Print

100 SelfMade magyar

Forbes
2022. január 31. 103 perc olvasás

Írták: Ács Gábor, Bánáti Anna, Fekete Emese, G. Tóth Ilda, Vaszkó Iván, Zsiborás Gergő
Szerkesztők: Fekete Emese, G. Tóth Ilda, Zsiborás Gergő
Fotók: Krasznai Zoltán

Üzlet:

Az ultrahatékony

Váradi József az elmúlt húsz évben, sokáig a surranópályán haladva,
az egész világ egyik legizgalmasabb üzleti sikersztoriját építette fel.

Fotó: Krasznai Zoltán // Írta: Ács Gábor

A Wizz Air egyik alapítója és máig vezérigazgatója a nullás évek végén nem ment el a diszkont légitársaságok éves nagy londoni konferenciájára. Erre azontúl, hogy az ilyen eseményeket eleve nem igazán kedveli („addig is inkább dolgozok”), az volt a magyarázata, hogy a szervezők nem a helyén kezelik cégét. Őt pedig nem a főfellépők közé hívták, miközben több rosszul működő cég vezetője is ott kapott helyet. (Mára közülük több valóban csődbe is ment.)
De nem csak a konferenciaszervezők nem látták, hogy mi készül a Wizz Airnél, igazából egészen a 2015-ös tőzsdei bevezetésig radar alatt mozgott a cég. Váradi sose titkolta, hogy versenyelőny, ha minél kevesebb pénzügyi adatot közöl, mert így ő láthatja a tőzsdén forgó versenytársak adatait, miközben ők nem tudhatják, hol tart a Wizz.


Az üzleti modellel persze mindenki tisztában volt, a cég növekedése is látszott a flotta gyors bővüléséből, de hogy pénzügyi eredmény tekintetében mit tud a cég, az szinte mindenkit meglepett. Még a tőzsdére lépés előtti években is többször szárnyra kaptak híresztelések, hogy gigantikus veszteséget termel, meg hogy csődhöz közelít. Aztán kiderült, hogy a Wizz Air a világ egyik leghatékonyabban és legnagyobb nyereséghányaddal működő légitársasága. Amellett, hogy a leggyorsabban növekvők listáján is az élbolyban van.

A semmiből építette fel, és vezeti kezdettől.


Váradi József a Procter & Gamble-nél csinált gyors multis karriert, mielőtt légiipari tapasztalat nélkül is kinevezték a Malév vezérigazgatójának. A 2002-es kormányváltás után menesztették az állami tulajdonú nemzeti légitársaság éléről, de ennél jobbat nem is tehettek volna vele. Az uniós csatlakozás küszöbén Váradi és munkatársai észrevették a soha vissza nem térő lehetőséget egy új légitársaság indítására.


Egyrészt az újonnan csatlakozó országokban is megnyílt az égbolt, szabadon lehetett járatokat indítani bárhova, másrészt avatott szemeknek már látszott, hogy a légiiparban nem csak a diszkontmodell a nyerő, de annak is a Ryanair-féle, ultra low-cost verziója a legversenyképesebb. Ennek alapján határozták el, hogy az alacsony vásárlóerővel rendelkező régióban létrehozzák az olcsó jegyes, alacsony költséggel működő légitársaságot.
Egy ilyen vállalat indítása iszonyat pénz, de nemcsak magyar magánbefektetők szálltak be a finanszírozásba, hanem a világ legsikeresebb légiipari befektetőcége, az Indigo Partners is fantáziát látott az üzleti tervben. Ők voltak azok is, akik az első télen, amikor majdnem elfogyott a pénz, újra a zsebükbe nyúltak, és átsegítették Váradiékat a legnagyobb krízisen.


Váradi vezérigazgatóként mindig is arra az alapra épített, amit az ultra low-cost működés jelent, de nem másolni akarta a Ryanairt, hanem jobbat akart csinálni nála. Az egyik igen fontos különbség, amit Váradi mindig kiemel, hogy személyesen keresi és gyűjti a világ legjobb szakembereit a céghez – miközben a Ryanairnél szinte csak írek vannak a menedzsmentben.


A Wizz Air kezére játszott az elmúlt években, hogy Airbus-flottát épít, és az európai gyártónál hamarabb jelentek meg a kínálatban a nagyobb, hatékonyabban üzemeltethető gépek, mint a Boeingnél. Persze a kelet-európai munkaerő is olcsóbb a nyugatinál, mindenesetre a Wizz Air már akkor le tudott menni a Ryanair rendkívül alacsony költségszintjére, amikor még négy-ötször kisebb volt versenytársánál, a mérethatékonyság ellene dolgozott.


Sokakat meglepett, hogy Váradi került az első magyar Forbes címlapjára 2013-ban, de az eredmények azóta is alátámasztják az akkori címet: „egy magyar, aki letarolja Európát”. A kelet–nyugati irányú repülés mellett beindultak a Nyugat-Európán belüli útvonalak, az elmúlt években az európai légitársaságok közül a Wizz árfolyama teljesített a legjobban. Az Easyjet – a flotta és az utasszám alapján a második legnagyobb, de piaci érték alapján a Wizznél kisebb európai fapados – pedig felvásárlási ajánlatot kapott a Wizztől.


Az elmúlt két évben különösen nagyot ment a Wizz Air, mert lényegében az egyetlen európai légitársaság, amelyik arra használta ki a koronavírus-járványt, hogy növekedjen. Miközben a Ryanairen túl szinte mindenki más összement, a Wizz szinte havonta nyitott új bázisokat, a válságba 119 géppel ment bele, ma 150-nél tart. Váradi most azt mondja, minél tovább tart a válság, annál jobb a Wizznek. A krízist kétévnyi pénzügyi tartalékkal kezdte, és ez ma is rendelkezésre áll, miközben a versenytársak nagy része feléli a beléjük pumpált állami támogatásokat.


Váradi a semmiből építette fel, és vezeti kezdettől a Wizz Airt, amely a jelenlegi tőzsdei árfolyam alapján 5,5 milliárd eurót (kerekítve kétbillió forint) ér. A Forbes listáján 36 milliárd forintos vagyonnal a 46. leggazdagabb magyar, de ha sikerül több mint megdupláznia az árfolyamot a következő négy és fél évben, még jóval előbbre kerülhet: a cég tavaly elfogadott menedzsmentösztönző programja szerint százmillió angol font (kb. 43 milliárd forint) bónusz jár neki.

 

Bakos Anikó és Sebő Gyula
Startupperek, alapítók / Julius-K9
A Julius-K9 a kétezres években Sebő Gyula és Bakos Anikó szigetszentmiklósi házának nappalijából indult, mára szinte nincs olyan európai város, ahol ne jönne szembe egy magyar hámmal felszerelt kutya. Az annak idején Ausztriában vendégmunkás ápoló és a gitárosból lett kutyakiképző azóta elváltak, de cégük felemelkedését ez sem törte meg. Az elmúlt években piacra dobták kutyaeledelüket, és ebárvaházat is alapítottak.


Varga Zoltán
Közgazdász, befektető, alapító / Centrál Médiacsoport
Bonyhádon nőtt fel – a Forbes­nak korábban azt mondta, ha Amerikába születik, bányász apja is milliárdos volna. Tízévesen nyulakat tenyésztett, hogy pénze legyen, az egyetem mellett biciklis újságárus volt a Balatonon, a rendszerváltáskor újjáalakuló tőzsde őskorában jól menő devizakereskedő lett. Kétszer lenullázta magát, először a kaszinóban, később a tőzsdén, ma 42,3 milliárd forintos becsült vagyonnal Magyarország 37. leggazdagabb embere.
A Wizz Air legnagyobb korai befektetőjeként hatalmasat nyert a fapados sikersztorin, ma fő érdekeltsége a legnagyobb független magyar médiacsoport, a Nők Lapját és a 24.hu-t is kiadó Centrál, amit a finn Sanoma kivonulásakor szerzett meg. Azt mondja, ettől semmi pénzért nem válna meg, mert független, jól működő média nélkül mindannyian nagyon sokat veszítenénk Magyarországon.

Zettwitz Sándor
Mérnök, alapító-tulajdonos / 77 Elektronika
Kortársai már rég visszavonultak, ő 88 évesen még mindig aktív, 1986-ban alapított családi cégét lányával, Gabriellával vezeti. Már a Forbes első hazai milliárdoslistáján is szerepelt a Zettwitz család, legutóbb 93,5 milliárd forintos becsült vagyonnal kerültek fel. A 77 Elektronika kora startupjaként indult – a magyar egészségipar egyik legnagyobb vállalkozása a hazai vércukormérő-piacon ma vezető, de globálisan is megkerülhetetlen. Árbevételük nagy részét az export adja, száz országba viszik saját fejlesztésű termékeiket.

Blaskó Nikolett
Reklámszakember, alapító, ügyvezető / ACG Reklámügynökség
Blaskó Nikolett annak idején a papírért ment főiskolára, miközben jó úton haladt, hogy életét a versenyszerű díjugratás töltse ki. Egy jól sikerült szakmai gyakorlat után egyre jobban beszippantotta a reklámszakma, 2004-ben végül megalapította az ACG Reklámügynökséget. A cég az utóbbi 18 évben az egyik legsikeresebb független hazai ügynökséggé nőtte ki magát.

Holló Gábor
Közgazdász, alapító / Hirkereso.hu
Holló Gábor 2014 augusztusában szerepelt a címlapunkon, először nem is igazán értette, miért érdekes ő a Forbesnak. Életében eddig összesen három hétig volt alkalmazott, 1996-ban a Közgáz befejezése után szinte rögtön vállalkozást alapított. Első oldala, a kapu.hu ötlete a Yahoo korabeli sikeréből jött, de nem hozta meg a várt áttörést. Második nekifutásra átgondolta, ő mire használja az internetet, majd létrehozott egy oldalt, ahol az ember egy helyen megtalálja az összes kedvenc szájtját és a fontos híreket. A hirkereso.hu rendre 99 százalékos profitrátával működik, 2020-ban félmilliárd forint adózott eredménnyel zárt.

Bojár Gábor
Fizikus, alapító / Graphisoft, Graphisoft Park
Bojár az ELTE fizika szakán végzett, később ő vezette a Geofizikai Intézet programozó és matematikai csoportját. A 80-as évek elején alapított Graphisoftot már indulásakor olyan lendület és becsvágy jellemezte, mintha lezajlott volna a rendszerváltás, írtuk 2017-es portrénkban. Egy évvel később Bojár először szerepelt a Forbes milliárdoslistáján. A cég neve az Archicad 3D tervezőprogramról lehet ismerős – és persze a róla elnevezett óbudai ipari parkról, ahol olyan vállalatok bérelnek irodát, mint az SAP, a Microsoft és a Digic Pictures.
Nagy dobás: A Graphisoftot 2007-ben 95 millió euróért felvásárolta a német Nemetschek Csoport, az exit adja Bojár vagyonának alapját. Az üzletember eddig háromszor szerepelt a Forbes gazdaglistáján.

Mészáros Dávid
Építész, alapító / Ingatlan.com
Mészáros Dávid és az ingatlan.com története klasszikus Forbes-sztori. Az internet ősidejében indult, lassan építkezett, a tulajdonos az első öt évben mobiltelefon-tornyok tervezéséből és építéséből tartotta fenn az oldalt. Mára egyedülálló pozíciót szerzett a magyar ingatlanpiacon.

Pistyur Veronika
Startupper, közösségépítő, befektető, partner / Bridge Budapest, Oktogon Ventures
Maga is intézmény, írtuk róla tavaly márciusban a legbefolyásosabb magyar nők listáján. Pistyur Veronika a hazai startupszcéna megkerülhetetlen alakja, de azon túl is ismer szinte minden magyar üzleti szereplőt. Karrierje a médiában kezdődött, neve ma leginkább a Bridge Budapesttel forr egybe, no, meg a Ustream-alapító Fehér Gyulával 2019-ben létrehozott befektetőcégével. Az Oktogon Venturesszel olyan sikeres vállalkozások mögé álltak be, mint a szerverbiztonságra specializálódott Bitninja, a Messenger marketinget támogató Recart, és Ashton Kutcher hollywoodi színésszel együtt érdekeltek a Bitrise-ban is.

Felcsuti Zsolt
Közgazdász, tulajdonos / MPF Holding (FÉG, Widenta, Clarflex, Borovi)
A milliárdos az egyik legjobb példa rá, hogy privatizáció, kapcsolatok és állami üzletek nélkül is odajuthat valaki az elitbe: vagyonát év elején 286,4 milliárd forintra becsültük, amivel a Forbes-listák történetében először került a dobogóra. Az 1976-ban a szövetkezeti világból családi cégnek induló MPF Holding ma a régió egyik legnagyobb ipari befektetési csoportja, árbevételének 99 százaléka export.

Halmos Ádám
Könyvkiadó / Open Books
2004-ben a szüleitől kapott félmillió forintból megalapította a Nyitott Könyvműhely Kiadót, amit 2011-ben a Libri Könyvkereskedelmi Kft. megvásárolt. 2020 végéig ő volt a Libri kiadói csoport vezetője, majd miután az állami milliárdokkal felpumpált Matthias Corvinus Alapítvány bejelentkezett a cégcsoportba résztulajdonosnak, Ádám kiszállt. Új, független kiadójához, az Open Bookshoz azonnal olyan sztárszerzők csatlakoztak, mint Barabási Albert-László, Edith Eva Eger, Gárdos Péter és Kepes András. Becslése szerint már az első évben 400 millió forint árbevételt hozott össze.

