Print

15 menő magángimnázium

G. Tóth Ilda
2020. december 18. 36 perc olvasás

Harmadik éve készítünk összeállítást magániskolákról – idén azonban annyit változtattunk, hogy ezúttal nem általános iskolákat, hanem budapesti magángimnáziumokat mutatunk be (nem rangsorban). Olyanokat, ahol a havi néhány tízezertől nagyjából kétszázezer forintig terjedő tandíjért az ígéretek szerint szabadabbak a gyerekek, kötetlenebb a tanár-diák viszony, és nagyobb a személyes figyelem.

Akad néhány gimi, ahol alternatív tanterv (mai nevén egyedi engedély) alapján szervezik az oktatást, félredobva a tantárgyfelosztást, mondván, a világ sem bomlik tantárgyakra. A legtöbb magániskolában azonban a nemzeti alaptanterv szerint tanítanak, de még abba is belefér, hogy projekteket szervezzenek, kooperációs technikákat vessenek be, netán önismereti és pályaorientációs foglalkozásokat szervezzenek, hogy a tizenévesek megtalálják önmagukat. „Fontosabbnak tartjuk, hogy a gyerekek a megfelelő keretek között jól érezzék magukat, megtanulják felvállalni a véleményüket, nyíltak legyenek, merjenek kérdezni” – mondja például a Budenz József Alapítványi Gimnázium igazgatója. Ők nagy hangsúlyt fektetnek olyan soft skillek fejlesztésére, mint a kreativitás, az együttműködési készség, a szabálytudat, a feladatorientáltság.


A Politechnikumban tízediktől gazdasági ismeretek nevű tárgyat oktatnak, az Európa 2000 Gimnáziumban pedig nemzetközi vállalkozási, valamint film- és médiaismeretekkel egészítik ki az oktatást. Az utóbbi iskola igazgatója úgy érvel: „Nem szakembereket képezünk, hanem felvillantjuk a diákok előtt ezeket a területeket, hogy jobban el tudják dönteni, mi érdekli őket.”


Persze akad az összeállításban elitiskola is – abból is az egyetlen alternatív fajta –, az AKG, és pár olyan is, ahol két nyelven – magyarul és angolul – oktatnak bizonyos tantárgyakat, sőt van, ahol az összeset.


Egyre nagyobb igény van a nemzetközi érettségire is, ezt a listánkból egy iskola tudja, amúgy inkább nemzetközi iskolák szokták kínálni – a felsorolt gimnáziumok tandíjainak többszöröséért. A másik ügy, amiben főként az effajta magániskolák jeleskednek, az a társadalmi szolidaritás, az esélyteremtés és a hátránykompenzáció. A 15 felsoroltból tízben szívesen fogadják a tanulási nehézségekkel küzdő vagy viselkedészavaros diákokat is – vagyis korántsem mind verseny­istálló. Mégis a legtöbbnél az derült ki az interjúkból, hogy egy-két kivétellel az összes gyereket felveszik oda, ahová jelentkezik. Ami persze sok esetben külföld, de az is egyre gyakoribb, hogy kihagynak egy évet, és élettapasztalatot szereznek. Vagyis a gap year intézménye, ami Angliában és az USA-ban évtizedek óta bevált, megérkezett Magyarországra is.


Csak alapítványi iskolákat néztünk az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete közreműködésével (egyháziakat és nemzetközi akkreditációjúakat nem), azok közül is azokat, ahol legalább egy évfolyam már eljutott az érettségiig. Ezért nem szerepel a listánkon például a Gyermekek Háza, a Sportolók Alternatív Sulija vagy a Budapest School vadiúj gimnáziuma.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG)
1035 Budapest, Raktár utca 1.
Fenntartó: AKG Alapítvány
Tanulók létszáma: 634 fő (az öt és hét évfolyamos gimnáziumi részeken összesen)
Tandíj / Költségtérítés összege: átlag 85 ezer – 100 ezer forint/hó, évfolyamtól függően (a felvettek egyharmada liciten ajánlja meg, mennyit tud fizetni, így lehet, hogy egyesek milliókat, mások az átlagnál jóval kevesebbet fizetnek, így jön össze az éves kétmilliárd forintos költségvetés, amit az állami finanszírozás csak 360 millió forinttal egészít ki)
Továbbtanulási arány: 100 százalékhoz közelít (egy-két gyerek művészeti pályára készül, ha elsőre nem sikerül, inkább megpróbálja a következő évben, mintsem elmenjen más szakra)

Az AKG aulája – a járvány miatt mostanában diákok nélkül


Az AKG lényegében az egyetlen alternatív elitgimnázium: kimeneti teljesítményei elérik a hagyományos elitgimnáziumokét. Átlagosan 2,5 emelt és 2,5 középszintű érettségi vizsgát tesznek le a végzősök az öt érettségi tárgyból, és a tavalyi 83,3 százalékos érettségi átlag meghaladja a HVG-rangsor első helyén végzett veszprémi Lovasi 81,2 százalékos átlagát. „Ennek ellenére azért nem vagyunk az élen, mert a legjobb pontszámmal érettségiző diákjaink külföldi egyetemekre mennek, tehát éppen ők nem szerepelnek a figyelembe vett statisztikában, továbbá a hagyományos országos tanulmányi versenyeken korlátozottan tudunk csak részt venni, mert nem hagyományos tantárgyszerkezetben tanítunk” – mondja Horn György pedagógiai vezető. Tavaly a 102 végzősből 43 ment külföldre, az előző években még magasabb, ötven százalék körüli volt ez az arány. A felvételizők átlagpontszáma rendre 400 felett van évek óta.


