Print

Akkor most ettől betépek?

Kis Judit
2022. március 28. 15 perc olvasás

„Elvisznek pár virágot, hogy otthon csinálnak belőle teát” – jellemzi egy átlagos hatósági ellenőrzés végét Kálomista Gábor Pál, a Cannatural Kft. többségi tulajdonosa, egyben ügyvezetője. Gáborék 2013-ban kezdték az ipari kender termesztését itthon, de üzlettársával, Beke Tomajjal azt mondják, most sokkal több sztereotípia övezi a tevékenységüket, mint kilenc éve. Sárvárnál, a 84-es út mentén levő földjüknél például a figyelmes autós hamar kiszúrja, hogy másfél kilométer hosszan kender­ültetvény mellett suhan. Arra nem igazán gondolnak, hogy teljesen legális ipari kendert látnak.

 

Olyan ez, mint az alkoholmentes sör. Nincs sok értelme, de van piaca, így ide mi is beléptünk.


„Úgyhogy valaki mindig feljelent minket, pedig Mexikóban nincs ennyi kender összesen” – nem is értik, hogy gondolhatja valaki marihuánának. „Ha feljelentenek, a rendőségnek kötelessége kijönni. Semmi baj, ez a dolguk, jókat nevetünk a végén.” Bejelentés nélkül is rendszeresen ellenőrzik őket, a Nébih rendszerint huszonöt virágot visz el (ezt Gáborék mindig utólag látják a növényeken), hogy bemérjék a hatóanyagtartalmat.

A kukoricával bajban lennének
„Édesapám eredetileg szőlész-borász, én meg filmes voltam, aztán cserélődtek a szerepek” – zárja rövidre Gábor az édesapja, Kálomista Gábor filmproducer hozzáállását firtató kérdésemet. Gábor gyártásvezetést tanult, apjával is dolgozott a Zimmer Feritől a Kaméleonig, majd 2007-től a Duna tévé Kívánságkosár című műsorának felvételvezetője volt. 2013-ban lett először kenderföldje. 2016-ban megalapította a Cannaturalt, azóta a kender a fő fókusz. Beke Tomaj vegyészmérnök 2014-ben egy kenderbetonos projekttől mozdult a termesztés felé, 2016 óta dolgozik Gáborral, hatezer négyzetméteres első ültetvényük Bükkzsércen volt.


A mag- és rostkender kültéri termesztésének technológiáját cseh és olasz gazdákkal, a beltériét spanyol és kaliforniai cégekkel együttműködve tökéletesítették. A nemesítéshez elengedhetetlen mikroszaporítási technológiát neves hazai és régiós kutatókkal fejlesztették, a gyógynövény-feldolgozásban lengyel és horvát cégekkel kooperáltak. A hatóanyagok kinyerésének, tisztításának és elválasztásának know-how-ját Tomaj dolgozta ki. A tanulás és a fejlesztések jól sikerültek. „Kendermagból mi tartjuk itthon a rekordot, volt, hogy 1650 kilót arattunk egy hektárról. Az átlag hat–nyolc mázsa. A kenderhez értünk, de ha azt mondanád, csináljunk tíz hektár kukoricát, lehet, hogy bajban lennénk” – nevet Gábor.


Amikor meglátom a budaörsi raktárépületre felfestett óriási kenderlevelet, és pár perccel később fotósainkkal szelfizünk egyet a nagyjából száz tő kender társaságában, átlengi az egészet valami – teljesen indokolatlan – illegalitásérzés.


„Akkor most ettől betépek? Nem, miért tépnél be?” – idézi fel Gábor is a menetrendszerűen lezajló párbeszédet, és a tárgyalóasztalon előttem fekvő – Sativa foods márkanéven hamarosan forgalomba kerülő – hántolt kendermagos nyersszeletekre mutat. Idén az élelmiszerekre koncentrálnak, mivel a CBD-termékek jogi státusza egyelőre rendezetlen. A nyersszeletek mellett granolába és csokiba kerül kendermagjuk, de proteint és olajat is sajtolnak belőle.
A kender magjából préselt olajat sokan összekeverik a CBD-vel dúsított olajjal, hívja fel a figyelmet Csupor Dezső gyógynövénykutató, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyógyszerésztudományi Karának docense, a Pirulakalauz főszerkesztője. A kendermagolaj – hasonlóan a napraforgó- vagy a repceolajhoz – sok telítetlen zsírsavat tartalmaz, kedvezően hat a koleszterinszintre, és gyulladáscsökkentő hatása is van, a kendermag pedig olajtartalma mellett kiváló fehérjeforrás, egészséges élelmiszer.