Fejes Balázs
Szoftverfejlesztő, alapító / Fathom Technology; ügyvezető alelnök / EPAM Systems
Már tízéves korában szoftvert írt; húszas évei elején megfordult Svédországban és Észak-Dakotában, 25 évesen két barátjával létrehozta a Fathom Technologyt. Három év alatt a cég kétszáz fősre duzzadt. Ahogy Fejes 2014-ben elmondta, ekkor „futottak össze” az EPAM Systemsszel, a szoftveroutsourcingra specializálódott, amerikai központú cég le is csapott a startupra. Az EPAM 2012 óta forog a New York-i tőzsdén, negyvenezer munkavállalójával a Fortune tavalyi listáján a világ leggyorsabban növekvő IT-cége. Fejes a szoftveróriás második embere, egymilliárd dollárért felel.

Virág Judit
Bölcsész, alapító / Virág Judit Galéria


Az egyik legjelentősebb magyar aukciósház arca, névadója és alapító tulajdonosa – de a Virág Judit Galéria akár Párizsban is lehetne. Már csak azért is, mert a kezdetnek köze van a franciákhoz: annak idején a híres francia árverező, Jean-Claude Anaf segített lebonyolítani néhány aukciót Magyarország első magángalériájának, tolmácsa pedig épp a művészettörténelem-francia szakos Virág Judit volt. Tavaly december közepén a galéria árverésén minden eddigi magyar aukciós rekordot megdöntve 460 millió forintért kelt el egy Csontváry-festmény, az aukciót Judit lánya, Kelen Anna vezette.

Várkonyi Balázs
E-kereskedelmi guru, autodidakta vállalkozó, alapító / Emag–Extreme Digital
Első boltját húszévesen nyitotta az Akácfa utcában, a következőt a Visegrádi utcában, az utcán tanulta a kapitalizmust. A számítástechnikai kisboltok vad versenyéből végül ő és egykori osztálytársa, Kelemen Gyula jöttek ki győztesen: az Extreme Digital digitális fényképezőgépekkel, webáruházzal és szervizpontokkal húzott el. Régiós terjeszkedés után néhány éve a román piacvezető Emaggal fuzionálva építik az online-offline hibrid modellt, vagy ahogy korábban írtuk: a magyar Amazont.

Kenyeres Imre és Zoltán
Alapító-tulajdonosok / Mogyi
A Kenyeres testvérek birodalma az egyik legerősebb magyar márkanév az élelmiszeriparban – nemcsak a saját termékeiket (v)esszük, de több kiskereskedelmi láncnak is ők szállítják be a magokat. A cég 1990-ben indult öt alkalmazottal és a pörkölt földimogyoróval, ma sok országban jelen van, itthon piacvezető. A testvérpár becsült vagyona 38,3 milliárd forint.

Futó Péter
Matematikus, alapító / Futureal-Cordia csoport
A 90-es években még Fundy nevű édesipari vállalkozásáról volt ismert, a cég az évtized végére a legnagyobb független magyar édesipari társasággá nőtte ki magát. Ma legfőbb érdekeltsége az egész városnegyedek arculatát meghatározó Futureal-csoport, amit fiával, Futó Gáborral alapított – több mint 5,4 milliárd euró összértékű fejlesztésével a közép-európai régió ingatlanpiacának meghatározó szereplője. Futó Péter vagyonát legutóbb 64 milliárd forintra becsültük.
Nagy dobás: Futó az egykor ötszáz főt foglalkoztató Fundy exitjével alapozta meg ingatlanbirodalmát. A matematikus végzettségű milliárdos 1999-ben adta el az üzletet a holland Van Mellének.

Lám István
Kriptográfiai mérnök, alapító / Tresorit
Mindig is rajongott a kriptográfiáért, BME-s tanulmányai alatt a felhőalapú szolgáltatások biztonságáról több évig folytatott kutatása idővel szabadalommá, majd egy kft.-vé nőtte ki magát. Az IT-biztonsággal foglalkozó Tresorit tavaly óriási exitet hozott tető alá, az emblematikus startupot júliusban vásárolta fel a Svájci Posta. A felvásárlás értékét 23,7 milliárd forintra becsültük.

Mátyás János
Szoftverfejlesztő, big data startupper, alapító / Banzai Cloud, Sequence IQ
Két óriási exit is köthető a Temesvári Műszaki Egyetem egykori hallgatójához. Legutóbb a Banzai Cloudot vásárolta fel a világ egyik legnagyobb tech vállalata, a Cisco – a startup mindössze három év alatt jutott el az eladásig (és a 13,4 milliárd forintos becsült vételárig). Mátyás korábbi cégét, a Papp Lajossal alapított Sequence IQ-t a Hortonworks (ma Cloudera) vette meg 2015-ben tízmillió dollárért. A két alapító a Fathom Technologynál (=> Fejes Balázs), majd az EPAM-nál volt fejlesztő – felmondásuk után fél évvel friss vállalkozásuk már egyike volt a világ tíz legígéretesebb big data cégének.

Tibor Dávid
Közgazdász, alapító-elnök / Masterplast
Ács Balázzsal alapította 1997-ben az egykori székesfehérvári garázscéget, 25 évvel később a Masterplast a budapesti tőzsde sztárja. Tavaly szeptemberben rekordot döntött az árfolyam, miközben a cég már nemcsak az építőiparban aktív, de az egészségügybe is betette a lábát. Tibor Dávid volt már „a jövő ígérete” és „a világ három legaktívabb cégvezetőjének egyike”, de teljesítményét két videotonos nagyágyú, Lakatos Péter és Sinkót Ottó is meggyőzőnek találta. Négy éve a két milliárdos is a cég befektetője.
Nagy dobás: 2019 végén kezdtek tárgyalni arról, hogy felvásárolják a speciális szöveteket gyártó német LHB gyáregységét. A deal zárásáig a tranzakciós ár negyedével emelkedett, de az üzlet sokat javított a többi termék eladhatóságán a német piacon.

Kulcsár Tibor
Programozó, alapító / Kulcs-Soft
A rendszerváltás évében, a 28. születésnapján kirúgatta magát a munkahelyéről, hogy újrakezdési hitelt vehessen fel, vegyen egy erős számítógépet és belevágjon önálló vállalkozásába. Az egyszemélyes Kulcs-Softból Kulcsár Tibor piacvezető ügyviteli szoftvergyártót épített, húsz évvel később bevezette cégét a tőzsdére, majd évekig tartó küzdelmes generációváltás után tavaly év elején büszke milliárdosként lépett hátra.

 

A különutas

Hosszú tévés karrier, képernyős siker a tévén kívül, több talk, kevesebb show.
D. Tóth Kriszta szívóssága és a véletlenek szerepe.

Fotó: Krasznai Zoltán // Írta: Bánáti Anna

„Minden abba az irányba mutatott, ahol most vagyok, ma már látom ezt. Az elmúlt néhány évben minden értelmet nyert a WMN-nel – de tény, hogy a környezetemben sokszor okoztam fejvakarást, szemöldökfelvonást egy-egy döntésemmel. Ha végignézek a pályámon, azt látom, hogy rendszeresek voltak a »komfortzóna-elhagyások«, azok az élethelyzetek, amikor döntenem kellett, hogy maradok vagy megyek. Általában utóbbit választottam.”


D. Tóth Krisztát tizenkét éven át láthattuk a tévéképernyőn, volt műsorvezető az RTL Klubnál és a Magyar Televíziónál, közben 29 éves korától három évig a köztévé tudósítója volt Brüsszelben. A napi híradózástól 2011-ben búcsúzott el, utána még két évig vezette első műsorát, a DTK Show-t – ma már látja, hogyan lehetett volna jobban csinálni. „Például most már tudom, hogy a talk az erősségem, nem a show” – nevet. Az egyik legvakmerőbb húzásának tartja, hogy otthagyta az intézményes sajtót. A WMN akkor még „csak érzésre volt meg, fejben nem”.

 

Az esetleges exitről csak annyit mond, hogy volt olyan ajánlat, amin elgondolkodott.

 

Két évig minden ajánlatra nemet mondott, adni akart magának egy kis időt, hogy átgondolja, hogyan tovább. És közben írt két regényt. Tudta, hogy van egy rendszer, amiben nagyon jól boldogul, de szerette volna felépíteni a magáét. „Mindig különutas voltam. Műsorvezetőnek túlságosan újságíró, de egy újságíróhoz képest túl sokat szerepeltem – mondja. – Persze teljesen más korszakról beszélünk, ma már mindenki csinál mindent.”


Abban a két évben sokan nem tudták mire vélni, hogy eltűnt a képernyőről. „Apámat is gyakran kérdezgették Kaposváron, hogy mi van a gyerekkel, hiszen aki nincs a tévében, az nem is létezik.” Édesapja akkor nyugodott meg, amikor újra feltűnt a képernyőn, a WMN-márkához tartozó Elviszlek magammal talkshow-val – tévécsatornák helyett a Youtube-on.


A WMN 2015-ben indult el, a könyvek jogdíjából keresett 4,5–5 millió forintból. Egy független, karakteres és karakán, főként – de nem csak – nőkből álló alkotóközösség ez, ahol a szerzők szabadon, egyedi stílusban írnak az őket foglalkoztató – életmód- és kult- – témákról. Az oldalnak ma havonta 1,1 millió egyedi látogatója van, az Elviszlek magammal egy-egy részét gyakran több százezren is megnézik, a műsor kétszer is a legjobb talkshow lett a Televíziós Újságírók Díjátadón. „El kellett jönnöm a televízióból és létre kellett hoznom egy online műsort, hogy a tévékritikusok elismerjék a képernyős munkámat. Ez nagyon jól összefoglalja a sztorimat.”


Kriszta sztorijának része egy elhúzódó vesebetegség is: ha 16 évesen nem kell hónapokig otthon feküdnie, talán egészen más pályát választ. Barátai rendszeresen vitték neki a házi feladatot és a faliújság szórólapjait, ekkor talált rá egy amerikai ösztöndíjról szóló kiírásra – a kaposvári gimnazista nyáron már a keleti part egyik magániskolájában találta magát. A választható tantárgyak listáját már előtte megkapta, de mire a katalógus megérkezett Magyarországra, rengeteg kurzus betelt. Így juttatta el a véletlen egy olyan újságírókurzusra, ami nem sokkal később olyan szentélyeket nyitott meg előtte, mint a The New York Times szerkesztősége vagy a CBS News híradója.


Az amerikai ösztöndíj egyértelművé tette, hogy milyen irányba induljon el, de fontos volt a szülői példa is. „Én nem pénzt vagy ingatlant kaptam otthonról, hanem csupa olyan értéket, amit később indirekt módon mégiscsak pénzre tudtam váltani. Szívósságot, szorgalmat, a kemény munka szeretetét. Pedagógusgyerek vagyok, láttam, mennyit dolgoznak a szüleim, hogy egyről a kettőre jussanak. Fontos a tehetség és a szerencse, de megtanultam, hogy a munkaórákat nem lehet megspórolni.”


2016-os címlapinterjúnkban azt mondta, negyvenmillió forintos árbevételre számítanak, végül 83-mal zárták az évet. 2020-ban a két WMN cég már 330 milliós árbevételre tett szert, és Kriszta úgy látja, a vállalkozás lehetne sokkal nagyobb is – a cél azonban nem ez, a nagy ugrások helyett a kiszámítható, kontrollált növekedésben hisz (bár idén jelentős, 15 százalékos árbevétel-növekedéssel számol).


Kívülről nézve úgy tűnhet, a WMN ennél jobban nem is forrhatna össze DTK nevével és személyes márkájával, de az elmúlt években tudatosan dolgoztak rajta, hogy nélküle is működjön a rendszer (részben azért, hogy neki tudjon ülni a következő könyvének). Ez ugyanúgy igaz az üzleti és a tartalmi kérdésekre, a szerkesztés egy részét viszont nem ereszti. „Mindegy, mekkora a WMN, mennyit ér a brandem – annyira szeretek leülni és szöveget gondozni, hogy nem szeretném elengedni.”

 

Mátyás János
Szoftverfejlesztő, big data startupper, alapító / Banzai Cloud, Sequence IQ
Két óriási exit is köthető a Temesvári Műszaki Egyetem egykori hallgatójához. Legutóbb a Banzai Cloudot vásárolta fel a világ egyik legnagyobb tech vállalata, a Cisco – a startup mindössze három év alatt jutott el az eladásig (és a 13,4 milliárd forintos becsült vételárig). Mátyás korábbi cégét, a Papp Lajossal alapított Sequence IQ-t a Hortonworks (ma Cloudera) vette meg 2015-ben tízmillió dollárért. A két alapító a Fathom Technologynál (=> Fejes Balázs), majd az EPAM-nál volt fejlesztő – felmondásuk után fél évvel friss vállalkozásuk már egyike volt a világ tíz legígéretesebb big data cégének.

Tibor Dávid
Közgazdász, alapító-elnök / Masterplast


Ács Balázzsal alapította 1997-ben az egykori székesfehérvári garázscéget, 25 évvel később a Masterplast a budapesti tőzsde sztárja. Tavaly szeptemberben rekordot döntött az árfolyam, miközben a cég már nemcsak az építőiparban aktív, de az egészségügybe is betette a lábát. Tibor Dávid volt már „a jövő ígérete” és „a világ három legaktívabb cégvezetőjének egyike”, de teljesítményét két videotonos nagyágyú, Lakatos Péter és Sinkót Ottó is meggyőzőnek találta. Négy éve a két milliárdos is a cég befektetője.


Nagy dobás: 2019 végén kezdtek tárgyalni arról, hogy felvásárolják a speciális szöveteket gyártó német LHB gyáregységét. A deal zárásáig a tranzakciós ár negyedével emelkedett, de az üzlet sokat javított a többi termék eladhatóságán a német piacon.

 

Kulcsár Tibor
Programozó, alapító / Kulcs-Soft


A rendszerváltás évében, a 28. születésnapján kirúgatta magát a munkahelyéről, hogy újrakezdési hitelt vehessen fel, vegyen egy erős számítógépet és belevágjon önálló vállalkozásába. Az egyszemélyes Kulcs-Softból Kulcsár Tibor piacvezető ügyviteli szoftvergyártót épített, húsz évvel később bevezette cégét a tőzsdére, majd évekig tartó küzdelmes generációváltás után tavaly év elején büszke milliárdosként lépett hátra.

