Print

Amikor az élet az első

Gutmann Bank
2020. június 02. 3 perc olvasás

Többről van azonban szó puszta túlélésnél. A társadalmi felelősségvállalásban is élen járnak ezek a vállalatok, így a világméretű járvány kapcsán a kezdetektől több millió dollárt ajánlottak fel a nemzetközi segélyszervezeteknek. A Kering luxuscsoportot (például. Gucci) tulajdonló Pinault család több mint 1 millió dollárral támogatta a Vöröskeresztet, és eltérő összegekkel, de hasonlóan járt el többek között a L’Oréal tulajdonosa, a Bettencourt család és Swarovskiék is. A pénzadományok mellett ezek a cégek egyéb módon is igyekeznek kivenni részüket a pandémia megfékezésére irányuló munkából. Míg az építőiparban aktív JCB nevű angol családi cég például Boris Johnson miniszterelnök kérésére átállt a lélegeztetőgépek gyártására, az Arnault család tulajdonában lévő LVMH csoport parfümgyárai kézfertőtlenítők készítésére módosították tevékenységüket. A Henkel heti 25 000 liter kézfertőtlenítőt juttat el a Düsseldorf környéki kórházakba, a továbbra is családi tulajdonában álló Pernot Ricard csoport – a világ második legnagyobb italcége – pedig 70 000 liter tisztaszesszel segíti a francia fertőtlenítőgyártókat. A gyógyszeripari családi cégek különösen aktívak: a Roche például a diagnosztikai infrastruktúráját teszi elérhetővé és felgyorsítja a vakcinakutatásait. Természetesen a járvány miatt különösen kritikus hónapokat élő Olaszországban is komoly intézkedéseket tettek a helyi családi cégek. A Fiat és a Juventus csoport mögött álló Agnelli család például amellett, hogy eddig 10 millió euróval járult hozzá a járvány elleni küzdelemhez, lélegeztető-gépek és orvosi eszközök beszerzésében segédkezik, a gyógyszerek és élelmiszerek szállítására pedig autóflottát biztosít az olasz segélyszervezetek számára. A Ferragamo divatmárka tulajdonosai a firenzei kórház két lezárt részlegének újranyitását finanszírozták. 

A nagy családi cégekre jellemző az is, hogy rendkívüli prioritást élvez náluk a munkatársak biztonságának védelme, ami mind a fizikai, mind pedig magára a betöltött állásra vonatkozó biztonságot is jelenti. „Ez az az időszak, amikor az üzlet elé kell helyezni az emberi életeket. Az eleve óvatosabb üzletpolitikát folytató családi konglomerátumok példát tudnak mutatni a felelős üzleti magatartás terén, hiszen a tőzsdén jegyzett vállalatokhoz képest tőkeszerkezetüket tekintve is konzervatívabbak, így jelentősebb tartalékokkal bírnak. Utóbbiak elmúlt években tapasztalt jelentős mértékű mérlegoptimalizációja – a saját részvények hitelből történő vásárlása – sérülékenyebbé teszi őket ezekben a nehéz időkben, és a negyedéves jelentések szorításában eleve kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy az emberi szempontokat helyezzék előtérbe.”