A Cannatural Litvániában és Romániában hántoltatja kendermagtermését, mert itthon még annyira gyerekcipőben jár a dolog, hogy vagy csak drágán, vagy nem százszázalékos tisztaságban tudnák megcsináltatni. A mag héja nagyon kemény, a hántolás speciális technikát igényel, és teljesen el kell tüntetni a héj alatti keserű zöld hártyát is, a mag csak ezután kerülhet élelmiszerbe.

Beke Tomaj (balra) és Kálomista Gábor Pál új magyar kenderfajták fejlesztésével kísérletezik.

De mi a gond a CBD-vel?
A maggal könnyű dolguk van, mert nincs benne hatóanyag, ennél sokkal macerásabb a CBD- és THC-tartalmú virágzat tárolása és feldolgozása. Az Európai Unióban állatgyógyászati készítményként lehet forgalomba hozni CBD-tartalmú terméket, illetve egy humán epilepsziagyógyszer, az itthon is kapható Epidyolex hatóanyaga is ez. Az EU-ban sehol sem lehet CBD-tartalmú élelmiszerterméket árulni, a CBD-tartalmú kozmetikumok, illó- vagy aromaterápiás olajak kereskedelmének szabályozása tagállamonként változik (Magyarországon zéró tolerancia van).


Most az egész Európai Unió arra vár, hogy új élelmiszernek minősítve forgalomba lehessen hozni CBD-tartalmú termékeket. Kereslet lenne rájuk, mondja Csupor Dezső, és emiatt az utóbbi években az ipari kender termesztésében előtérbe kerültek a magas CBD-tartalmú növények, de ott van a THC-tartalmú ipari kender is, amit nemcsak illegális célokra, hanem egyes országokban a gyógyászatban is használnak. Az SZTE-n Csuporék is kutatják a CBD-t, elsősorban annak biztonságosságát.


A kendert és a mákot ugyanaz a rendelet szabályozza, de míg a máknál négy kategóriát határoztak meg – étkezési, alkaloid-, illetve díszítőmák, valamint koncentrált mákszalma –, és a hatóanyag kinyerése is régóta meg van oldva, a kendernél nem ilyen részletező a jogszabály. Az ipari kender szárát és magját leszámítva minden ellenőrzött anyagnak minősül, ami megnehezíti a hazai feldolgozást, mondja Tomaj.


Csupor Dezső ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a máknál száz évvel ezelőtt tartottunk ott, ahol most a kendernél, a morfint a 20. század eleje óta használják gyógyászatban, a kender vegyületeit viszont csak nagyjából 2000 óta. „A kendernél is ki fog ez alakulni, de még a folyamat elején tartunk.”


Ha az aratást követő feldolgozásnál keletkező cséplési aljat (a virágzatot, illetve a takaró- és sziromleveleket), biomasszát nem hagyják a földeken, hanem összeszedik, akkor az CBD- és a THC-tartalma miatt kábítószernek minősül, hiába van benne utóbbiból jóval kevesebb. Gáborék tapasztalatai szerint három–négy hektáron már lehet annyi virágot termeszteni, hogy meg is érje kivonatoltatni. Egy tonna virágzatot tízezer euróért tudnak eladni, míg ugyanekkora mennyiség feldolgozása harminc- ötvenezer euróba kerül. Ennyiből nagyjából száz liter tízszázalékos CBD-olaj lesz.
A kendervirágzat több évig eláll az erre a célra külön engedéllyel létrehozott kábítószerraktárakban. Az alacsony THC-tartalmú virágzat egy részét Olaszországba exportálják. „Olyan ez, mint az alkoholmentes sör. Nincs sok értelme, de van piaca, így ide mi is beléptünk.” Másrészt egy csehországi üzemben kivonatoltatják a hatóanyagot, a hordozóolajat is oda küldik, a kész CBD-olajat onnan szállítják el a megrendelőnek, akihez öt–nyolc nap alatt jut el a Cannatural ausztriai raktárából a magyar alapanyagból Csehországban készülő CBD-olaj.