 

Pénz:

Jaksity György
Közgazdász, befektető, mecénás, alapító / Concorde Csoport
Magyarország legismertebb pénzügyi megmondóembere a 90-es évek elején Streitmann Norberttel és Borda Gáborral elindította a Concorde-sztorit. Sokan próbálkoztak (és buktak el) brókercéggel – a Concorde lett a legnagyobb hazai független befektetési szolgáltató privátbanki üzletággal, vagyonkezeléssel, önálló befektetési alapkezelővel és vállalati tranzakciós leányvállalattal. Az alapítók már hátra léptek a napi vezetéstől, de ma is Jaksity a cég arca: egyszerre közgazdász és filozófus, a Bátor Tábor és más nonprofit szervezetek támogatója, az Autistic Art alapítója.

Sándorfi Balázs
Közgazdász, alapító / Bankmonitor
Már ott volt a Portfolio.hu gazdasági hírszájt alapításakor is, később Kondor Annával létrehozta a pénzügyi szektorra szakosodott kommunikációs ügynökséget, a ma is működő Goodwill Communicationst, tíz évvel ezelőtt pedig ennek testvércégeként elindította a pénzügyi termékeket összehasonlító és közvetítő Bankmonitort. Vérprofi, tartják róla, aki hobbiprojektjéből másfélmilliárdos árbevételű, műfajában piacvezető céget épített.


Fáy Zsolt
Informatikus-grafikus, befektető, bankár, alapító / Magnetbank
Huszonévesen a Magyar Televízió időjárás-jelentéseinek grafikai megjelenését korszerűsítette, jól menő informatikai cégével szerzett vagyonát ügyesen forgatta, majd nulla bankszakmai tudással megcélozta a pénzügyi világ csúcsát, és bankot alapított. Óriási bukta is lehetett volna, de a Magnet – közben profi bankárokat is leszerződtetve – nemcsak megkapaszkodott, hanem felvásárlásokkal is növekedve új színt hozott egy tipikusan konzervatív és merev iparágba: meghonosította a közösségi bankolást. Fáy Zsolt kilóg az öltönyös, bőrfoteles bankárok mezőnyéből: délután ötkor leteszi a munkát, és jógázni kezd.

 

Karagich István
Közgazdász, devizakereskedő, tanácsadó, filantróp, alapító / Blochamps Capital


A Tőzsdecápák Gordon Gekkója olyannyira elbűvölte, hogy az egyetem végére már túl volt az első millióján, brókercégeknél, bankoknál kitanulta a devizázás csínját-bínját. Nem volt még harminc, amikor megalapította cégét. A Blochamps Capital vállalati treasury tanácsadással indult, ma a privátbanki szegmens legnagyobb hazai elemzője, a szakma megkerülhetetlen tanácsadója. Karagich István ideje kisebb részében ma is befektet, és a Blochamps mellett jótékonykodik. A feleségével működtetett Messzehangzó Alapítvány tizenhárom éve támogat kiemelkedően tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyerekeket.

 

Balla Ákos
Ingatlanközvetítő, alapító / Balla Ingatlan


Egy összehajtható Motorolával és a pesti József Attila-lakótelepen bérelt szuterénben kezdte ingatlanügynöki tevékenységét másodéves egyetemista korában, és lett a hazai piac két nagyágyúja (Otthon Centrum és Duna House) mellett a legismertebb ingatlanközvetítő hálózat arca. Az egyetlen hálózaté, amelyik a tulajdonos nevét viseli, és amelyik nem franchise-rendszerben működik. Balla Ákos különutas stratégiával és határozott értékrend mellett építkezik, néhány éve Balla Utazás nevű irodájával a turizmusban is.

 

Debreczeni Barnabás
Programozó, startupper, kriptoguru, befektető, alapító / Shinrai, MrCoin, Reaction
Huszonegy évesen, egy szál gatyában, a számítógépével és az apjától kölcsön kapott hippibuszával elindult otthonról – ki kellett próbálnia, hogyan lehet az életet nulláról felépíteni. Lehet: alkalmi programozómunkák és egy saját kis tech cég után az Amerikában befutó Tom Szakynak dolgozott (szintén a listán!), és amikor még senki sem tudta, mi fán terem a bitcoin, testvérével megcsinálta az ország első bitcoin-ATM-jét (Shinrai), az első kriptovaluta-váltó cégét (MrCoin), és a hazai piac legnagyobb kriptoguruja lett. Ezekből most kiszállt, és Balira költözik, de kockázatitőke-befektetőként (Reaction) a világ nagy problémáira választ kereső startupoknak segít.

 

Kádár Tamás
Közgazdász, startupper, alapító / SEON
Tizennyolc évesen bankkártyacsalás áldozata lett, majd beleásta magát a kártyás fizetések legmélyebb webes bugyraiba, és corvinusos társaival (Jendruszák Bence, Kiss Miklós) megalapította a csalókat kiszűrő SEON-t. Szoftverüket az OTP-től a KLM-ig a világ egyre több országában használják, angyalbefektetőként a Revolut egyik exfejese is segíti terjeszkedésüket, amit Kádár Tamás néhány éve Londonból irányít.
Nagy dobás: 2021-ben tízmillió eurós Series A befektetést vontak be a Bolt és a Spotify befektetőjeként is ismert svéd Creandumtól.


Bedő Tibor és Korpos Gergely
Közgazdászok, pionírok, alapítók / Brokerchooser
Nagymenő pénzügyi intézmények (Morgan Stanley, BCG és társai) nagymenő pénzügyesei voltak, mielőtt fejest ugrottak a fintech világba, és megcsinálták, amit előttük senki: brókercégek, befektetési szolgáltatók globális összehasonlító portálját. Már vannak konkurenseik Amerikában, Európában és Ausztráliában is, de hosszú távra építkeznek, és exponenciálisan növekednek – eddig tisztán saját finanszírozásból.

 

Kis Sándor, Bíró Tamás
Startupperek, alapítók / Sense/Net, Barion
Unalmas az egyetem, keressünk pénzt – mondták a volt gimnáziumi osztálytársak, és egyetem mellett belevágtak első startupjukba, csak ezt a szót akkor még nem ismerték. Az internetes alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó Sense/Net után a Barion jött: előbb a készpénz és kártyagyilkos mobilfizetés, majd – váltani tudni kell – a nagyon olcsó bankkártya-elfogadás modelljével. Online fizetési rendszerüket több ezer webshop használja Európában, és túl vannak két, egyenként kétmillió eurós tőkebevonáson.

 

Virág Ferenc
Közgazdász, befektető, pionír, alapító / Equitas, Random Capital
A spekuláns huszonéves drágállotta a kereskedési díjakat, ezért kitalálta, és sikerre vitte Magyarország első online diszkontbrókercégét – árérzékeny kisbefektetők tömegeit terelte így a tőzsdére. Aztán eladta az Equitast a belga KBC-nek, és mindent elölről kezdett a Random Capitallel, amiből végül 2021-ben szállt ki, hogy az Erste vigye tovább. A hazai tőkepiac makacs és ellentmondásos figurája, akiről kritikusai is elismerik, hogy a diszkontbrókeri modellel műfajt teremtett. Több brókercéget már nem akar, de azt mondja, fogunk még róla hallani.

Haraszti Zsolt
Közgazdász, pionír, alapító / Netrisk
A kötelező biztosítások összehasonlítására fejlesztett online kalkulátorával 2001-ben műfajt teremtett, erre alkuszcéget alapított, és egy csapásra átírta a kgfb-piac korábbi játékszabályait. Haraszti Zsolt egy ponton kiszállt a Netriskből és visszavonult, az elmúlt tíz év történései – legfőképp a korábbi nagy versenytárs Biztosítás.hu felvásárlása – már Sebestyén László nevéhez fűződnek. A szakma „Sebije” mezei segédügynökből előbb a Generali igazgatóságának tagja, majd a Netrisk komplex cégcsoporttá fejlesztésének felelőse lett – a cég vonzza a selfmade arcokat.

 

Hatni a társadalomra:

A szabad ötletelő

A sokáig legmenőbb magyar startup (Prezi), egy többezres közösség erejéből is formálódó iskola (Budapest School) és rengeteg post-it: Halácsy Péter.

Fotó: Krasznai Zoltán // Írta: G. Tóth Ilda

„A Prezi előtt alkalmazott voltam, rendes egyetemi tanársegéd. Nem emlékszem, hogy lett volna az életemben egy pont, ahol eldöntöttem, hogy hű, akkor most self-made vállalkozó leszek. Sőt igazából néha még ma is azon agyalok, milyen jó is volna alkalmazottnak lenni! Szidhatnám a főnökömet, a HR-t, a juttatásokat… Más dolgokon stresszelnék, az biztos” – nevet Halácsy Péter.


Azt mondja, első vállalkozása, az Árvai Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal sikerre vitt Prezi története egyszerűen indult – mellesleg éppen a 2008-as válság közepén. „Klasszikus esete volt annak, hogy egyszer csak azt veszed észre, valamivel sokat dolgozol. Később a Budapest School (BPS) is pont így lett, ott arra eszméltem rá, hogy a könyvek, amiket akkoriban olvastam, mind az oktatásról szólnak.”

Mindig kell egy slightly crazy idea. Nem csinálhatod sem pont ugyanazt, mint a többiek, sem egészen mást.


Péter szerint mindig kell egy slightly crazy idea. Nem csinálhatod sem pont ugyanazt, mint a többiek, sem egészen mást. A hozzáállás bejött: a lineáris, slide-alapú prezentációkészítést kiváltó startup alapítói hamar a Szilícium-völgyben találták magukat. „Aztán fel akartunk venni valakit itthonra, az én helyemre technológiai főnöknek, és egyszer csak jött az az ötlet, hogy mi lenne, ha inkább én hazajönnék. Két évet voltunk kint, és nagyon hirtelen lett vége. Emlékszem, épp terveztünk egy jó minőségű ágyat venni, olyan hatalmas amerikait. December volt, amikor nézelődtünk a San Franciscó-i bútorboltban, és áprilisban már Budapesten voltunk.”
Péter hozzáteszi, hogy hazajönni sokkal nehezebb volt, mint kimenni. „Amikor kifele mész, csak el kell felejtened a megszokott dolgokat, de itthon mindent újra kell építeni, a családi kapcsolatokat, a baráti kört. Vagy épp, hogy nem kell újraépíteni, de az meg szakításnak számít. Jártunk is párterápiára, mert Lindával, a feleségemmel együtt voltunk ebben.”


Itthon éppen akkoriban kezdett híressé válni a Prezi, hogy Péter hazaköltözött. „Az első magyar startupként emlegettek minket, és mindenki a mi irodánkról beszélt, ma már azt mondom, hogy nosztalgikusan fiatalos időszak volt. Pedig nekem csak három év volt hazaköltözés után, ha belegondolok. A Budapest Schoolnál már hatot eltöltöttem, csak hát sokkal lassabb az oktatás, mint a szoftverfejlesztés.”


A magániskola – pontosabban akkor még óvoda – alapításának ötlete akkor merült fel először Péterben, amikor a nagyobbik fia hároméves lett, és feleségével elmentek óvodát látogatni. „Azt éreztem, hogy minden olyan, mint harminc évvel ezelőtt, csak közben én rengeteget változtam, az oktatás meg semmit. A Prezinek abban az időszakában voltunk, amikor mindenféle hülyeségekbe foghattunk, és arra tanítottuk egymást, hogy akár hibázni is lehet. Senki sem mondta, hogy ne alapítsunk óvodát, úgyhogy megcsináltuk.”


Innentől egyenes út vezetett odáig, hogy Péter iskolaalapításra adja a fejét néhány hasonló cipőben járó szülőtárssal. 2015 őszétől eleinte tanulócsoportok formájában működtek a Budapest School mikroiskolák, és Halácsyt sokan okolták azért, hogy túl hangosan küzdött ezek teljes jogú elismeréséért. „Nehéz volt megértetni a kormányhivatalnokokkal, hogy én nem azért mondom sokszor, hogy egy gyereknek nem kell állandóan az iskolában lennie, mert csak költségvetési csalásért csinálok iskolát. A rendszer sajnos arra van optimalizálva, hogy kiszúrja ezeket a csalásokat. És hát van is néhány szélhámos az iskolai szektorban. Ja, és rólunk is sokan ezt gondolták. Egyébként máig ér az a kritika, hogy nekünk előnyünk van, mert erős a marketingértéke annak, hogy úgy írnak rólunk: a Prezi-alapító iskolája.”


A BPS végül 2020 őszén kapta meg az akkreditációt, hogy „rendes” iskolaként működhet – az ünnepségen kijöttek Péter könnyei. „Azért az az év volt a legjobb, az eggyel előző, amikor nem kaptuk meg az akkreditációt, mert az segített a kultúránk megerősítésében. Attól tartottunk ugyanis, hogy ha elismert iskola leszünk, már csak azok jönnek hozzánk, akik az established dolgokat szeretik, mi pedig nem akarunk szokásos established iskolát.”


Az üzleti modellt úgy rakták össze, hogy az iskola ma nyolcvan százalékban a tandíjakból és húsz százalékban az állami normatívából működik, és neves befektetőkből álló kör tett bele pénzt, hogy az oktatási modellt továbbfejleszthessék. A táblán lévő post-itek pedig arról szólnak, hogy a 2023/24-es tanévben várhatóan kétszer annyi gyerek lesz, mint most, és a BPS – középiskolával kiegészítve – kéttannyelvű iskolaként, nemzetközi akkreditációval fog működni. Péter már nem szeretne minden kérdésben maga dönteni. „Vagy tizenöt éve tervezek felvenni személyi asszisztenst – mondja. – De ha az a kérdés, hogy még akkor is én kerülök-e be a Forbesba mint a Budapest School arca, akkor azt mondom: valószínűleg igen, addig legalábbis biztosan, amíg nem nézek ki túl rosszul.”

