt mondja, hogy üzletileg nem hozott lehetőségeket, vagy nem mond igazat, vagy valamit rosszul csinált.

Ez fontos momentum, de még mindig izgat, hogy milyen tervek maradtak el.
Amikor tavaly márciusban bejelentették a veszélyhelyzetet, az nagy sokkhatás volt. 2020 kiemelt stratégiája nálunk a női egészség volt, például a szintén PCR-technológiával végzett HPV-szűrések, azaz a méhnyakrákszűrés, mi ezzel szerettünk volna foglalkozni. De jött a covid, elsöpörte, és nem is nagyon volt választási lehetőségünk, hiszen a négy egyetemi kórházzal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal az első körben lettünk covidvizsgálatokra hivatalosan kijelölve.

Egyébként nagyon izgalmas volt, mert bár a PCR-technológiánk megvolt, arra nem volt kész módszerünk, ahogy másoknak sem, hogy légúti fertőzésnél hogyan kell jól használni. Heteken át finomhangoltuk a laborban a robotokat és az automatáinkat, hogy a karjuk és tűjük egy covidos minta után ne kontamináljon például nem fertőzött mintákat, amikor egymás után ellenőrzi a kémcsöveket. Volt, hogy próbaképpen desztillált vizes mintákkal vettünk körbe egy pozitív mintát, hogy megfigyelhessük, megfertőződnek-e a robottól a laborvizsgálat közben. Ez ugyanis nagyon érzékeny műszer, nehéz volt beállítani, de április elejére azért sikerült.

Csak közben nagyon ijesztő volt látni, hogy nem működtek a kórházak, a rendelőintézetek, mi is bezártuk a privát helyeinket, és a core bizniszünk volumene nyolcvan százalékot esett. Tehát a kérdésre válaszolva, ha kiveszem a covidhatást, akkor nagyon sok bevételtől estünk el, és elmaradtunk a terveinktől, de összességében persze szép számokat produkált a Synlab Magyarországon és globálisan is. És pont ez látszott a tőzsdén is. Visszafogott volt a reakció a bevezetés után, érezhető, hogy a befektetők óvatosak, még nem tudják, hogy a szép számokból mennyi a covidhatás, és mennyi az organikus növekedés.

Mekkora a magyar cégvezetés önállósága, változtatott ezen bármit a tőzsdei bevezetés, és ön egyáltalán kinek riportol? Papíron eddig az osztrák Synlab az anyacég, de az európai nagy központ, tudtommal, Münchenben van.
Ez egy technikai dolog, annak az öröksége, hogy annak idején az osztrák Futurelab jött be Magyarországra, aztán a Synlab felvásárolta a Futurelabet. De mindennek Münchenben van a központja. Azóta, hogy tőzsdei cég lettünk, szigorúbbak például a kommunikációra vonatkozó szabályok, és egyre több kérdésben kell Münchentől engedélyt kérnünk, de összehasonlítva a korábbi cégemmel (Lévai Richárd 18 évig dolgozott a GE-nél – a szerk.), jóval nagyobb a szabadságfokunk. Egy nagyobb beruházáshoz, mint amilyen például a covidlabor volt tavaly, amire közel egymilliárd forintot költöttünk, és kaptunk hozzá 140 millió forintos állami támogatást is, ki kell kérni az engedélyüket. A régiós központtal is napi kapcsolatban vagyunk, de a döntési szabadságfokunk elég nagy, senki nem szól bele, hogy például kivel, mennyiért, milyen szerződéseket kötünk. És stratégiai kérdésekben sem kell sűrűn Münchenbe utazgatni, a covid erre is megtanított minket.

De nekünk az a legfontosabb, hogy azt a profitot, amit Magyarországon megtermelünk, ide forgassuk vissza, hogy például fel tudjuk építeni a Synlab globális informatikai kompetenciacenterét.