Az AKG már 1996 óta önálló kisiskolák hálózataként működik: 25 kisiskola kapcsolódik össze hierarchiamentes rendszerben, és minden feltételrendszer – a pedagógusoktól a tornatermen és a könyvtáron át a digitális ellátórendszerig – egyformán rendelkezésére áll az egyes kisiskoláknak. Minden gyereknek külön patrónusa van, és egyéni programokkal dolgoznak. Az első gimnáziumi években nincsenek klasszikus tantárgyak, például a fizika vagy a kémia, ezeket az utolsó két évben választható intenzitással tanulják a diákok, és persze csak azokat, amikre szükségük van.


A gimiben hat éve digitálisan oktatnak, az AKG a Microsoft mintaiskolája, minden tananyag hozzáférhető digitálisan. A járvány alatt így nagyon könnyen álltak át távoktatásra, és Horn György szerint ez is világossá tette, hogy a szociális kompetenciák fejlesztése az iskolában fontosabb, mint a tanítás. „Most a közösség hiányzik nekik.”


BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium
1111 Budapest, Egry József u. 3–11.
Fenntartó: Angol Nyelvű Közoktatásért Alapítvány
Tanulók létszáma: 225 fő (a négy évfolyam két-két osztályában és a Nemzetközi érettségi (IB) program kétéves képzésében összesen)
Tandíj / Költségtérítés összege: a négy évfolyamos képzésben 1,5 millió forint/tanév, az IB képzésben 2,5 millió forint/tanév
Továbbtanulási arány: 100 százalék (egyre többen választják érettségi után az Angliában, Amerikában régóta népszerű gap yeart, vagyis kihagynak egy évet, és utána tanulnak tovább)


A Budapesti Műszaki Egyetem alapította az iskolát 1992-ben, az angol nyelvű mérnökképzésre építve. „De nem a Műegyetem gyakorlóiskolája, hanem oktatási vállalkozása volt” – mondja Varga Ildikó igazgató. A kis létszám és a nagy pedagógusigény miatt túl költségesnek bizonyuló intézményt aztán az egyetem 2005-ben átadta a részben az iskola menedzsmentjéből álló alapítványnak.


Az iskola egyedisége, hogy a magyar oktatási rendszer részeként, a nemzeti alaptantervet követve, de angolul oktatnak. A diákok jelentős része ugyanis külföldi, vagy sokáig külföldön élt, például hazatérők, diplomaták gyermekei. Csak a magyar irodalmat és nyelvtant tanulják magyarul, viszont erős az iskolában az angol és amerikai irodalom oktatása – persze anyanyelvi tanárokkal. „Azok választanak minket, akik preferálják a magyar közoktatás tartalmát és minőségét, de közben angolul szeretnék tanulni a tantárgyakat, méghozzá olyan szinten, hogy külföldön is könnyen továbbtanuljanak” – mondja Varga Ildikó. Ráadásul a nemzetközi iskolákhoz képest jóval megfizethetőbb a tandíj, és 9. osztálytól már készülhetnek a diákok a nemzetközi érettségit (International Baccalaureate, azaz IB) adó diplomaprogramra is. Az iskola 2015-ben indította el először ezt a kétéves IB képzését, ide nagyjából ötven százalékban az itt tanulók mennek át, a gyerekek másik fele más két tannyelvű vagy nemzetközi iskolák 10. osztálya után érkezik. 


A nyolcadikosoktól nem kérik a központi írásbeli felvételi eredményét, és általános iskolai jegyeik mellett fontosnak tartják a szóbeli interjút, ahol egyrészt az angoltudásukat mérik fel (legalább középszinttel lehet bekerülni), másrészt ezen a beszélgetésen „magukat kell adniuk a gyerekeknek, ha gyengébb eredményt is hoztak, itt megcsillanthatják a tehetségüket”. Az igazgatónő szerint a központi felvételi írásbeli már csak azért is nehezen lenne értelmezhető, mivel a többség nem a magyar közoktatásból jelentkezik az iskolába. „A matematika például a világban mindenütt más ütemben jut el a gyerekekhez.”


A „sima” gimnáziumban hagyományos tantárgyakkal és órákban oktatnak, a nemzetközi érettségit adó programban pedig 90 perces órák vannak, és hat tantárgycsoportból kell egyet-egyet választaniuk a diákoknak. 


Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium
1203 Budapest, Kálmán utca 15.
Fenntartó: Montessori Stúdium Alapítvány
Tanulók létszáma: 70 fő (a négy gimnáziumi osztályban)
Tandíj / Költségtérítés összege: önkéntes alapon évi 180 ezer és 900 ezer forint közötti összeg
Továbbtanulási arány: kb. 75 százalék


A gimnáziumban már nem követik Maria Montessori eszközhasználatra épülő oktatási módszerét, de az egyes témakörökön belül az egyéni adottságokhoz szabják a haladási ütemet. Minden osztályban úgynevezett tanulást segítő füzetet vezetnek, ebben rögzítik, hogy az adott hónapban milyen tantárgyakból mik az elvárások, mikor lesznek beszámolók, és mindenki a szintjének megfelelően készíti el a gyakorló feladatokat. Kis létszámú, 15 fős osztályokat indítanak, és ezeket tovább bontják a nyelv- és a matematikaórákon. Ha egy dolgozatra valaki hármast vagy négyest kap, akkor megkapja az esélyt a javításra, egyes és kettes osztályzatnál pedig kötelező újraírnia. „Hibázni lehet, de ki lehet javítani” – mondja Juhász Edit igazgató. Csak ­előkészített­ számonkérések vannak, röpdolgozat nincsen. Az angolt emelt szinten oktatják, és fakultációkat is szerveznek az előrehozott érettségihez, méghozzá középszinten is.


A gimnáziumba 80 százalékban az intézmény általános iskolásai mennek tovább, a fennmaradó néhány helyre vesznek fel más jelentkezőket, de nem döntő a központi felvételi vizsga eredménye. „Személyesen elbeszélgetünk a jelöltekkel, és főleg a nyitottságukat, a szabálykövetési és az együttműködési készségüket nézzük” – mondja Juhász Edit. Három éve az induló osztályon belül művészeti és testnevelés tagozatot indítottak. „A testnevelést nem élsportolóknak, hanem azért, hogy például edzői vagy sportriporteri szakon tudjanak továbbtanulni, a művészetit pedig kettős céllal: hogy az érettségin választható tárgy legyen, és hogy a tanulmányok alatt magas szintű portfóliót tudjanak a diákok összerakni a Képzőművészeti Egyetem felvételijéhez.” Két év múlva tehetséggondozó osztályt is terveznek, mert a mostani hetedikeseknél úgy látják, hogy érdemes az emelt szintű érettségire trenírozni őket.

Budenz József Alapítványi Gimnázium
1021 Budapest, Budenz út 1.
Fenntartó: Budenz József Gimnázium Alapítvány
Tanulók létszáma: 140 fő (a négy gimnáziumi évfolyamon + a nyelvi előkészítő osztályban)
Tandíj / Költségtérítés összege: 1,3 millió forint/év
Továbbtanulási arány: 95–100 százalék


Nyelvi előkészítő évvel kezdik, magas szintű a nyelvoktatás, angol és spanyol anyanyelvi tanárokkal. Már ebben az évben vannak önismereti órák, mert az iskola fő célja, hogy minden diák személyiségét kibontakoztassa és erősítse. „A zászlónkra a minőség szót tűztük, de nem vagyunk a hagyományos értelemben vett versenyistálló, nálunk egyenrangú az oktatás és a nevelés – mondja Szilágyi Márta igazgató. – Fontosabbnak tartjuk, hogy a gyerekek a megfelelő keretek között jól érezzék magukat, megtanulják felvállalni a véleményüket, nyíltak legyenek, merjenek kérdezni.”


Nagy hangsúlyt fektetnek olyan soft skillek fejlesztésére, mint a kreativitás, az együttműködési készség, a szabálytudat, a feladatorientáltság. Nem kérik a központi írásbeli felvételit a jelentkezőktől, az általános iskolai eredményeket megnézik ugyan, de nem ez az elsődleges kritérium. „Az a lényeg, hogy csillogjon a szemük, nyitottak, kreatívak legyenek.” Az ismerkedő beszélgetés után véletlenszerű csoportokba osztják be a diákokat, és különféle szituációkba helyezik őket. Miközben játszanak, a megfigyelő pedagógusok nézik a különféle készségeiket, így például azt, hogy mennyire tudnak együttműködni, kommunikálni, vagy hogy ki lesz a vezéregyéniség. Eddig minden évben húsz jelentkezőt vettek fel, az utóbbi években már két párhuzamos osztályt indítottak, de a negyven helyre rendszerint 120–130-an pályáznak.