 

L. Ritók Nóra
Alapító, igazgató / Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola
Két évtizede emblematikus figurája a hazai civil szférának, azt mondják róla, olyan név ezen a területen, mint a rockban Slash vagy Paul McCartney. A 80-as években, fiatal pedagógusként kezdte érdekelni, hogy mit lehetne kezdeni azokkal a gyerekekkel, akikkel nyilvánvalóan nem működnek a tanárképző főiskolán tanult módszerek. A rajzban találta meg a kapcsolódást, így 2000-ben művészeti iskolát indított az egy évvel korábban létrejött alapítvány égisze alatt. Azóta tanodát működtetnek, szociális munkával, családgondozással, közösségépítéssel és munkahelyteremtéssel segítik a hátrányos helyzetűeket.

 

Gyurkó Szilvi
Jogász, gyermekjogi aktivista, alapító / Hintalovon Alapítvány
A gyermekjogok egyik legismertebb hazai szakértője, korábban az UNICEF gyermekjogi igazgatója volt, és régóta dédelgetett álmát valósította meg, amikor 2016-ban öt társával félmillió forintból elindította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt. Korábban Rám is gondoljatok! címmel írt könyvet a gyerekközpontú válásról, és alapító tagja volt annak a független szakértői csoportnak is, amelyik a Libri és az UNICEF Szívünk rajta programjában kiválogatja az ifjúsági könyvek közül a legjobbakat. 2019-ben bevallotta, hogy munkafüggő, így tavaly kivett egy év szabadságot, hogy visszataláljon önmagához, az egészségéhez, a megfelelő prioritásokhoz.

 

Váczi Rozi
Alapító, ügyvezető / Matyodesign Nonprofit Kft.
Kora gyerekkorát a nógrádi Tardon töltötte, majd a fővárosba költözött, aztán amikor az első gyermeke megszületett, visszavágyott a vidéki nyugalomba. Ott született meg a Matyodesign márka és a társadalmi vállalkozás 2010-ben. Azóta húsz–huszonöt tardi asszony hímezi az autentikus motívumokat a budapesti ajándékboltokban, szállodákban és a webshopjukban árult modern ruhadarabokra.

 

Koleszár Szilvi
Alapító, CEO / Skool (Alapítvány a Technológiai Oktatásért)


2013-ban szenior kutatói ösztöndíjjal az USA-ba utazott, és ott kezdte érdekelni a gondolat: hogyan lehetne minél több fiatalt bevonni a tech világba, érdekessé tenni ezt a „fiúsnak” tartott világot a lányoknak. A következő évben két társával létrehozták az alapítványt, és középiskolás lányokat kezdtek kódolásra tanítani, és erre cégektől kérnek pénzt. Tavaly a Budapest School Code középiskola szakmai vezetését is elvállalta.

 

Rozgonyi-Kulcsár Viktória
Alapító, intézményvezető / Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Jurányi Ház
Először jelmezeket készített kisebb társulatoknak, majd pénzt szerzett nekik pályázatírással. Aztán rájött, hogy azzal tesz a legtöbbet a független színházakért, ha néhány kollégájával összefogva egyszerre több csapatot menedzsel. Erre már egyesületet alapított, ez lett a Füge. Az egyesület ma már évadonként tizenöt–húsz előadóművészeti produkciónak segít a források előteremtésétől az adminisztráción át a napi produkciós feladatok megoldásáig. 2013-ban kiharcolta, hogy a kis társulatok megkapjanak Budán egy üres iskolaépületet, ez lett a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház.

 

Kalmár Anna
Vállalkozó, alapító /Adni Jóga Alapítvány
Cambridge-ben, az egyetemi évei alatt kezdett jógázni, aztán az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságánál gyakornokoskodva megszervezte magának, hogy a görögországi Híosz szigetén lévő menekülttáborba mehessen. Az ott élő fiatal nőknek tartotta élete első jógaóráit, majd miután hazajött, 2019-ben megalapította az Adnijóga nevű társadalmi vállalkozást. A modell lényege: pénzért tartott jógaórákból finanszírozzák, hogy eljussanak olyanokhoz, akiknek nincs módjuk fizetni a mozgásért.

 

Küllői Péter
Befektető, mecénás / Bátor Tábor Alapítvány
Befektetési bankár volt Budapesten, majd Londonban, aztán 2000-ben visszavonult, azóta vagyonát és energiáját a rászorulók, főleg gyerekek segítésére fordítja. Kezdettől támogatja a Bátor Tábor Alapítványt, annak kuratóriumi elnöke is. Alapító tagja volt a Mosoly Alapítványnak, illetve mint művészeti mecénás is ismert.

 

Polgár András
Visszavonult befektető, mecénás
2005–2006 környékén döntött úgy, hogy teljesen kivonul az üzleti világból, befejezi a napi operatív munkát, és csak társadalmi ügyekkel fog foglalkozni. Az erre létrehozott Polgár Alapítvány főleg kistelepüléseken élő romákat támogat. A kulturális szférában pedig a szintén hátrányos helyzetű független színházak mecénása, ő indította el például a Tantermi Színház nevű projektet, ennek keretében kis társulatok középiskolákba visznek nívós színházi előadásokat. Eddig mintegy kétmilliárd forintot költött jótékony célra.

 

Zöld:

Baráth Barna
Alapító / REAL School, Planteen
Korábban a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. nevű kibocsátáskereskedelmi cégét vezette Budapesten, majd 2014-ben hátralépve a vezérigazgatói teendőkből Balira költözött családjával. Hazatérve megalapította a dzsungelbeli Green School mintájára a városi fenntarthatóságra koncentráló Real Schoolt. A Real School 2021 őszén állami akkreditációt is kapott, és hivatalosan nemzetközi iskola lett. Barna a Graphisoft Parkban működő iskola mellett létrehozta az első vegán kantint is. 

 

Lévay Krisztina, Madaras Liz
Startupperek, alapítók / Poliloop


A két fiatal alapító még az egyetem alatt saját erőforrásból labort bérelt, hogy esténként és hétvégeken azt kutassa, hogyan lehet az egyszer használatos műanyagok lebontására alkalmas technológiát fejleszteni. A Poliloopra a BMW is felfigyelt, így tavaly bevették őket az autógyártó akcelerátorprogramjába.


Máté Bence
Természetfotós


„Apám elég okos volt, mondta, ha én csinálok pénzt, akkor abból vásárolhatok, de ő nem tud adni.” Máté Bence már gyerekkorában megtapasztalta, milyen az, ha elad valamit, amit ő hozott létre, első fényképezőgépét a kiskertben termelt zöldségekből vette. Mára a világ egyik legismertebb természetfotósa lett, neve fogalom a szakmában. A Pusztaszerről induló fiú fotós trükkjeit mindig megosztotta másokkal, de fanatizmusát lehetetlen utánozni. Ő az első magyar, aki az Év Természetfotósa lett a BBC versenyén, elnyerte a természetfotósok közt nagy elismerésnek számító Eric Hosking-díjat, és kategóriájában megkapta a World Press Photo első díját is.

 

Molnár Dóra, Tasnádi Ádám
Startupperek, alapítók / This is Redy
Dóra és Ádám marketing- és márkaépítő projekteken dolgoztak együtt, de a céljuk egy e-commerce cég felépítése volt. A kérdést, hogy mit adjanak el, nyitva hagyták, amíg nem jött az az ötlet, amiben mindketten hinni tudtak: a menstruációs bugyi. „A Redy azért létezik, mert kitaláltam, de azért lett sikeres, mert Ádám az üzlettársam” – mondta Dóra a Forbesnak a szimbiózisról. 2022-ben megjelenhetnek a drogériákban is, de a hosszú távú cél, hogy régiós céget építsenek – először Romániában léptek piacra.

 

Bertényi Gábor
Pionír, romkocsma-alapító, vállalkozó, kutató / Szimpla, Agri Kulti
Az első pesti romkocsma, a Szimpla egyik alapítója, majd létrehozta és vezeti ma is az Agri Kulti kutatóműhelyt. Utóbbi 2010 óta dolgozik a város és a vidék kapcsolatának újraértelmezésén. Nevéhez fűződik az első termelői piac elindítása Nagymaroson, majd következett a pesti Szimpla Piac és a balassagyarmati is. Létrehozta a Házikó Catering és a Farmbisztró nevű vendéglátóhelyeket is, ezekben kizárólag kistermelőktől származó alapanyagokból főznek és sütnek.

 

Horváth Eszter
Fotós


Több ezer kutató tette fel az életét arra, hogy megértsük az északi sarkvidéket érintő ijesztő változásokat – Horváth Eszter pedig arra, hogy dokumentarista fotósorozataival bemutassa e közösségek kitartó munkáját és mindennapjaikat. A fotográfus harminckét évesen döntött úgy, hogy feladja megszokott életét, és félretett pénzéből New Yorkba költözött, hogy kitanulja a szakmát. Képeit azóta olyan orgánumok publikálják, mint a The New York Times és a National Geographic, 2020-ban a World Press Photo zsűrije is díjazta ikonikus fotóját két kíváncsi jegesmedvéről. Eszter továbbra is minden évben hónapokat tölt szó szerint a világ végén, hogy kövesse az expedíciók munkáját.

 

Salamon Szilvia
Mérnök, alapító / Capsul Farm


A Capsul Farmnál a „lusta kertészetben” hisznek, náluk szabadon garázdálkodhat minden növény függetlenül attól, hogy gaz vagy haszonnövény. Az oktatókert egy használaton kívüli zuglói telken edukálja a lakosságot, de a környezetmérnök végzettségű Salamon Szilvi és csapata a magánfogyasztók okosítása mellett azt tervezi, hogy néhány kisebb étterem náluk termeljen.

 

Pancsa Emese
Formatervező, startupper, alapító / Compocity
A Compocity a beltéri komposztálást reformálná meg. A formatervezőnek tanult Emesének kisöccse adta az ötletet a beltéri komposztálóhoz, végül Hollandiában töltött ösztöndíja alatt talált rá arra a mikroorganizmusra, amit a keleti komposztálási technológia már többezer éve alkalmaz. Az okoskukákat közösségeknek tervezik, egy negyven–ötven fős csoportnak nagyjából két hétbe telik megtölteni a kapszulát.

 

Tom Szaky
Startupper, alapító / Terracycle, Loop
A szemét csak látszólag haszontalan – erre épített ma már világhírű bizniszt Tom Szaky. Magyarországon született, szülei a 80-as években hagyták el az országot, sok költözködés után végül Kanadában telepedtek le. Szülei szerették volna, ha egyetemre megy, így is lett – de a Princetont végül inkább otthagyta, és megcsinálta a Terracycle-t, ami mára a világ legnagyobb, ipari méretekben szemét-újrahasznosítással foglalkozó cége. Tom Szakyék 21 országban vannak jelen – tavaly óta Magyarországon is –, és eddig több mint 44 millió dollárt, azaz 14 milliárd forintot ajánlottak fel alapítványoknak.

 

Perepelica Kirill, Wettstein Albert, Zwecker Bence, Zsoldos Botond
Alapítók / Munch.hu
Mobilalkalmazásuk lényege, hogy a vendéglátóhelyek kevesebb ennivalót dobjanak ki a nap végén, a felhasználó pedig kedvezményes áron lakhat jól az el nem adott, de jó minőségű ételek megvásárlásával. A négy egyetemista szerepelt a Cápák között című üzleti showműsorban is. Mind az öt cápa befektetett a projektbe: fejenként három-három millió forintért egy-egy százalékot csíptek le a cégből. Azóta csatlakozott hozzájuk az iEurope Capital alapító-vezetője, Czirják László, illetve Torkell Fagrell svéd angyalbefektető is. A cél a régiós terjeszkedés.

 

Amerikába jöttem:

Lakatos Dávid
Startupper, fizikus, CTO / Formlabs / Boston
A Videoton-vezér Lakatos Péter fia a maga jogán lett (forintban) milliárdos cégvezér, az USA legnagyobb 3D nyomtató gyártó startupjának, a Formlabsnak a technológiai vezetője és részvényese. A budapesti Kibu innovációs laborjában is kísérletezett, az MIT elitegyetemen pedig elindította első cégét is.
NAGY DOBÁS: Sold nevű startupját a Dropbox vásárolta fel, a Formlabs pedig kétmilliárd dolláros értékelésen vont be tőkét legutóbb.

 

Görbe Tamás
Biokémikus, startupper, COO / Menten AI / San Francisco


A Menten AI a gyógyszeriparnak fejleszt úttörő megoldást: kvantumszámítógépek és tanuló algoritmusok segítségével terveznek proteineket, amikből a jövő gyógyszerei készülhetnek. A Gyöngyösről induló kutató társalapító a cégben, ami megjárta a neves Y Combinator startupkeltetőt, és a Koshla Ventures is fantáziát látott benne.


Péterffy Tamás
Bróker, pionír, alapító / Interactive Brokers / Mar-a-Lago
Az elektronikus tőzsdei kereskedés atyja, az USA 36. leggazdagabbja 23,5 milliárd dolláros vagyonával. Demján Sándor egykori gimnáziumi osztálytársa 1993-ban alapította cégét, a Interactive Brokerst, és három évvel ezelőttig maga is vezette. Már mar-a-lagói otthonából értelmezi a világot és az árfolyamokat. 1965-ben, 21 évesen mint menekült érkezett az Államokba, ma Florida egyik legnagyobb földesura: félmillió hektárnyi birtoka van.

 

Vári Gergő
Sorozatvállalkozó, alapító / Lensa / Philadelphia


Megépítette a Profession.hu­-t, majd jó pénzért eladta, de itt nem állt meg. Amerikát akarta. A Lensa most olyan okosrendszeren dolgozik, amelyik több tízmillió karrierút elemzésével és a cégek igényeinek beépítésével az önéletrajz alapján felismeri, kinek mi az optimális karrieriránya. A vállalkozás nem lett azonnal elsöprő siker, de a kitartás meghozta a gyümölcsét, még ha a covid komolyan meg is ütötte őket, ma stabilan ott vannak az amerikai álláskeresési piac második vonalában. A lezárások alatt fejlesztésekkel menekültek előre. És közben Vári senkit sem rúgott ki.

