PR Cikk

Az évkezdő meeting után jöhet a társasjáték!

Gémklub
2022. január 26. 3 perc olvasás

Öt-tíz évvel ezelőtt, ha valaki azt mondta, „társasjáték”, jobb esetben néhány gyerekkori emlék, esetleg egy-egy szilveszter villant be, de hogy valakinek ez legyen a hobbija, azt nem csak elhinni, értelmezni is nehéz volt.

Azóta sok minden változott. A társasjátékok új hulláma elérte Magyarországot, és lassan minden valamirevaló házibulin, családos összejövetelen, baráti találkozón előkerül a Dixit, a Fedőnevek vagy a Bang, de legalább egy Dobble, és míg ezekkel játszik, az ember jó eséllyel hallott már az Azulról, a Pandemicről vagy a Szabadulópaklikról.

Azon kívül, hogy társasjátékok, még egy dolog közös a fentiekben: mindegyik dobozán ott a madaras logó, a Gémklub logója. Egy olyan cégé, amelyet társasjátékosok vezetnek.

Nomen est omen, a Gémklub valóban klub, sőt előbb volt klub, mint üzleti vállalkozás. Még ’86-ban néhány lelkes fiatal hozzájutott pár modern társasjátékhoz Németországból, és elkezdtek többet játszani, mint bárki más – többségük azóta sem hagyta abba. A klubból 2001-ben kiadó lett, és évről évre egyre több játékot adott ki – néhány saját fejlesztést és egyre több lokalizált, nemzetközi sikerjátékot. A cégnek 2017-re már milliárdos forgalma volt – és azóta is társasjátékosok vezetik.

A Gémklub filozófiája, hogy egy jó játék mindig ad valamit. Ha mást nem, nevetést. De egy igazán jó játék bennünk is hagy egy kis pluszt. Ez nem egyértelmű készségfejlesztés, erről szó sincs. Ha az ember sokat olvas, a fogalmazási készsége fejlődik. Nem azért olvas, hogy jobban fogalmazzon, egy könyv nem erről szól (általában), de az által, hogy olvas, miközben jól érzi magát, gazdagodik is. Valahogy így van ez a társasjátékokkal is.

Mi fejlődik bennünk észrevétlenül, pusztán attól, hogy játszunk, és jól érezzük magunkat? A legkézenfekvőbb válasz természetesen, hogy a szociális kompetenciáink. A társasjáték ugyanis egy egyértelmű szabályokkal rendelkező, zárt szociális közeg (ott, az asztal körül), ezért az ember bátrabban próbálkozik, és ha a társaság is olyan, visszajelzéseket is kap, amiből építheti magát.

Persze vannak olyan játékok, amelyek krízishelyzeteket (Pandemic) vagy gazdasági kihívásokat (Brass) szimulálnak. Ezekben a játékokban a hangsúly az erőforrás-gazdálkodáson, a hosszú távú gondolkodáson, folyamatok optimalizációján van. A játékosok végig számolnak, kockázatot vállalnak, terveznek. A stílusuk más és más, de mivel valódi kockázat nincs, mindig lehetnek egy kicsit merészebbek, mint a való életben, szabadon kísérletezhetnek, sőt nekifuthatnak kétszer ugyanannak a helyzetnek másként, hogy amikor majd egy klubból céggé alakulnak, meg se álljanak a milliárdos forgalomig, és közben mindez – bár már nem tét nélkül –, de még mindig játék maradhasson.(x)