Európa 2000 Gimnázium
1143 Budapest, Gizella út 42-44.
Fenntartó: Európa 2000 Oktatási Központ Alapítvány
Tanulók létszáma: 458 fő
Tandíj / Költségtérítés összege: 1,08 millió forint/év, akik pedig a kéttannyelvű programban részt vesznek, azoknak összesen 1,98 millió forint
Továbbtanulási arány: 70–75 százalék Magyarországon tanul tovább, 10 százalék külföldre megy

„Olyan iskolát szeretnék vezetni, amit a gyermekemnek is kívánnék.”
(Papp András, az Európa 2000 Gimnázium igazgatója)


Eredetileg szakmunkásképző volt, 1992-ben alapították a mostani igazgató, Papp András szülei, aztán később átálltak közgazdasági, kereskedelmi és turizmus-vendéglátás szakokkal szakközépiskolai oktatásra, illetve akkreditált felsőfokú képzéseket szerveztek. Öt éve történt meg a nagy váltás, amikor megszűnt a lehetőség, hogy magániskolák szakképzést folytassanak. A négyosztályos gimnázium után pár éve elindították a hat és a nyolc évfolyamos képzést is, és specialitásként kilencediktől heti négy-négy órában nemzetközi vállalkozási, valamint film- és médiaismeretekkel egészítik ki az oktatást. „Nem szakembereket képezünk, hanem felvillantjuk a diákok előtt ezeket a területeket, hogy jobban el tudják dönteni, mi érdekli őket. A 12. osztály végére megtanulnak üzleti tervet írni, hogy ha van vállalkozási ötletük, be tudják vonzani a papa-mama bankot, sőt ha igazán ügyesek, külső befektetőt is kereshetnek” – mondja Papp András.


Tantervüket alternatív jellegűnek mondják, de meg tudják valósítani az állam által diktált keretek közt is. Az iskola egyik különlegessége a 7 szokás életvezetési program, amit az iskola mindennapjaiba építenek be.

„A személyiségüket formáljuk, nem varázslattal, hanem kompetenciafejlesztéssel, hogy hiteles és hatékony választ tudjanak majd adni a mai kor égető problémáira.” Emellett angol–magyar kétnyelvű oktatást kínálnak a négy és a nyolc évfolyamos programjukban, úgy, hogy az ötödikesek nyelvtudás nélkül kapcsolódhatnak be. „Mintha kiköltöznének Angliába” – mondja Papp András, hozzátéve, hogy az órák nagy részén két tanár van bent, egyikük angol anyanyelvű, és nem lefordítják egymást, hanem szimbiózisban tanítanak. „Nem vagyunk versenyistálló, mindig azt mondom, hogy olyan iskolát szeretnék vezetni, amit a gyermekemnek is kívánnék” – mondja Papp András, és valóban beíratta a suliba a fiát. Három éve elkezdték bevezetni a digitális oktatást, és a tavaszi karantén alatt az órák kilencven százalékát meg is tudták tartani online. „A normál iskolai oktatásban is aktívan használjuk a digitális eszközöket (laptopokat), hogy a XXI. századi munkakörnyezetre készítsük fel diákjainkat.”

Közgazdasági Politechnikum
1096 Budapest, Vendel u. 3.
Fenntartó: Budapesti Politechnikum Alapítvány
Tanulók létszáma: 516 fő
Tandíj / Költségtérítés összege: 960 ezer forint/év (a jövőre bejövőknek, a bent lévők valamivel kevesebbet fizetnek)
Továbbtanulási arány: kb. 90 százalék


Kilenc pedagógus alapította az iskolát 1990-ben, mint általános gimnáziumi képzést biztosító, korszerű gazdasági műveltséget közvetítő középiskolát. Ezért a 10–12. évfolyamokon gazdasági ismeretek nevű tárgyat oktatnak, de már a 9. évfolyamon bevezetik a kreativitásra, ötletességre épülő Diákvállalkozás Program nevű foglalkozást. A Poli nem elitiskola, alapítása óta céljai közt szerepel a társadalmi szolidaritás, az esélyteremtés és a hátránykompenzáció. Négy plusz egy, és hat plusz egy évfolyamos (nyelvi előkészítő évfolyammal bővített) képzésükre jelentkezhetnek tanulási nehézségekkel, részképességzavarokkal küzdő gyerekek is. Új helyi tantervüket – a régebbi alternatív kerettantervre építve – az iskola tantárgyi munkaközösségei dolgozták ki 2020 tavaszán.

Tavaly a 102 végzősből 43 ment külföldre, az előző években pedig még magasabb, ötven százalék körüli volt ez az arány.


Hagyományos, 45 perces órákat tartanak, de bőven vannak specialitások: projektek, témahetek, iskolán kívüli programok. A diákok például bérletezhetnek, azaz a 9–12. évfolyamokon minden tantárgyból negyedévente két órát „kivehetnek”. Az indoklás nélküli hiányzás persze csak akkor lehetséges, amikor nem írnak témazárót, és nem kell csoportban prezentálniuk, a tananyag pótlása pedig az ő feladatuk. Délutáni szakköreik – a teljesség igénye nélkül – az író-olvasó önképzőkör, a videószakkör, a Másik Színház szakköre, de van természettudományos, 3D és legórobotszakkör is. A délutáni szakkörök keretében úgynevezett kortárs mentori csapat is működik, ami azt jelenti, hogy – szakértő felnőtt segítő támogatása mellett – segíthetnek kortársaik problémáinak megoldásában.
A felvételinél figyelembe veszik a központi írásbeli pontszámát, de a szóbeli vizsga már nem tantárgyspecifikus, hanem egy beszélgetésből, majd csoportos feladatmegoldásból áll, ahol többek között azt pontozzák a tanárok, hogyan tudnak a jelentkezők együttműködni, és mennyire kreatívak.