 

Pencz Máté
Startupalapító, befektető / Loft, Canary / Sao Paolo


Brazília legsikeresebb startupja, a Loft nevű ingatlan-adásvételi platform társalapítója. A Loft rendületlenül terjeszkedik Dél-Amerikában. A család a Havanna lakótelepről költözött Németországba, Pencz harvardi diplomával és több kanyar után lett világpolgár vállalkozó. Egy sikeres exiten (Printi) már túl van, a Loft mellett kockázatitőke-alapjukat, a 400 millió dollárt kezelő Canaryt menedzseli. A korai fázisú cégeket felkaroló alapok közül ez a legnagyobb Brazíliában.
NAGY DOBÁS: A Loft eddig 788 millió dollárt vont be, legutóbb hárommilliárd dolláros értékelésen. Befektetőik között van a neves Andreessen Horowitz is.

 

Ozsvald Eszter
Társalapító / Yoganotch / New York
A testre szerelhető szenzorokból és a hozzájuk tartozó applikációból álló, személyre szabható, virtuális jógatréner felkapott lett Amerikában, két éve a CES elektronikai szemlén is igen jó volt a sajtója. Eszter a BME-n tanult mechatronikát és terméktervezést, a mesterképzésre már Amerikába ment, itt ismerte meg orosz alapítótársát. A startup valós időben és 3D-ben képes elemezni a mozdulatainkat és segíteni azok tökéletesítésében.

 

Jentetics Kinga
Társalapító, CEO / Publishdrive / New York
A Publishdrive a világ egyetlen olyan kiadóplatformja, ahol a szerzőik e-könyveket, on-demand nyomtatott könyveket és hangoskönyveket is árulhatnak. Több mint száz ország piacán vannak jelen, olyan partnereik vannak, mint az Apple Books, az Amazon, a Google Play. „Én mindig azt gondoltam, hogy nincs olyan, amit nem lehet megcsinálni” – nyilatkozta tavaly a Forbes Womennek.

 

Soros György
Befektető, filantróp / Soros Fund Management / New York
A most 92 éves egykori hedge fund manager 17 évesen hagyta el Magyarországot, a London School of Economics elvégzése után Amerikába ment, ahol az egyik legsikeresebb befektető lett a maga területén. Ismert filantróp, a CEU alapítója, a sokat támadott Nyílt Társadalom Alapítvány elindítója, 2018-ban vagyonából 18 milliárd dollárt adományozott a szervezetnek. Nemrég részesedést vásárolt a második legnagyobb lengyel lapban, a Rzeczpospolitában.
NAGY DOBÁS: 1992-ben sikeresen shortolta az angolt fontot, és közel egymilliárd dollárt nyert rajta – ezzel lett világszinten ismert.

 

Rekeczky Csaba
Mérnök, alapító / Eutecus-Verizon / San Francisco
A Eutecusnál fejlesztés alatt levő mesterséges szemet, kép­elemző szoftvereket például önvezető autókba, közlekedési lámpákba vagy parkolók kameráiba lehet beépíteni, az okosvárosok nem működhetnek nélkülük. A céget két lépcsőben az amerikai telkom óriás, a Verizon vásárolta fel. A vajdasági magyar Rekeczky Csaba – önjellemzése szerint gyermekkora óta „dacos” kisebbségi – az akadémiai világból indulva jutott el az exitig az amerikai piacon.

 

Barabási Albert-László
Fizikus, hálózatkutató, alapító / Scipher Medicine / Boston


Az erdélyi Karcfalváról induló kutató Bukarestben tanult, majd az ELTE érintésével került Bostonba, ma a Northeastern Egyetemen és a Harvardon tanít. Komplex hálózatokkal foglalkozik, a hálózatelmélet egyik legismertebb szakértője. Sikerkönyvek szerzője, de több cégben is van érdekeltsége. Az egyik legizgalmasabb, a Scipher Medicine mesterséges intelligencia segítségével fejleszt személyre szabott gyógyszereket. Eddig 117 millió dollár befektetést kapott.

 

Tech:

Az építkező

Orosz Bálint ma jobban tudja, mit akar építeni, mint eddig bármikor – bő harminc éve köszön vissza a Craft letisztult felületében is.

Fotó: Krasznai Zoltán // Írta: Zsiborás Gergő

„A Whatsapp is bekopogott hozzánk 2012-ben, hogy csináljuk már meg az appjukat. Azt mondtuk, nincs most időnk erre a kis csapatra” – meséli Orosz Bálint első startupjáról, a mobilalkalmazás-fejlesztésre ráálló Distinctionről. A csevegőalkalmazást bő másfél év múlva 19 milliárd dollárért vásárolta fel a Facebook. Nagy ügyfelek így is jöttek, elsőnek a Redbull – „úgyis akartunk egy minihűtőt az irodába” –, majd a Nokia. Aztán – több másik multi után – jött a céget 2014-ben felvásárló skót utazásszervező, a Skyscanner, és rájuk bízta a teljes mobildivíziót.


A Forbes korábbi, ma sem kommentált becslése szerint tízmillió eurós dealt ütöttek nyélbe, készpénz mellé részvényeket kaptak – ennek akkor lett üzleti jelentősége, amikor magát a Skyscannert is felvásárolták. Utóbbiból lett forrás cégekbe is fektetni (a portfólióban olyan top startupokkal, mint a Shapr3D vagy a Recart). Nem rossz ahhoz képest, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem levlistájára beeső megbízásokkal kezdték, bannerek, honlapok programozásával. A cégalapítás után egy gellérthegyi lakásirodából indultak világhódító útra – bár itt a skálázódást még abban mérték, hogy sörre mindig van pénzük.


Az Orosz családban a vegyész szülők nem voltak különösebben tehetősek, de erős hátteret és alapokat adtak gyerekeiknek. Kutatóösztöndíjat kaptak, így Bálint három és öt éves kora között a család Kansas City mellett, Lawrence-ben élt. Bálint itt tanult meg nagyon jól angolul. A Montessorri óvodában sokat rajzoltak, emiatt kialakult benne egyfajta vizuális érdeklődés és igényesség. Ez később jól illeszkedett a programozáshoz. „Valójában mindig felhasználófelületeket hoztam létre.” Nem éltek nagy lábon, a család összkeresetének fele ment a két gyerek taníttatására. Amerikából sok mindent hazahoztak, ami nem kézzel fogható – és egy Mac számítógépet is. 


Budapesten a hatosztályos gimnáziumban nehéz volt az első év, gyűltek a hármasok matekból. Bálint apja ekkor azt mondta, amíg nem javít, nincs edzés. „Magyar Zsolt, az akkori matematika tanárom bedobta, hogy aki csinál egy olyan programot, ami kiszámolja két szám legkisebb közös osztóját, kap egy ötöst.” Otthon leemelt a polcról egy Pascal-programozásról szóló, még a 80-as években nyomtatott könyvet, és nekiállt.


„Tudtam, hogy bármit meg tudok csinálni, hogyha beleteszem az időt” – erre a példát édesapjától látta. Tizenkét évesen autodidakta módon tanult meg programozni. Edzésre is visszamehetett, az öttusa sokat adott: megtanulta, hogy kemény munkával meg lehet előzni azt, aki egy éve még öt másodpercet vert rá. Ugyanakkor nemzetközi szinten nem voltak kiemelkedő eredményei. Márpedig oda vágyott, a világelitbe. „Sok inspirációt kaptam otthonról, emellett sokat is dolgoztam azért, hogy az legyen, ami ma van. Teljesen tudatos cél, hogy ott kell lennünk a világ élvonalában.” 
A Distinctionnel már belekóstolt ebbe, külföldi multik keresték őket, a Skyscanner a kevés európai unikornisok egyike volt akkor. Így is azt mondja, a cégből való kilépéséig úgy érezte, inkább csak sodródnak az eseményekkel. Miután 2017-ben a kínai Ctrip megvette a Skyscannert, nem sokáig maradt, valami újra vágyott. „Volt időm átgondolni, mi az, ami boldoggá tesz. Addig csak jöttek szembe a feladatok, és mindent megoldottunk.”


A Craft viszont már teljesen tudatos lépés volt – technológiailag és üzletileg is. „Még azt éreztem, van bennem tűz, hogy közel legyek a termékhez. Ez a projekt megadta ezt az örömöt.” A Craft egy újgenerációs, már kifejezetten érintőképernyős eszközökre fejlesztett jegyzetelő, dokumentumszerkesztő alkalmazás, amivel könnyedén elrendezhetjük gondolatainkat, kollaborálhatunk vele másokkal és más alkalmazásokkal is. 


„A digitális megfigyelés korában üdítő volt látni, hogy nem hirdetésekből és a felhasználói adatok eladásából csinálnak pénzt, hanem az előfizetésekből” – mondta a Forbesnak a Craftba befektető Garreth Williams, a Skyscanner alapítója. A Skyscanner „maffia” mellett a Boltba és a Spotify-ba is befektető Creandum is fantáziát látott Bálint új projektjében, ami összesen nyolcmillió euró befektetést szívott fel eddig. Az alkalmazás intuitív kezelőfelületén visszaköszön a vizuális igényesség, és azzal, hogy az Apple nemrég az év alkalmazásának választotta, az is egyértelmű lett: ott vannak a világelitben. „Nagyon máshogy gondolkozunk, mint a versenytársaink, nem akarjuk eluralni a telefonod. Amikor mindennap egy terméken dolgozol, sokszor csak a hiányosságokat látod. Ezért is fontosak az ilyen visszajelzések.” 


Idénre minden metrikában ötszörös növekedést várnak. A gyenge pont, hogyan magyarázzák el egyszerűen, mire jó az app – aki ráérez, az viszont szerelembe esik, mutatják ezt az iparági átlag feletti előfizetés-megújítások. A következő lépés, hogy az egyedi júzerek után a cégeket is bevonzzák.


„A Skyscanner után átestem egy kisebb identitáskrízisen. Ezért is volt fontos olyan környezetet létrehozni, ahol hosszú távon el tudom képzelni magam – és ez nem kis meló volt. Lehetett volna sokkal több pénzt behúzni és sokkal több embert felvenni, de nem ebben mérjük a sikert. Racionálisan építkezünk, és tudatosan haladunk előre, így a sorsunk kovácsai lehetünk. Most az építkezésért építkezem, és élvezem.”

 

Fehér Gyula
Startupper, webfejlesztő, befektető, alapító / Ustream, Oktogon Ventures
Bejárta a klasszikus startup­utat: a társaival megalapított Ustreamet az IBM 2016-ban megvásárolta 130 millió dollárért. Az évek alatt megszerzett tudást, tőkét és kapcsolatrendszert Gyula visszaforgatja oda, ahonnan ő is elindult: az Oktogon Ventures partnereként azonban már nemcsak itthon, hanem a régióban is keresi azokat az alapítókat, akik bejárhatják azt az utat, amit egykor ő.
Nagy dobás: Az egykori Ustreamből az IBM fontos fejlesztési központja lett Budapesten.

 

Birmacher Barnabás, Benei Viktor, Balla Dániel
Szoftverfejlesztők, alapítók / Bitrise
2014 óta mondják: az okostelefon az első. Cégük a mobilalkalmazás-fejlesztőknek épít az appok felépítését, menedzselését jelentősen megkönnyítő platformot. A Bitrise ma már a maga területén globális piacvezető. Tavaly novemberben a neves amerikai Insight Partners másfél hét tárgyalás és személyes találkozó nélkül is annyira le volt nyűgözve, hogy a korábbi befektetőkkel együtt hatvanmillió dollárral szállt be a cégbe. A Bitrise belső kultúrája miatt is ismert a tech szektorban, és az a céljuk, hogy elérjék az egymilliárd dolláros értékelést, és tőzsdére menjenek New Yorkban. A magyar startupok közül elsőként juthatnak el külföldi társalapító nélkül ebbe a magasságba.

 

Anka Márton
Alapító, befektető / Logmein
A csendes zseni cége talán a legmesszebb jutott a magyar startupok közül. A távoli elérést lehetővé tevő technológiával foglalkozó Logmein Amerikában ment tőzsdére, három éve aztán a Francisco Partners vásárolta fel 4,3 milliárd dolláros értékelés mellett. A Logmein egy Margit körúti bérelt lakásból elindulva hódította meg a világot, szoftverszolgáltatásban a világ tíz vezetője közé tartozik. Anka ma aktív befektető (érdekelt volt a Svájci Posta által felvásárolt Tresoritban is), de alapvetően a nyilvánosságtól visszavonultan él Bostonban.

 

Csanády István
Szoftvermérnök, alapító / Shapr3D
„A célunk a világuralom – és ezzel nem szoktam viccelni” – mondta 2020-ban az egyik legforróbb magyar startup alapítója a Forbesnak. Cégével 3D tervezőszoftvert fejlesztenek elsősorban tabletre (hiszen a jövő tervezői már ezen dolgoznak). Legutóbb a Calm és a Blinkist korai befektetőjét győzték meg (4,5 millió dollárral szállt be), és miután az Apple-platformokat meghódították, ráfeküdtek a windowsos környezetre is. Az olyan elismert befektetők, mint az InReach Ventures és a Creandum is bíznak a víziójában, miszerint olyan tökéletes terméket kell alkotni, ami szinte magát adja el.