Negyven tonna kábítószer, grammra lemérve
És hogy miért Ausztriában van raktáruk? A kábítószernek minősülő virágzatot az itthoni raktárakból el is kell juttatni a feldolgozó üzembe, és ehhez is sok engedélyt, például vámengedélyeket kell beszerezni, így praktikusabb, ha egyszerre mindig nagyobb mennyiséget visznek ki oda, ahol kevésbé szigorú a szabályozás. „Így is szinte lehetetlen olyan kamionost találni, aki eltölt egy napot Győrben a vámhivatalnál.” Merthogy ilyenkor grammra lemérik a kábítószernek minősülő anyagot, akár négy tonna, akár negyven. Gáborék próbálták előnyükre fordítani, hogy a kétezrelékes THC-határértékkel Európában Magyarországon a legszigorúbb a szabályozás: ha valamire megkapják az export- és importengedélyt, akkor az nagyon jó minőségű, ellenőrzött anyagnak tekinthető, és Európában mindenhol eladható.


Hát, erről könyvet lehetne írni, mondják nevetve arról, hogy a legkézenfekvőbb dolgokon túl mi mindent próbáltak kezdeni a ken­derrel lebomló papírtól, biopolimereken át kenderlisztes péksüteményig. Az, hogy a növény minden részét feldolgozzák, inkább illúzió, mint valóság, mert különösen nagy beruházások kellenek hozzá. A Cannatural minden szezon elején a keresletnek megfelelően dönti el, hogy mire termel, de üzleti szempontból a kiszámítható szabályozás is sokat segítene. A virágzat ára változó, az utóbbi években 250 és 3500 euró közötti tonnánkénti árakra volt példa. Ahogy fogalmaznak, „vagyonokat” költenek földjeik mellett a Baranya megyei Barcson lévő kábítószerraktáraikra, de inkább elteszik a virágzatot, „mert mi van, ha jövőre az kell?”, ráadásul a szabályozás is gyorsan változhat.


Ha valaki összeszorozza papíron, hogy mennyit lehet vele keresni, akkor nagyon jók a számok, de a valóság nem ez, mondja Tomaj arról, hogy sok gazda a gyors meggazdagodás reményében vág bele a termelésbe, de szaktudás, termelési tapasztalat és célgépek nélkül könnyen földbe lehet állni, a Cannatural is hosszútávfutásra rendezkedett be.
2020-at 32 millió forintos árbevétellel zárták, 2021-ben nyolcvanmillió forintot várnak. Másik cégük, a XativaTech Kft. tavalyelőtt csaknem 55 millió forint forgalommal zárt, tavaly hibernálva volt, de idén már újraindult benne a kereskedelem. Forgalmuk nagyjából felét adja a virágzat, vagyis a biomassza eladása és a feldolgozott CBD-olaj értékesítése, a másik fele jön az élelmiszerből, valamint termesztéstechnológiai oktatásból, tanácsadásból.

Az új szent Grál
„A virágoztatóba nyáron csak állig takaró védőruhában jöhetnénk be, nehogy pollent hozzunk be kintről.” Próbálok eligazodni a budaörsi telephely labirintusszerű helyiségei között: CBG-, szemben CBD-virágoztató, útközben raktár és zsákok. Az interjú február végén készül, a szabadföldi termesztést még nem tudjuk megnézni, így a beltéri ter­mesztőegységbe lépve fogad több tucat virágzó kender.


Ez itt kísérleti mennyiség, több kutatást is végeznek laboros partnereikkel. Megnézik egyrészt, hogy belső körülmények között beporozva, adott megvilágítás és tápanyagpótlás mellett változik-e az ipari kender hatóanyagtartalma, mivel a 0,2 százalék THC-t tartalmazó virágzatra nagyon megnőtt a kereslet. „Amíg a CBD-szabályozás nem rendeződik, addig ez kísérleti projekt marad, hogy versenyben maradjunk a külföldi gyártókkal és termelőkkel” – mondja Tomaj.
Másrészt új kenderfajták nemesítésébe kezdtek. Úgy látják, nemesítésben tíz évvel le vagyunk maradva az Egyesült Államoktól, de „múlt századi eszközökkel nem lehet versenylovakat tenyészteni”, szóval a nulláról kezdtek mindent. Magyarország rostkender-nagyhatalom volt a rendszerváltás előtti időkben, emiatt az ország nagyon szennyezve van gyomkenderrel. A nemesítéshez szükséges pollenmentes közeget csak beltéren lehet biztosítani.