Az iskola szervezete, döntési rendszere ma is őrzi alapításkori demokratikus elkötelezettségét, a pedagógusok fő döntéshozó testületét például Huhogásnak nevezik. A legnépszerűbb iskolai rendezvények közé tartozik a túlélő túra, és van Tornaházi Party is a suliban.

Kürt Alapítványi Gimnázium
1117 Budapest, Bogdánfy u. 5/b.
Fenntartó: Kürt Alapítvány
Tanulók létszáma: 430 fő
Tandíj / Költségtérítés összege: 732 ezer forint/év
Továbbtanulási arány: 71 százalék (az iskola új programjának csak egy évfolyama futott végig eddig, tehát ez egyetlen év adata)


„Az iskola fő célja, hogy minden diák megtalálhassa önmagát a középiskolában és az érettségi után: ennek csak egyik lehetséges útja az azonnali továbbtanulás; másrészt ez az eredmény egy befogadó, inkluzív iskolában kifejezetten magas a lényegi szempontra, a hozzáadott értékre figyelemmel” – mondja Molnár Lajos igazgató.


Az iskolát a Kürt Zrt. alapította csaknem harminc évvel ezelőtt, három alapelve a demokrácia, az esélyegyenlőség és a függetlenség. „Inkluzív iskolaként definiáljuk magunkat, ami azt jelenti, hogy a diákok sokszínűségére építünk, vagyis az iskola rászabódik a bent lévő diákokra, mindent folyamatosan az ő szükségleteik, igényeik alapján alakítunk. Amilyen sokszínű a társadalom, olyan legyen a suli!” – mondja Molnár Lajos iskolavezető. Nagyjából minden negyedik gyerek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, vagy sajátos nevelési igényű. A felvételinél nem veszik figyelembe az általános iskolai eredményeket, a hangsúly a szóbelin van. Két tagozatot indítanak: a normál gimnáziumi mellett egy angol két tanítási nyelvűt is, ahová a belépéskor nem kell semmilyen szintű nyelvtudás.


Egyedi eltérési engedély alapján oktatnak (ez az alternatív kerettanterv „utódja”), és minden osztályban két osztályfőnök dolgozik. Az alaptantárgyakon túl az első három évben mintegy ötven témakörből választhatnak ki kettőt a diákok, ezek közt van például a demokrácia, a kortárs irodalom, a politikatudomány vagy a tengerbiológia. Ezekkel heti két-két órában foglalkoznak. A második nyelvet is széles palettáról választhatják ki, most tizenkét idegen nyelvet oktatnak az iskola tanárai, az arabtól a szerben át a kínaiig. A diákok maguk is indíthatnak szakköröket, ehhez sincs létszámminimum. Van például frizbi-, jóga- és vegán főzőszakkör is. A végzős évfolyamon a továbbtanulásra koncentrálnak, így a kötelező tantárgyak óraszámát alacsonyan tartják, hogy mindenki elmélyülhessen abban, amire szüksége lesz a felvételin, illetve a későbbiekben.


Lauder Javne Iskola
1121 Budapest, Budakeszi út 48.
Fenntartó: Világi Zsidó Iskola Alapítvány
Tanulók létszáma: kb. 250 fő (a négy gimnáziumi évfolyamon + a nyelvi előkészítő osztályban)
Tandíj / Költségtérítés összege: 800–900 ezer forint/év (évfolyamtól függően)
Továbbtanulási arány: 80 százalék (ennyien mennek egyetemre azonnal az érettségi után, vannak, akik pár év kihagyást követően; a végzősök fele külföldön tanul tovább.)


Az iskola alapfilozófiája, hogy a gyerekek nem a tanárhoz mint a fontos tudás átadásának forrásához járulnak, hanem a jövő szempontjából fontos készségeket sajátítanak el. „A tanárnak vezetni, segíteni kell a gyerekeket, akiknek valódi problémák megoldásán kell dolgozniuk az iskolában – mondja Horányi Gábor igazgató. – Ezek leginkább különféle projektek, igyekszünk az élethez közelíteni az oktatást. Persze a világos kimeneti szabályokat betartjuk, de ahol nincs ilyen, ott szabadon kezeljük a témát. Az átlagos középiskolák irreleváns dolgok tömkelegét tanítják, az általános műveltség hamis mítoszára hivatkozva, így a tanulás nagyjából hetven százaléka kidobott idő, mi igyekszünk ezt harminc százalékra szorítani.”
Fizikaórán például nem kell mindenkinek az életben aztán soha nem használható különféle törvényeket megtanulni, csak azoknak, akik felvételiznek a tárgyból – a többiek a Csodák Palotájában okosodnak, majd a kisebbeknek tartanak az ott megszerzett ismeretekből bemutatóórát. „Ez olyan készség, amire szükségük lesz, miközben teljesen fölöslegesen kínoznánk őket az alkalmazott matematika szabályaival.” Becsatornázzák az oktatásba a szülői közösséghez kötődő cégeket is, és azok segítségével szerveznek például jogi, környezetvédelmi kurzusokat, sőt minden évben van innovációs verseny is. A 8. év után egy úgynevezett nyelvi informatikai tanév is van, ezért sokan 19 vagy 20 évesen érettségiznek. (A gimnázium mellett óvoda és általános iskola is működik a Lauderben.)