 

Balogh Petya
Alapító, befektető, cápa / NNG, Baconsult


Az egyetemet otthagyó programozó a wifihálózatok első generációjának fejlesztésén is dolgozott a Nokiánál, és több saját cégbe is belekezdett. Az áttörést a NavNGo (később NNG) hozta el, ami vezetésével jutott el addig, hogy – több mélypontot is túlélve – 850 fős globális játékos lett. Navigációs rendszerüket számos autómárka használja. Az exit után Petya a hazai startupvilág egyik legismertebb arca, angyalbefektetője lett. Az RTL Cápák között című műsorában a szélesebb közönség is megismerhette, milyen dilemmával jár egy-egy befektetési döntés. Érdekelt többek között a Bookr-ban, a Rokshban és a Prefixboxban is.

 

Breuer Anita és Csitári Gyula
Reklám- és marketingszakemberek, alapítók / Logiscool
Lányuk iskolájában megszűnt az informatikaoktatás, ez vezette őket arra, hogy – eredeti szakmájuktól és korábbi karrierjüktől jócskán eltávolodva – programozóiskolát alapítsanak, ami ma már nemzetközi fran­chise-hálózattal működik, saját (vagyis nehezen másolható) oktatóprogrammal. A Logiscool így újabb és újabb piacokat volt képes meghódítani. A skálázhatóság meggyőzte befektetőnek Balogh Petyát, a több nagy régiós sikersztoriban is érdekelt Euroventurest és Szőke Mártont is – utóbbiaktól két éve 3,5 millió eurós tőkeinjekciót kaptak.

 

Ballagi Dávid
Alapító / Zippsafe
Gyermekkorát Svédországban és Svájcban töltötte, de fontos volt a nagypapa magyarországi műhelye is. Svájci jóbarátjával azt a kérdést tették fel az egyetemen egy házibuli után: hogyhogy az innováció még nem érte el a cuccaink tárolását? Speciális, helytakarékos okosszekrényeik ma már ott vannak számos kórházban, gyártócégnél, irodában, plázákban. A Microsoft hivatalos partnerei. Zürichi központtal, magyar gyártóbázissal működnek.
Nagy dobás: A magyar mellett a Forbes DACH régió 30 under 30 összeállításába is bekerültek.

 

Horváth Dorka
Exújságíró-blogger, edtech vállalkozó, alapító / Bookr
A „mesekönyves startup” öt év alatt több mint hétszáz digitális könyvet készített el. A koronavírus-járvány alatt a Bookr egyértelműen az oktatás felé fordult, angolnyelv-tanulást segítő programjukat, a Bookr Classt tankönyvvé nyilvánították. Egyéves tárgyalás után szerződést kötöttek a világ egyik legismertebb tankönyvkiadójával, az Oxford University Press-szel.
Nagy dobás: A HolonIQ Europe tavaly a száz legígéretesebb európai edtech startup közé választotta őket.

 

Puskás László
Biokémikus-feltaláló, alapító / Avidin
Az orvos apa és gyógyszerész anya gyermeke kiskorától egy gyógyszerkutató bázis felépítéséről álmodott, ami aztán a szegedi Tisza parton vált valósággá – „Pusi” állandóan keveredő feltaláló-cégépítő-befektető szerepeinek hála. A 2000-es évek elején létrehozta a „szabadság szigetét, ahol nincs se közbeszerzés, se hierarchia”. Ígéretes kutatásokat folytatnak az általuk fejlesztett Q molekulával, a cél a memóriaromlás és az Alzheimer-kór megállítása. Az Avidin nevét akkor ismerte meg az ország, mikor kijöttek a T-sejtes immunitás mérésére alkalmas tesztjükkel, ami valamennyi covidvariánsnál használható. Ennek és a járvány indulása óta rekordmennyiségben végzett covidtesztjeiknek köszönhetően tízszeresére ugrott a bevételük tavaly, lesz honnan visszaforgatni a többi kutatásukba.


Roska Botond
Neurobiológus, kutató / BrainVision Center
A magyar orvos, aki rendületlenül kutatja a vakság ellenszerét – és nem eredménytelenül. Tizenhárom éves kora óta járt a Zeneakadémiára a különleges tehetségek osztályába (csellista volt), de egy kézbaleset miatt újra kellett gondolnia, mihez kezd: az orvosi egyetemet választotta. Ma Bázelben kutat, de tavaly év végén bejelentették, hogy BrainVision Center néven új kutatóközpontot alapít Budapesten az innovációs tárcával együtt és Rózsa Balázs vezetésével.
Nagy dobás: Tavaly egy 58 éves vak páciensnek részlegesen visszaadták a látását.

 

Rózsa Balázs
Orvos, fizikus, innovátor, alapító / Femtonics
A Harvardon is „a műszaki zseni fiúként” emlegették a Femtonics alapítóját, aki leselejtezett alkatrészekből épített szuperérzékeny mikroszkópokat. A világ csúcslaborjaiban a Femtonics ma egyet jelent a minőséggel, de Balázsnak az a célja, hogy minél szélesebb körben használják eszközeiket – és közben csapatával még egy szupergyors, szinte minden variáns kimutatására alkalmas PCR-tesztet is kifejlesztettek. Rózsa vezeti majd a Budapesten létrehozott BrainVision Centert, a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatásokat folytatnak majd itt.

 

Málnási Csizmadia András
Gyógyszerkutató, alapító / Motorpharma


Tavaly novemberben jelentették be: a krónikus izomgörcsöket oldó, a stroke és a szklerózis multiplex ellen is bevethető gyógyszerjelölt további fejlesztését a Novartis exvezére által alapított Aditum Bio kockázatitőke-társasággal folytatja a Motorpharma egy új, közös cégben. A külföldön is több helyen kutató András négy éve került – egzisztenciális szempontból sem egyszerű – válaszút elé. Végül úgy döntött, hogy az akadémiai karrierépítést félretéve, mindent az új molekulacsalád kifejlesztésére tesz fel. Bejött. Innentől más gyógyszerkutatásokra is van forrásuk.
Nagy dobás: Minden idők legnagyobb hazai gyógyszerfejlesztési szerződését írták alá, amikor az Aditum Bio megvásárolta a gyógyszerjelölt licencét. Legalább százmillió dollárról van szó.

 

Földi Tamás, Csillag Péter
Adatbányászok, alapítók / Starschema
A Starschema „klasszikus kényszervállalkozó garázscégnek” indult 2007-ben az IT-konzultáció és az adattárházas projektek piacán, majd külföldi ügyfeleken nőtt egyre nagyobbra, és lett egyre okosabb. A fókusz a cégeknél keletkező temérdek adatra és azok értelmezésére került át, 2018-ban a Portfolion ötmillió eurós befektetése már az adatbányászcégként működő társaságban landolt. Bedolgoztak a Tesla, a Facebook és a Netflix mellett számos Fortune 500-as cégnek, majd amerikai irodát is nyitottak. Januárban felvásárolta őket a HCL Technologies több mint 13 milliárd forintért.

 

Szőke Márton
Pionír, angyalbefektető, alapító / IndexTools
Az első fecske. Mivel a Közgázról egy ponttal lecsúszott, Bécsbe ment egyetemre, ahonnan más látásmódot (és vállalkozásötleteket is) hozott magával. Az IndexTools hasonló volt a mai Google Analyticshez – 2008-ban az akkor topformában lévő Yahoo vásárolta fel az önerőből és befektetői tőke nélkül a globális piac élmezőnyébe jutó tech céget. (Az IndexTools mögött álló Tensa Kft. neve máshonnan, leginkább a reptereken és plázákban a sorban álláshoz felállított „egérfuttatónak” is hívott mobilkorlátokról lehet ismerős, ezt is Szőke hozta be a magyar piacra még korábban.) Aktív angyalbefektető, számos újabb exit köthető a nevéhez. Egyik befektetését, a Tresoritot nemrég a Svájci Posta vásárolta fel, becslésünk szerint a cég 89,9 százalékáért 23,7 milliárd forintot fizethettek.

 

Kultúra:

Az önazonos

Alföldi Róbert képes nemet mondani, hatékony, határozott, de nem kegyetlen. És tudja, hogy okosan döntött, amikor annak idején beszállt a tévézésbe – az ugyanis meghozta neki az országos ismertséget.

Fotó: Krasznai Zoltán // Írta: G. Tóth Ilda

„Nem tettem mást, csak végeztem a dolgomat, és éltem a lehetőségekkel. Vagyis ami rajtam múlt a karrierépítésben, azt okosan csináltam” – vágja rá Alföldi Róbert, miután kér még egy adag mézet a teájába, és egy pillanatra elgondolkodik, mit is jelent az ő esetében a selfmade-ség. Azt mondja, nem tudatosan, előre megtervezve a lépéseket alakította pályáját sikeresre. „Hanem úgy, hogy aránylag jól döntöttem, amikor valamire igent vagy nemet kellett mondanom.”


Az első okos szakmai döntése talán az volt, amikor a Színművészeti befejezése után, 1992-ben csatlakozott a Vígszínház társulatához. „Azért az nem olyan nagy cucc, hogy huszonévesen igent mondasz a Vígszínháznak, mert persze zseni voltam már akkor is, de azért annyira nem” – nevet. Azt viszont határozottan okos lépésnek nevezi, hogy belevágott a kereskedelmi tévézésbe, először még 1998-ban, és öt éven át vezette az RTL Klub Jó Reggelt! (később Reggeli-Delelő) című műsorát. „Pedig ezt akkoriban egyáltalán nem fogadták el, azt tartották rólunk, hogy eladtuk, hiteltelenné tettük magunkat. De meggyőződésem, hogy ha akkor nem tévézek, most nem tartanék itt, és nem engedhetném meg magamnak ezt a viszonylagos szabadságot.”

 

Amin nem tudok változtatni, azon nem agyalok.


A képernyő kétségkívül országos ismertséget hozott neki, ami szerinte egyszerűen a világ működésének köszönhető. „Nekem innentől nem kellett azért megküzdenem, hogy kíváncsiak legyenek rám.” Aztán még jókor sikerült kiszállnia – amikor már vállalhatatlanul bulvárosnak érezte a szereplést. „Ne gondold, hogy ha bizonyos lehetőségekre nemet mondasz, összeomlik a karriered, és onnan csak lefelé mehetsz.”


2000-től szabadúszó lett, és a világ sok pontján szerepelt, rendezett, majd a Bárka Színház után megkapta a Nemzeti igazgatását. Felfrissülést, művészi értelemben megújulást hozott az akkoriban kissé porosodó intézménybe, ám a 2010-es kormányváltáskor két és fél éven át „a Nemzeti Színház jövő héten leváltandó igazgatója” lett, otromba támadások érték a szélsőjobb felől szabadszellemű, szókimondó rendezéseiért és nyíltan vállalt homoszexualitásáért is.
„Nem volt az elmúlt száz évben színházigazgató, akiért hajnalonta, esőben ezrek álltak volna sorba” – mondja. A mandátuma lejárta előtti hónapokban ugyanis tömegek tolongtak, hogy jusson nekik jegy a nemzetis előadásokra, hiszen köztudott volt, hogy Alföldi távozása után lekerülnek a műsorról.


Épp a Nemzeti után hívták az X-Faktor című tehetségkutatóba mentornak – jól jött neki a kicsit más közeg a kemény utolsó másfél év színházigazgatás után. „Engem az tényleg érdekelt” – magyarázza, hogy ezúttal miért vállalta el a szereplést. Ismertségszerzésre akkor már aligha volt szüksége.


Szerinte nem az a nehéz, hogy valaki a siker csúcsára kerüljön, hanem az, hogy ott is maradjon. „Ez összefüggésben van azzal, hogy mit képvisel az ember, mennyire önazonos. Én pedig húsz éve ugyanazt mondom.” Mostanság ritkán szerepel a médiában, eseményeken sem jelenik meg sűrűn, úgy van vele, hogy inkább hiányolják, minthogy megunják. Ha pedig elmegy valahová, akkor annak súlya van.


A járvány első hullámában sok kollégája kétségbeesett marketingtevékenységbe fogott, hogy ki ne essen a köztudatból – neki erre nem volt szüksége. „Látod, pont ez az! Ha valahogy a melód, a teljesítményed, a személyiséged hiteles marad, nem felejtenek el. Én nagyon szeretem, hogy amikor mondjuk az utcán felismernek, nem az ismert pofára köszönnek rá, hanem valami fura szeretet van körülöttem, az meg tök jó.”


A bezártságot ő nagyon jól viselte, csak a bankszámlája nem. „Olvastam, főztem, kutyát sétáltattam, az egyik kanapéról átültem a másikra, és pizsamában maradtam egy hétig. Nem voltak misztikus felismeréseim, hanem elképesztő módon regenerálódtam, és lett bennem egy belső derű. Aránylag pragmatikus vagyok, amin nem tudok változtatni, azon nem agyalok, nincs rá időm, sem energiám.”


Attól tart a legjobban, hogy nem veszi észre, ha egyszer „egy önmagát ismétlő valaki” lesz. Mert lehet, hogy felépített egy jó brandet, de úgy hiszi, azt nagyon könnyű elrontani. „Rettegek attól, hogy begyöpösödöm” – mondja, hozzátéve, hogy ezt segít elkerülni a szabadúszás, a sok külföldi munka, és hogy azt vállal el, amit akar.


A műfaj mindegy neki, lehet musical (mint a Centrál Színházban a My Fair Lady), királydráma (például a Radnótiban a III. Richárd) vagy abszurd (legutóbb a Szegedi Nemzetiben a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog), azt mondja, ugyanúgy, ezer százalékkal kell játszani este héttől tízig. „Végül is a piacból élek. Gagyit soha nem csináltam, kevésbé sikeres dolgot biztosan, de olyat, amibe nem volt belerakva az energia vagy a valós szándék, még véletlenül sem. Legfeljebb az énekléstől félek, mert azt nem tudok” – nevet, majd a szomszéd asztalhoz érkező kiskutyához fordul, és elkezdi szólítgatni, simogatni.