Erre Gáborék is évek alatt jöttek rá, miután szinte az egész országot bejárták vetőmagtermesztésre alkalmas helyet keresve. Három fajta elismertetésére már be is nyújtották a kérelmet, szerintük ezeket lenne érdemes később felszaporítani és vetőmagnak termeszteni. Az egyik egy nagy CBG-tartalmú fajta, a CBD után ez lehet az új szent Grál.
Csupor Dezső azt mondja, mindenki próbál rárepülni az újdonságokra, és ha a kutatások igazolják valamelyik kannabinoid kedvező hatását, piaci előnyben lesz, aki már foglalkozott vele.


„A CBG nem rossz választás, mert ez a harmadik legnagyobb koncentrációban előforduló vegyület a kendermintákban, és arra érdemes célozni, amiből mennyiséget lehet előállítani.” Csupor hozzátette, hogy a CBG-nél egyelőre csak megelőlegezték a bizalmat, a kutatásokból annyit tudni, hogy bizonyos ioncsatornákat gátol, másokat pedig aktivál, de a pontosabb hatásokhoz, a terápiás felhasználáshoz további kísérletek kellenek. Az itthoni szabályozás még mindig nagyon szigorú, a magyar társadalom bezár az ilyen dolgokra. „Arra jöttünk rá, hogy nincs végtelen pénzünk és időnk, hogy edukáljuk a társadalmat.” Tomaj és Gábor ma is sokszor megkapják, hogy „mocskos drogosok”, amit ők is nagyon unnak, de próbálnak viccesen reagálni.


Barátaik gyorsan megértették, hogy ez nem az a kender, de szüleik abba a generációba tartoznak, akiknek a kender valami illegális dolog, nekik először el kellett magyarázni, mi ez az egész. „A nagymamán viszont nagyon büszke volt rám. Elmesélte, mennyi kendert termesztettek hátul a kertben, és elővett egy kenderből szőtt régi kendőt. Hogy az már legalább száz éves, és az édes­anyjától kapta” – meséli Gábor azzal, hogy nagyanyjának eszébe sem jutott, hogy a régi – mai terminológiával ipari – kenderen kívül másfajta is létezik.

Ha virágzik, akkor már kábítószer

Vetőmag
A Cannatural francia vetőmagokat használ. Május végétől vetnek, idén összesen száz hektáron, ez harmada a covid előtti csúcsévükben, 2019-ben vetettnek. Főként magot és virágzatot termelnek, területeik nagy része a Baranya megyei Barcson van, de néhány termelő is beszállít nekik. A jó minőségű, stabil genetikájú, homogén és megfelelő hőmérsékleten tárolt mag szavatolja, hogy az abból fejlődő növény hatóanyagtartalma az itthon előírt értékeken belül lesz.

Csírázás
A vetést a várható csapadékhoz igazítják. Elegendő eső és megfelelő vetéstávolság mellett a kikelő kender gyors növekedésével elnyomja a gazokat. Három–négy héttel a vetés után a bezáruló lombkorona alatt a gyomoknak esélyük sincs felnőni.

Virágzó növény
A kender a nyári napforduló után, a napos órák csökkenésekor kezd virágozni. Minden virágzó, rügyező ágvégződés kannabisznak minősül, ami itthon ún. „ellenőrzött anyag”. Annak ellenére is, hogy a virágnak alacsony a THC-tartalma. A virágzat begyűjtése, feldolgozása, tárolása, exportja kábítószerengedély-köteles tevékenység. A Cannaturalnak és a XativaTechnek is van ilyen engedélye.

Magzó növény
A magokat szeptember elején-közepén, a vetés után 90–95 nappal aratják. Erre a gabonánál használt kombájnok nem alkalmasak, Gáborék három éve, Horvátországból vettek célgépet, ami akkor nyolcvanezer eurós beruházás volt.

Kendermag
Hántolva megy bérgyártásban készülő élelmiszertermékekbe.

 

 

Illusztráció: Kiss Lou