A diákok magukat osztályozzák, „hiszen azért járnak ide, mert valami céljuk van, nem pedig azért, hogy nekem megfeleljenek” – mondja az igazgató, hozzátéve: a gimnázium filozófiájának fontos eleme, hogy megtanítsák a diákokat felelősséget vállalni a tetteikért. A gimnázium négy éve alatt a diákok választásuk alapján kerülnek egy-egy mentor szárnyai alá, ahol 12–15 diák alkot egy mentorcsapatot. Az első két évben az általános ismereteket szilárdítják meg, aztán a második két évben elsősorban a pályaválasztási céloknak megfelelő ismereteket mélyítik el. Két pedagógus segíti őket a pályairányításban, például megtanulnak önéletrajzot írni.

Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
1139 Budapest, Hajdú u. 18-24.
Fenntartó: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány
Tanulók létszáma: kb. 100 fő (a gimis osztályokban)
Tandíj / Költségtérítés összege: 2,5 millió forint/tanév
Továbbtanulási arány: nincs adat


Az Orchidea hivatalosan nem nemzetközi iskola, de tanulói és tanári összetételét annak mondja: a gimnáziumban több mint egy tucat nemzetiségű tanuló tanul. A négy évfolyamos, hagyományos képzés mellett nyelvi előkészítős osztályt is indítanak, vagyis aki ide jelentkezik, öt évet tanul itt. A diákoknak kötelező B2-es komplex nyelvvizsgát tenniük angol nyelvből a 10. évfolyam végére. Második idegen nyelvnek – a 9. évfolyamtól – a német, az olasz vagy a francia választható. A magyar mint idegen nyelv nem akkreditált tantárgy a gimnáziumban, ezért a nem magyar anyanyelvű, illetve külföldi tanulóknak is kötelező a magyar nyelv és irodalom tárgyak tanulása, ők azonban az érettségin élhetnek a törvényi mentesség lehetőségével.


A gimnáziumi felvételihez a központi írásbeli eredményét kérik, emellett a hetedikes és nyolcadikos osztályzatokat, illetve az angol nyelvi szintfelmérőn elért pontokat veszik figyelembe.

Tüskevár Általános Iskola és Gimnázium
1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21.
Fenntartó: Hiperaktív Alapítvány
Tanulók létszáma: 100 fő (a négy gimnáziumi évfolyamon)
Tandíj / Költségtérítés összege: 35 ezer forint/hó
Továbbtanulási arány: 10 százalék alatt (de ennyi sni-s gyereknél ez csodának számít!)


Fekete István regényének címével Matula bácsi zseniális pedagógiai módszerére utalnak az alapítók: ő is úgy adta át a tudást a gyerekeknek, hogy keveset beszélt, nem magyarázott, legfeljebb megjegyezte, hogy szandálban nem lesz jó a nádasba menni. Aztán olyan helyzeteket teremtett, amiben a gyerekek maguk tapasztalták, mi a jó. A Tüskevár általános iskolája 2000-ben indult, ma a Csillebérci Ifjúsági Tábor területén működik. 2006-ban már itt hozta létre Kovács Péter igazgató az általános mellé a gimnáziumot, miután látta, hogy az a rengeteg fejlesztés, amit az első nyolc osztályban a gyerekeknek adtak, és ami után ők végre elkezdtek a képességüknek megfelelően teljesíteni, elveszett volna, mert utána nem találták a helyüket. Persze ő is rendszeresen elviszi túlélőtúrára a diákjait a Börzsönybe.


A Tüskevárban nem értenek egyet a központi felvételivel, ezért inkább személyesen elbeszélgetnek azokkal a családokkal, akik máshonnan hoznák a gyermekeket az itteni gimnáziumba: az iskola­pszichológus a gyerek aktuális személyiségállapotát vizsgálja, az osztálykísérő az előzetes iskolai pályafutást ismeri meg, a gyógypedagógus a taníthatóság fokát méri. Főleg sajátos nevelési igényű gyerekeket várnak, és a középiskolában is családgondozó, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógusok, drámapedagógus, iskolapszichológus és gyermekpszichiáter is segíti a tanárok munkáját.