Bár maga is sokat rendez, jól viseli, ha rendezik. „Hál’ istennek, olyankor nem nekem kell mindent kitalálnom! Szeretem, ha visznek, akkor tudok magamból új dolgokat kihozni. Ha nem vagy kíváncsi egy új emberre és az ő világára, mindig ugyanolyan leszel. Persze, szoktak tőlem félni a kollégák, aztán ez az első héten elmúlik. Nem vagyok kegyetlen, csak hatékony és határozott. Nem szeretek mellébeszélni, nincs rá időm. Szerintem senkinek nincs.”

 

Fischer Iván
Karmester, zeneigazgató / Budapest Fesztiválzenekar (BFZ)
A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója amióta 1983-ban Kocsis Zoltánnal megalapította. Emellett a legtekintélyesebb zenekarokhoz hívják vendég karmesternek. Néhány éve a BFZ-vel párhuzamosan a berlini Konzerthaus zeneigazgatója és a Konzerthaus zenekarának vezető karmestere is lett. Jótékony újításai, merész megoldásai híresek, ő indította el például a kakaókoncerteket a gyerekeknek, a farmeres-babzsákos Midnight Music sorozatot a fiataloknak, és rendszeresen szervez ingyenes szabadtéri koncerteket. Azt mondja, az egész társadalom igazi szolgálata lebeg a szeme előtt, ezért megy a zenekar rendszeresen idősotthonokba, távoli falvakba, iskolákba, kórházakba, nehéz sorsú gyerekek közé vagy a járvány alatt társasházi udvarokba. Mindemellett zenét szerez, és lakásszínházat is működtet az Andrássyn.

 

Harcsa Veronika
Jazzénekes


A Fazekas matek tagozata után a Műegyetem informatika szakát választotta, de párhuzamosan elkezdte a Zeneművészetit is. Az utóbbi években főként Gyémánt Bálinttal duóban zenélt, és – kereskedelmi rádió nélkül – elérte, amit Magyarországon dzsesszel el lehet érni. Ehhez tudatosan alakították ki egyedi üzleti modelljüket: minimálisra redukálták céges bulis fellépéseik számát, a koncertszerű előadásokra fókuszálnak, és már a jegybevétel 70–100 százaléka az övék, ahogyan az külföldön is általános. Közben lett németországi kiadójuk és koncertszervezőjük is, a járvány előtti években már többet muzsikáltak külföldön, mint itthon. Önálló udvart működtet a kapolcsi Művészetek Völgyében, ahová jazzművészeket hív koncertezni.

 

Lukács József
Vállalkozó, alapító, klubtulajdonos / Fonó Budai Zeneház
Egy időben tréfásan csak Steve Jobsnak nevezték, miután a 80-as évek elején, a személyi számítógépek hajnalán HomeLab nevű gépével berobbant a piacra. Alapítótársával és akkori apósával, Zettwitz Sándorral aztán sikerült jelentős sikersztorit is építenie az orvosi mérőműszerek piacán a 77 Elektronikával. (2001-ben kilépett a családi cégből, és megalapította a ma már kétmilliárd forint körüli forgalmú Dension Elektronikai Kft.-t.) Amikor hobbizenészként 1995-ben népzenét gyűjtött az Andokban, arról álmodozott: jó lenne egy olyan hely, mint régen a fonó volt, ahol esténként összejönnének, együtt zenélnének. A Sztre­gova utcában megvett egy pusztulófélben lévő ipari csarnokot, és azóta legalább 500–600 milliót költött az ott létrehozott Fonóra, az underground zene egyik első fővárosi színterére.

 

Nyáry Krisztián
Író, irodalomtörténész


Tíz évvel ezelőtt kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és költők szerelmi életéről szóló írásait, majd a posztok sikere után könyvet írt belőlük Így szerettek ők címmel. A kötet azonnal berobbant, így megírta a második részt, majd még jó pár hasonlóan emberközeli irodalomtörténeti kötetet. Rövid ideig a Magvető és az Athenaeum könyvkiadók igazgatója volt, 2016 óta a Líra Könyv kreatív igazgatója. Kitartóan keres új formátumokat a könyvek, az írók és az olvasás népszerűsítésére, az ő ötlete volt a Magvető Café irodalmi kávéház elindítása, ennek azóta is a művészeti vezetője, a covid második évében Buksó címen podcastsorozatot indított. Februárban nagy durranás lehet új könyve, az azonos neműek közti szerelemről szóló irodalmi művekből válogató Nem kötelező – Tiltott irodalom.


Gőz László
Harsonaművész, alapító, igazgató / Budapest Music Center (BMC)
A Zeneakadémián 33 évig tanított zenetörténetet, szolfézst és jazzimprovizációt. 1996-ban egyetlen számítógéppel a birtokában zenei információs központot alapított, ám a különböző részlegek (stúdió, kottatár, lemezkiadó, koncertterem) sokáig elszórtan, több épületben működtek. 2013-ban épült fel a Mátyás utcában a modern BMC 2,5 milliárd forintból, részben hitelből. A házban ma nagyrészt az üzleti rendezvények tartják el a művészetet, de a BMC-nek termelik a pénzt a külső helyszíneken – Gőz technikai vagy művészeti irányításával – lebonyolított rendezvények is. Gőz ma már olyannyira megkerülhetetlen a zenei színtéren, hogy elképzeléseit az aktuális politikai vezetés is rendre érdemesnek tartja a támogatásra.
Nagy dobás: Tervei szerint a következő pár évben a BMC épületét kiegészíti egy új operaházzal, már megvette hozzá az ingatlant, és kapott rá kétmilliárd forintot a kormánytól.

 

Kepes András
Műsorvezető, író
Már a rendszerváltás előtt nevet szerzett Magyarországon ritkán hallható irodalmi és filmes nagyágyúkkal készített interjúival. Évtizedeken át milliók nézték a tévében világjáró dokumentumfilmjeit, valamint beszélgetős műsorait, például a Desszertet – egyik sem külföldről behozott licencműsor volt, mindegyiket maga találta ki. Több sikerkönyve jelent meg, némelyik 75–80 ezer példányban fogyott el, volt köztük például a több mint száz évet és három család életét felölelő regény (Tövispuszta, Istenek és emberek), valamint szubjektív esszéregény, mint a Világkép vagy A boldog hülye és az okos depressziós.

 

Lovasi András
Zenész, fesztiválalapító / Kiscsillag, Fishing on Orfű


Úgy lett ikon, hogy sohasem akart mainstream előadó lenni. Pécsen alapított együttese, a Kispál és a Borz rétegzenekarnak indult 1987-ben, teljesen újszerű és semmihez sem hasonlítható hangzás- és szövegvilággal. A 90-es és 2000-es évekre kultzenekarrá vált, és a dalai úgy tudósítottak arról, hogy milyen Magyarországon embernek lenni, mint az előző évtizedekben a Cseh Tamás-nóták. Lovasi mellékprojektnek indította el 2005-ben a Kiscsillagot, ám az hamar főprojektté vált, és egyik kislemezének címéről kapta a nevét a 2008 óta Orfűn megrendezett fesztiválja, a Fishing on Orfű. Közben lemezkiadót is alapított Megadó néven.


Orlai Tibor
Magánproducer / Orlai Produkció
A közgazdászból lett producer és színháztulajdonos felismerte, hogy egy jó színházi produkció éppen olyan jól eladható, mint egy orvosi műszer. Üzleti modelljének lényege, hogy a létrehozott előadásokat sűrűn utaztatja vidékre, a határon túli magyarok lakta településekre és fesztiválokra. Kezdetben létrehozott felvállaltan szórakoztató, de azért nem felszínes produkcióknak jól kiszámítható volt a megtérülésük, de aztán pár év múlva elkezdett rétegszínházi előadásokkal is előrukkolni (mint például az Egyasszony vagy az Egy őrült naplója). A populárisabb darabokra a Belvárosi Színházat bérli ki, a monodrámákat és pár szereplős előadásokat főleg a Jurányi Házban mutatják be.

 

Presser Gábor
Zenész, zeneszerző


Már négyévesen kiderült, hogy ügyesen bánik a zongorával, ám hiába volt abszolút hallása, és játszott kápráztatóan, ha az édesapja veszedelmes osztályellenségnek számított: baromfikereskedő volt a közeli Klauzál téri piacon. Fia ezért a konzervatóriumi felvételin először csak „egyéb” besorolást kaphatott. 1974 júliusában zenekarának, a Locomotiv GT-nek sikerült először magyar zenekarként Amerikában koncertezni, a hippimozgalom legendás Ozark Music Festivalján. A tengerentúli turné után hollywoodi zeneszerzői állást ajánlottak neki, de inkább hazajött. A Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregénye alapján írt első musicaljét még 1973-ban mutatták be. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője. Miután az LGT felfüggesztette a működését, végképp belevetette magát a színházi munkába, ennek eredménye többek között az 1988-ban bemutatott A padlás, amelynek a New York-i Broadway-n évek óta készül az adaptációja, csak a járványban elhalasztották a bemutatót. Tagja volt a Megasztár zsűrijének, és ő indította el a Magyar Dal Napját, először a Sziget Fesztiválon.

 

Vecsei H. Miklós
Színész, költő, vállalkozó


Az alig harmincéves színész gyerekkorában sok szomorú sorssal találkozott szociális területen dolgozó szülei jóvoltából, ma társadalmi ügyekre is használja a népszerűségét. Ő volt az ország Nemecsek Ernője, miután évekig alakította a Vígszínházban a Pál utcai fiúk főszerepét, és évek óta játssza József Attilát a Pesti Színházban. A Mondjad, Atikám! című monodráma összekötő szövegeit is maga írta. Közben létrehozta fiatal színházi alkotótársaival a Sztalker Csoportot, amihez iskola is tartozik. 2018-ban hívta életre az olvasást népszerűsítő, Poket nevű projektet: zsebkönyv-automatákat helyeznek el Magyarország forgalmas helyein. Az erről szóló TEDxYouth-beszédét több mint 376 ezren látták. 2021 márciusában átvette a Lapozz a 99-re! című irodalmi podcast műsorvezetését Szabados Ágitól.

 

Csillogás:

A győztes második

Rájött: ő sem sebezhetetlen. Nem tudtak neki annyit mondani, hogy korán keljen egy rádióműsorért. MAJKA Kis időre Las Vegasba készül, napelemgyártó cégben dolgozna.

Fotó: Krasznai Zoltán // Írta: Vaszkó Iván

Szerintem sokakat bosszantasz majd a címlapon a selfmade szó mellett – vetem fel Majoros Péternek, egy ország Majkájának. Szerinte annak, aki úgy látja, tett már annyit, hogy ugyanoda jusson, a selfmade jelző se kell ehhez. Vannak nála selfmade-ebb emberek is ebben az országban, mondja. „A selfmade megfogja a maga tizenöt percét, majd belül, sejtszerűen kezd osztódni, így válik többé” – folytatja pátoszosan, bár szerinte ez csak egy bizonyos pontig tart. Ahogy elkezdi másokkal továbbgörgetni a sikert, a selfmade-ség elillan. Ez az az út, amit ő is bejárt.


A teája „mint a méreg”, bukik ki belőle egy ponton. Kétszer is édesítőért szól. Nincs gond, ismerős a XIII. kerületi kávézóban. „Olyan fura ez nekem, hogy az emberek azt gondolják, szókimondás, ha valaki elmondja az igazat. Magyarországon meg az egész világon ma az számít szabadszájúságnak, hogy én azt mondom el a dolgokról, amit gondolok” – mondja. Nem a tea miatt.

 

Nem kell belehalni a munkába.


Sorra adja az interjúkat, egyre inkább megszólal közéleti témákban is. Az internetes adok-kapokot pedig látszatra mintha még kívánná is. „Sohasem az döntött, hogy valaki antipatikus vagy szimpatikus, hanem még mindig az, hogy valójában látom-e, hogy te egy genyó vagy, vagy nem.”


Majka felbukkanása a médiában az önmegvalósítás archetípusa. Az ózdi eredettörténet képei ismertek: elvált szülők, a város túloldalára költözve balhésabb társaság (van, aki ma is börtönben ül onnan), némi csibészkedés, villanyszerelői végzettség. Húszas évei elején Kanadába készült költözni, édesapja halála miatt végül itthon maradt. Ezután jelentkezett a Való Világba (VV), a valóságshow első szériájának ezüstérmese lett. A képernyőn és a zenén keresztül egy ország ismerte meg a nevét, de nem őt magát. Ideje volt munkához látni. „Azért, hogy levesd magadról azt a kabátot, aminek minden zsebe tele van prekoncepcióval.”


Hívták műsort vezetni, ráért, kedve is volt hozzá, így jött a Bele Való Világ, a további szériák betétműsora. Az RTL-nél megláttak benne valamit, őt is elkezdte érdekelni a tévé. A Reggeli kamerái elé is betolták, hadd szokja a fényeket. Jó buli volt, mondja, de ma már nem szívesen kelne fel érte fél ötkor. Vissza is dobta nemrég egy reggeli rádióműsor székét. „Nem volt az a pénz.”


Sok fontos pillanatban kellett akkor keserédes döntéseket hozni. Utólag semmit sem bán. Azt sem, amikor elégedetlen volt a lehetőségekkel, és inkább otthagyta az RTL-t a kisebb elérésű Viasatért. Azt se, hogy a TV2-es színeket nem cserélte vissza RTL-esre. Azt se, hogy szétszéledt Dopemannel, aki a VV után segített beindítani zenei karrierjét. Szinte mindig érzelmi alapon dönt, erre több üzleti vállalkozása is ráment (éttermek, internetes próbálkozások). Sokat bukott, de nem sajnálja. „Más másra bassza el.” Másképp: „A keleti tanítás szerint nem jöhet mindig, mennie is kell.”
A 2010-es évek vége felé a tévézés, netes műsorgyártás, rádiózás felé billent a mérleg – egészen a Belehalokig. Az évi 270 fellépést, a haknikat felváltotta a Budapest Park és a Sportaréna (egy kis se veled, se nélküled is belefért Curtisszel). A TV2-n is pörgött a show, az Ezek megőrültek!-től a Nagy duetten át a Sztárban sztár (leszek!)-ig.