Idén tavasszal éppen kivett az anyacég 4,7 milliárd forint osztalékot.
Bízom benne, hogy egyszeri lépés volt, amire most a tőzsdei bevezetés miatt volt szükség. Mindenesetre a covid előtt éppen a finisben voltak azok a tárgyalások, hogy Magyarországon legyen a Synlab egyik női egészségközpontja is. Azután, hogy egyébként már idehaza van az egész hálózaton belül a legnagyobb volumenű labor, nálunk készül a legtöbb vizsgálat a 36 ország közül. Csak ebben az épületben harmincmillió vizsgálatot végzünk évente, és még húszmilliót a magyarországi hálózat más egységeiben, ami azt jelenti, hogy a globálisan elvégzett 500–600 millió Synlab-vizsgálat közel tíz százaléka Magyarországon készül.

Emellett a sportdiagnosztikában is unikálisak vagyunk, ilyet sem csinálnak máshol. Mint a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos laborszolgáltatója idén komplex, személyre szabottan több száz paraméteres laborcsomagot állítottunk össze például az olimpikonoknak, de most újítottuk meg szerződésünket az Európai Labdarúgó-szövetséggel a 2021–2022-es idényre is, és azt szeretnénk, ha a jövőben ezt a szolgáltatást amatőr sportolóknak is nyújthatnánk.

Ezenkívül éppen most zajlik egy abszolút saját fejlesztésünk tesztelése, az okosleleté. Ez egy big data alapú, teljesen magyar találmány, többmillió adat van mögötte, és ha beválik, nemzetközi vizekre is vihetjük.



Hogy kell ezt elképzelni? Mit tud többet az okoslelet?
Megpróbálja felhasználni azt a rengeteg információt, ami a laborvizsgálatok közben vagy például a képalkotó diagnosztikában keletkezik, és összefüggésekkel segíteni a pácienst, hogy milyen típusú betegségek irányába érdemes tovább vizsgálódnia. Amikor most az ember kap egy laborleletet, általában nézi, hogy úristen, bizonyos értékek eltérnek a normális szinttől, és elakad. Ilyenkor vagy felhívja az orvosát, vagy ami sokkal rosszabb, elkezd a neten kutakodni, és hamar oda jut, hogy akkor már nem is érdemes tartós tejet vennie. Az okoslelet több támpontot adna, és abban segítene, hogy célzottan a jó orvoshoz menjen vele az ember. Nem akarunk a kezelésbe beavatkozni, de annyi betegadatunk van, hogy azt vétek nem felhasználni. Főleg, hogy manapság az orvosi döntések 70 százaléka a labordiagnosztikából indul ki, ez a legdinamikusabban fejlődő üzletág az egészségügyben, és a Synlab itt élen jár.

A covid előhozott sok új versenytársat, van, aki a Synlabnál is több covidtesztet csinált, kire figyelnek a legjobban?
A covid valóban érdekes piacot kreált, sokaknak van szűrőállomásuk, és sokan meglátták az üzleti lehetőséget. De nem biztos, hogy hosszú távon fennmarad az, aki egy speciális részterülethez ért. Mi 400–500 ezer covidvizsgálatot végeztünk, amióta a járvány elkezdődött, és valóban van, aki akár kétszer ennyit. De mi összesen végzünk 50 millió laborvizsgálatot egy évben, nekünk nem a covid a core bizniszünk. Mi laborcég vagyunk, azzal a komplexitással és nemzetköziséggel, mint ami az Audi vagy a Mercedes az autópiacon. Az, hogy bárkit felhívhatok a nemzetközi hálózatból, hogy látott-e már ilyen vagy olyan esetet, az olyan verseny­előny, amit Európában biztos nem könnyen tudnak követni. Mindig lesznek új szereplők, de ha lecseng a covid, vissza fog tisztulni a piac.

SynlabHungary Kft.
Tulajdonos:
Synlab Holding
Austria GmbH (a globális cégközpont Németországban, Münchenben van)
Létszám:
979 fő
Árbevétel
(milliárd forint):
2018
10,0
2019
14,0
2020
18,4
Adózott eredmény
(millió forint):
2018
679,8
2019
813,3
2020
2002,7

Forrás: Bisnode