„Általános iskolásaink 70–80 százaléka itt marad, és mind leérettségiznek, ami az iskolakezdéskori helyzetükhöz képest valóságos csoda. Néhányan egyetemig is eljutnak, miközben hatodikban az orrukat sem tudták kifújni” – mondja Kovács Péter igazgató, hozzátéve, hogy a húsz év alatt nagy kisiklással nem találkozott. „Nincs varázslat, sok aprómunka és küzdelem viszont van.” A gyerekek mentorokkal tanulnak, relaxáció és gyógytestnevelés, valamint drámafoglalkozás is van az órarendjükben, és emelt óraszámban tanulják az informatikát. Epochális rendszerben, azaz kéthetes tanulási periódusokban tanulnak: a nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területeket, illetve az arra épülő tantárgyakat nem heti pár órában, az egész tanévre elosztva tanítják, hanem blokkokban. „Olyan helyzeteket kell teremtenünk, hogy érdekelje őket, amit tanulnak, mert a mai ingerdús világgal nem lehet versenyezni a hagyományos oktatási módszerekkel.”

Zöld Kakas Líceum
1091 Budapest, Hurok u. 11.
Fenntartó: Mű-Hely Líceum Alapítvány
Tanulók létszáma: 220–230 fő
Tandíj / Költségtérítés összege: Tandíj nincs (a személyes gondoskodás nem az iskola feladata a jogszabályok szerint), de a programmal együttműködő iskolaszövetkezet a szolgáltatásaiért évi 300 ezer forint díjat kér a gimnáziumi tanulóktól
Továbbtanulási arány: nem releváns

A Zöld Kakas Líceumban
Atipius diákok, atipikus megoldások a Zöld Kakasban


„Nagyon rendes középiskolai magyartanár voltam, azzal az egyetlen nehézséggel, hogy mindig olyan gyerekekkel szerettem dolgozni, akiket mindenki más ki akart rúgni” – emlékszik vissza nevetve az iskola több mint húsz évvel ezelőtti alapítására Kerényi Mária igazgató. Azt mondja, az utóbbi időben egyre inkább atipikus tehetségeknek tekintik az iskola által bevonzott diákokat. Ők nagyon egyedi módon fejlődnek, és nem lehet őket „bekockítani”. A személyes segítést fontosnak tartják. „Mindenki mellett ott áll valaki, aki figyelemmel kíséri a fejlődését, hisz mindenkiben egyéni módon konstruálódik meg a világról alkotott kép.” A tanulási utak személyre szabottak, nincs bukás, minden diák olyan tempóban halad, és teljesíti a tanulmányi követelményeket, ahogyan neki jó. „Lehet, hogy valaki néhány tantárgyból tizenegyedikes szinten van, és például matematikából csak a kilencedikesen, de a gimnáziumi vagy szakgimnáziumi érettségire minden évfolyam követelményeit teljesíti. És erre van idő, hisz az iskola az általános iskola első évfolyamától fogad diákokat egészen a szakképzés 14. évfolyamáig.”

A 15 felsorolt iskolából tízben szívesen fogadják a tanulási nehézségekkel küzdő vagy viselkedészavaros diákokat is – vagyis korántsem mind versenyistálló.


Attól függetlenül, hogy egy diák az intézmény gimnáziumába vagy a szakgimnázium valamelyik szakára jelentkezett (fotográfus, illetve mozgókép- és animációtervező szakok vannak), bármelyik sulitípus követelményeit teljesítheti. „Lehet, hogy gimnazistaként kezdi, aztán átmegy mondjuk fotósképzésre, vagy fordítva” – mondja Kerényi Mária.

A különféle meghirdetett projektekre évfolyamtól függetlenül jelentkezhetnek a diákok, „így mindenki érdeklődése szerinti tevékenységekben mélyedhet el”, és az értékelésnél derül ki, hogy hányadik évfolyam milyen tantárgyának a követelményeit teljesítette. Vannak egyhetes és több hónapos projektek, a Büfémaffia nevűtől a Mi sem természetesebb és a Testről és lélekről címűn át a Hiperkockáig – utóbbi kettő például jógát, illetve valamilyen geometriai témát takar.
Az iskola korábban saját alternatív kerettantervet fejlesztett, most egyedi megoldásokra szóló engedély alapján, azaz atipikus megoldásokkal működtetik az atipikus diákok számára otthonos szervezetet.

A Waldorfok:
Pesthidegkúti Waldorf Iskola
1028 Budapest, Kossuth L. u. 15-17.
Fenntartó: Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány
Tanulók létszáma: kb. 150 fő (az öt gimnáziumi évfolyamon)
Tandíj / Költségtérítés összege: átlagosan 45 ezer forint/hó (van, aki többet, van, aki kevesebbet fizet, a családok anyagi lehetőségeihez szabják) Továbbtanulási arány: Az érettségi utáni egy-két évben átlagosan a diákok 80–90 százaléka tanul tovább, de az utóbbi években egyre többen gyűjtenek inkább egy-két év tapasztalatot, járják a világot, mielőtt egyetemre mennének.