Tíz évet rabszolga módjára gürizett, mondja. Nála ez belefért, ki is volt erre éhezve. Jött közben 2016. május: egyik vasárnap reggel zűrzavarral kelt a fejében, ilyet előtte nem érzett. Addig mindenen átlendült, ha kellett, trenírozta magát. Most tehetetlen volt, megijedt. Ott ismerte meg szorongását. 2017. augusztusi címlapsztorinkban még nem nevezték nevén a gyermeket jóbarátjával, Hajós Andrással, erről azóta nyíltabban beszél. „Életem egyik legnehezebb napja volt, amikor rájöttem, én sem vagyok teljesen sebezhetetlen.” Kellett némi újrahangolás, a megjelenéseket is lejjebb húzta – mondjuk így a gázsi is megtöbbszöröződött.


Azt állítja, ma már nem próbálja bölcsebbnek beállítani magát. „Rájön az ember, hogy az elégnél nem feltétlenül kell többet keresni.” Az is igaz, ha elzárna minden pénzcsapot, szerinte kényelmes élete lenne a hátralevőkben. Ehhez azért vissza kéne vennie a mostani életszínvonalából is, de amúgy is beleőrülne a tétlenségbe. Azzal alig tud mit kezdeni, hogy mi lesz, ha majd csökkenni fog iránta az érdeklődés. Ami fix: nem akar kényszerszereplővé válni. Teszi azt, amiben jó, és amivel jól érzi magát. A képernyőn most némi szünetet tart, inkább például kisfilmet rendez Anger Zsolttal és Nagy Zsolttal.


„Nem sok mindent csináltam. Felkeltem, reggeliztem, volt egy elég hosszú megbeszélésem az egyik barátommal meg egy félkellemetlen telefonom egy másikkal egy kényes szituációról, amit meg kell oldanunk. Azt gondolom, eddig jó napom volt. Este megyek kártyázni, úgyhogy remélem, jó napom is lesz” – summázza, milyen is egy tévé nélküli hétfője.


A nagy terv most az, hogy a család ősszel kimegy Las Vegasba, ott is maradnak négy–öt hónapot. A gyerekek iskolába járnának, „perfektre vágják magukat angolból”, ő pedig bedolgozna egy kinti barátjának napelemgyártó cégébe. Részben, hogy belássa, alapvetően jó dolga van, másrészt mert új impulzusra vágyik, ne mindenki a Majkát lássa benne. „Heti háromszor melóznék, nem sokszor. Nem kell belehalni a munkába!”

 

Frei Tamás
Újságíró, író, üzletember / Cafe Frei
Pécsen nőtt fel, a gimnázium végén költöztek Budapestre. Jogot tanult, hamar beleunt. Besétált az egyetem felé útba eső Magyar Rádióba, és megkérdezte, rádiózhat-e. Felkarolták, tanult Moszkvában és Amerikában is, így indult első, riporteri-tudósítói karrierszakasza. Kávészenvedélye már újságírói utazásain kialakult, maga kísérletezgetett a kávépörköléssel. 2007-ben üzlettársával létrehozták a Cafe Freit, és bár jó pár bestsellert jegyez, a kávébiznisz szinte teljesen elsodorta az írástól. A kávéslánc már tizenöt éves, vagyis lassan kávémárka, egy kis külföldi megerősödés után a tőzsde felé vennék vele az irányt.

 

Tálos Attila
Tanár, borkereskedő, cégépítő / Bortársaság
Az ötlet a 90-es években itt élő borkedvelő expatok – név szerint Tom Howels, Peter Molnar és baráti körük – Budapest Wine Society klubjából indult, kellett egy szerencsés pillanat, hogy mindez a tengerészálmokat kergető kiugrott matek-fizika tanárral, Tálos Attilával találkozzon. Az egyszerre belvárosi polgár és a szőlősgazdák nagy barátja nyolcmilliárdos forgalmú céget és országos hálózatot épített hihetetlenül lassú döntéshozatallal, sok spontaneitással, erős megérzések mentén (nagy részt bejönnek). És bár másoknak – köztük öccsének, Gábornak – is nagy szerepük volt a sztoriban, ez a cég Tálos Attiláról szól.


Susánszky Ádám
Társalapító, tulajdonos / Zing Burger
Ezredfordulói USA-tripje alatt készített neki az ottani konyhafőnöke egy olyan burgert, ami beleégett az agyába. Ádám a Balettcipő étteremmel, de sokkal inkább a Ring burgerbárral kezdte el kikísérletezni a receptet, hogy hagyományosból burgeres étteremmé alakuljon. 2012-ben, egy street food fesztiválon találkozott Csanda Eszterrel, egy évvel később már együtt csinálták meg az első Zing foodtruckot, minőségi burgerekkel, jó áron. A gozsdus kocsiból ikonikus burgerlánc lett, a franchise-rendszernek hála szerte az országban.

 

Gerendai Károly
Üzletember, fesztiválalapító, gasztrovállalkozó / Sziget, Costes, Nudli, Rumour, Lupa Beach


Tizenhét évesen elköltözött otthonról, mondván, nem csinálja azt, amit mondanak neki. 1987-ben Beatrice-koncerten árult kazettát és bakelitet, a pénzből másnap vett egy használt Trabantot, azzal indult plakátolni, később egy zenekarmenedzsment-céghez került. Müller Péter Sziámival azon tanakodtak, hogyan lehetne túlszárnyalni az akkor vezető zenei fesztiválnak számító EFOTT-ot. Így rántotta össze az első Szigetet az akkori baráti társaság, 43 ezren mentek ki rá. Ma az egyik legmenőbb magyar világmárka, még úgy is kéz a kézben jár Gerendai halászgatyás, szandálos, lófarkas imidzsével, hogy neki már csak tizenöt százaléka van benne, és közben átnyergelt a fine diningra. Tulajdonosa a Costes csoport két éttermének, a Nudlinak, a frissen nyitott Rumournak, a Lupa Beachnek, és övé a Budapest Eye óriáskerék is.
Nagy dobás: A Sziget-alapítók öt éve adták el többségi részüket ötvenmillió euróért az amerikai Providence Equity Partners globális befektetési alapnak. Harminc százalék a kezükben maradt, a menedzsmentjogokkal együtt.

 

Dudás Szabolcs
Társalapító, tulajdonos, séf / Anyukám mondta
Testvérével, Szilárddal Veronában meglátták a koncepciót. Hazaértek, benyitottak Encsen fiatalkori presszójukba és megvették. Ahogy egyre több jutott fejlesztésre, a bárból pizzázót, utána éttermet, majd mára valóságos birodalmat csináltak. A hisztérikusan népszerű Anyukám mondta mellett ma már ott vannak a miskolci és debreceni Pizza, kávé, világbékék is. Egyszerű receptjeikre, alapos konyhamódszereikre és Gundel Károly-díjukra egyaránt büszkék. Nem tudják, mikor terjeszkednek Pestre.


Steiner Kristóf
Író, szerkesztő-újságíró, séf, aktivista
Drámatagozat, néhány filmszerep és egy színművészetis felvételi kudarc után egy műsorvezető-válogató műsor révén lett húszévesen a Viva egyik arca. A zenetévés korszak már a homályba vész. 2009 volt a fordulópont, ekkor váltotta az állati eredetű ételeket vegán étrendre, a tévét könyvírásra, Magyarországot Tel-Avivra. Járja a világot, inspirálódik, a közösségi médiában motiválja követőit, fel-felszólal ember- és állatjogi témákban. Sorra alkotja és osztja meg vegán receptjeit, itthon és nemzetközi vizeken is jelennek meg írásai, és futnak gasztroprojektjei.

 

Szabados Ágnes
Híradós, tartalomgyártó, közösségépítő, alapító / Libertine Könyvesbolt
Ügyvédnek szánták, pedig már fiatalon tudta, hogy újságíró szeretne lenni. Az egyetem alatt Szegeden, a helyi tévében kezdte híradós karrierjét. Alig két év után már az RTL sportcsatornájánál folytathatta, majd a csatorna Híradójába is beülhetett, a késő esti és a hétvégi kiadás arca lett. Másik szerelme az olvasás, mindig van nála könyv. Több év olvasásnépszerűsítés, közösségépítés és a Lapozz a 99-re! podcast után üzleti alapokra helyezte küldetését, a műsorgyártáson túl kiadót alapított, és könyvesboltot is nyitott. Gondosan ügyelt rá, hogy ezt a lábat ne a híradós énjével futtassa fel.

 

Fördős Zé
Gasztroblogger, tévés műsorvezető / Street Kitchen


A családi rendezvényes cég befuccsolt, az alkalmazotti vagy matracügynöki lét pedig nem volt Zének az igazi. A mélyponton, 2012-re talált magára, amikor testvérével, Petivel kölcsönkértek a haveroktól két kézikamerát, és Zé lakásán elkészítették az első főzős videót. Elküldték a Paprika TV-nek, onnan nem reagáltak, így hát saját blogon publikálták a művet. Máris Index-címlapon jött le a Szárnyas Ízvadász – és már akkor tudták, hogy erre üzletet lehet alapozni: a Street Kitchent. Zéből az RTL-en is egy csapásra ismert arc lett, nem csak a Youtube-on. A tavalyi Forbes-celeblistán a negyedik volt.

 

Sebestyén Balázs
Tévés-rádiós műsorvezető / Balázsék
Húszéves volt, amikor haverja unszolására elnéztek egy válogatásra. Így került Lilu és Rákay Philip mellé a később Vivává lett Z+ zenecsatornához. Ebből a korszakból származik a hírhedtté vált Youtube-montázs is – ennek inkább járj utána te magad! Az RTL fejesei persze nem így, hanem egy nagy castingon látták meg benne a fantáziát a délutáni sávra, Mónika idősávja elé. Kezdetét is vette a Balázs Show, és már nem volt megállás: műsor műsor hátán az RTL-en, üzleti vállalkozások, Forbes-celeblista-elsőség, kriptokalandok (!), no meg az önmegvalósítás és az énmárka csúcsa, a reggeli rádióműsor, a Balázsék.

 

Kende-Hofherr Krisztina
Menedzser, tulajdonos, vezérigazgató / TMC Management
A Sláger Rádió kereskedelmi és marketingigazgatói, majd a TV2 kommunikációs igazgatói székét otthagyva lett szabadúszó. Ekkor hívta fel a gasztrotévés Gianni Annoni, hogy akkor már neki is dolgozhatna, amúgy is hiányzik neki. Ismeretségeiből és szakmai nívójából fakadóan aztán sorra keresték meg őt Liptai Claudia, Hajós András, Tilla és a többiek. Így alapította meg 2011-ben a TMC ügynökséget. Ma már nemcsak a nagy magyar sztárokat építi fel, de egyre inkább válik influenszerré, aki márkákkal működik együtt, motivációs előadásokat tart, és rádióműsora is van.

 

Hajós András
Tévés-online műsorvezető és producer, zenész / Emil.RuleZ!, Dalfutár
Szociológus végzettségével Demszky Gábor stábját is megjárta mint beszédíró, szövegeivel mégis az Emil.RuleZ! frontembereként tudott jobban érvényesülni. A Hajós-jelenség tévé­képernyőkön 2003-ban, saját talkshow-ban, a TV2-es Magánszámban csírázhatott ki. Megjárta a Viasat–RTL-tengelyt is, különc, újszerű, önazonos humora a Heti hetesben talált igazán nagy közönségekre. Nem minden műsora volt töretlen siker, de dédelgetett formátuma, a Super TV2-n elindított dalszerzői próbatétel, a Dalfutár egy évad után a Youtube-on talált – fizetőkapus premier előtti opcióval – szép, új életre, szponzorokra és nézőkre.

 

Módszertan
Hogyan készült a 100 selfmade magyar?
Sokszínűen, vállaltan szubjektíven úgy, hogy tudjuk: sokan mások is felfértek volna erre a listára. Csak olyanokat válogattunk össze, akikről 2013 novemberi indulásunk óta, vagyis az elmúlt 99 Forbes magazinban, a különszámok valamelyikében vagy a Forbes.hu-n már írtunk, sztorijukat megismertük, felfedeztük, és azóta is követjük.

Ki a selfmade?
Definíciónk szerint selfmade az, aki önerőből jutott nulláról az egyre, teljesítményének alapja a saját erőfeszítés. Volt egy jó ötlete, egyedi üzleti terve, átlagon felüli elszántsága, kitartása, karizmája ahhoz, hogy végigvigye, amit elképzelt, sokszor a fősodorral szemben. A maga területén műfajt teremtett, új minőséget hozott létre, nem politikai kapcsolatokból építkezett. Életútja tiszta, nincs benne megalkuvás, törés. Saját erejéből teremtett üzletet, vagy ha nem üzleti területen mozog, akkor márkát a nevéből, és vívott ki akár nemzetközi érvényesülést is. Munkájáért jogosan kap pénzt (sok pénzt), népszerűséget vagy a társadalmi hasznossággal együtt járó megbecsülést.

Miért pont ők? Ők miért nem?
A száz kicsit több mint száz – ha egy startup mögött több egyenrangú ötletgazda és alapító áll, őket egynek számítottuk. Multimenedzserek, sportolók, művészek vagy tudósok, akik „szimplán” utánozhatatlanul jók a maguk területén, de tudatosan céget vagy énmárkát nem építenek, nem kerültek most fel erre a listára. Beválogattunk viszont legalább ötven olyan selfmade szereplőt, aki nem üzleti sztár, nem celebritás, nem húzónév, a nagy nyilvánosság alig ismeri, de „megcsinálta”. Teljesítényüknek pénzben kifejezhető értéke van – büszkék vagyunk rá, hogy sokukról mi írtunk a magyar sajtóban először, mi fedeztük fel és mutathattuk be őket. Mindegyikük mögött ott van a wow! faktor.