Kelet-Közép-Európa rendszerváltás utáni első Waldorf-iskolájának létrehozásában többek között Vekerdy Tamás és Makovecz Imre is részt vettek. Az 1989-es indulástól évente egy-egy új osztály lépett be felmenő rendszerben, és ma már 13 évfolyam működik a többször bővített épületben. A Waldorf-tanterv alapvetően tizenkét éves, de hogy azt maradéktalanul teljesíteni tudják, miközben az utolsó években számos nagy projekt, például színdarabrendezés, CD-felvétel várja a diákokat, a négy gimnáziumi évet a Waldorfokban ötre nyújtották ki, és a tizenharmadikban teljes mértékben az érettségire készülnek. „Nem akartuk, hogy a továbbtanulási cél elsöpörje a diákoknak azt a vágyát, hogy ezekben az izgalmas programokban részt vegyenek – mondja Kökéndy Ákos igazgató. – Érettségire ugyanoda kell eljutniuk a waldorfos diákoknak, mint bármely más gimnázium tanulóinak, ezért a végén megnyomjuk az intellektuális dolgokat.” Az utolsó évben kimondottan a vizsgákra trenírozás folyik, ezért vizsgaidőszakok is vannak – most éppen kettészakított egyet a Covid miatti bezárás.


A Waldorf-gimnáziumokban „a motivációjuk jobban érdekel bennünket, mint a tanulmányi eredményük” jeligére felvételi vizsga helyett beszélgetésre hívják be a jelentkezőket, és elsősorban azt nézik, beilleszthetők-e a már kialakult közösségbe. Nagyjából kilencven százalékban ugyanis az itteni általános iskolások jönnek tovább, vagyis jó, ha évente három-öt diák fér be „kívülről”.


A waldorfos oktatás epochális rendszerű, azaz a közismereti tárgyakat három-három hétre blokkosítják, és reggel nyolctól tízig egy-egy időszakban csak matekot, földrajzot vagy például történelmet tanítanak. Aztán jönnek a szakórák: a nyelvek, a művészetek és a gyakorlóórák matekból és magyarból (ezek az epochákon kívül is vannak egész évben). Sokat kézműveskednek, és heti két délutánon egy-egy választott művészeti és intellektuális tantárgyban mélyülhetnek el.


Ami a továbbtanulást illeti, az átlagosnál picit talán erősebb a humán-szociális irány az itt végzettek körében, de vannak, akik mérnöknek, dizájnernek vagy orvosnak mennek, sokan közülük külföldre. „A múlt tanévben érettségizők közül páran nem akartak továbbtanulni a járvány miatt feldúlt helyzetben, ők jövő tavasszal szeretnék normálisan megcsinálni a felvételit.” Az igazgató szerint a legjobb visszajelzés, hogy egykori, ma már 35–40 éves diákjaik hozzájuk íratják be a gyerekeiket – őket a régóta ott tanító pedagógusok szinte mint saját unokájukat nevelgetik.

Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium
1048 Budapest, Lakkozó utca 1–5.
Fenntartó: Emil Molt Alapítvány
Tanulók létszáma: 445 fő
Tandíj / Költségtérítés összege: 504 ezer forint/év az átlag, de vannak, akik önként többet fizetnek, cserébe mások szociális alapon kedvezményt kaphatnak.
Továbbtanulási arány: Mindenkit felvesznek oda, ahova jelentkezik, de ez nem mindenkinél egyetem, hanem vannak, akik szakmát tanulnak érettségi után.


Az egyetlen olyan budapesti Waldorf-iskola, amely kizárólag gimnázium. 2013 őszén indult az oktatás, előzőleg tizenketten, két évig dolgoztak az alapításon. Elsősorban a négy „anyaiskola” (a váci, a gödöllői, a pilisszentlászlói és a sashalmi) nyolcadikosai tanulnak itt tovább – ettől más, mint minden másik Waldorf-iskola, amelyek általában piciben indulnak. „A diákoknak előnyös, hogy itt összekeverednek, egy nagyobb kortárs csoportba kerülnek (bizonyos projektekben más évfolyamok diákjaival is együtt tevékenykednek), többféle választható foglalkozáson vehetnek részt” – sorolja Vekerdy Dániel igazgató, milyen előnyeit igyekeznek kihasználni a Waldorfra nem jellemző, nagyobb létszámú iskolának.


A magasabb létszám miatt több diákkezdeményezés is alakul, nagyobb a pezsgés. A megújuló epochális rendszerben több tantárgy összekötésével még nagyobb projektekbe állhatnak bele a diákok, szakköröket is indíthatnak, és például ők dolgozhattak az épület és a kert megújításán, átalakításán. „A tanár-diák kapcsolat nagyon más nálunk: részben közvetlenebb, személyesebb és gyakoribb. Mentorrendszert működtetünk, egy-egy tanár egyénileg vagy kiscsoportokban foglalkozik a diákokkal, így sok gyerek extra nagy figyelmet kaphat. Akiknek a mentori kompetencián túlmutató problémájuk van, a terápiás csoport tagjaitól kérhetnek segítséget” – mondja Vekerdy Dániel.

  • Budapesten még két Waldorf-iskola vitt már érettségiig gimis osztályokat: az Óbudai Waldorf Iskola (1031 Bp., Csikóvár utca 12.) és a Kispesti Waldorf Iskola (1193 Bp., Vécsey utca 9–13.).