„A jegybankok ráléptek a fékre, de két lábbal tapostak bele, és most igencsak rángat az autó”, mondja Zsiday Viktor. A befektető sokkal pesszimistább a közeljövővel kapcsolatban, mint akár néhány hete volt: rövid idő alatt nagyon sokat romlottak a növekedési kilátások, és a banki hitelezések is szigorúbbak lesznek.
Zsiday Viktor közgazdász-alapkezelő volt a Della, a 24.hu szerdai podcastjának vendége. A befektető szerint hamar elillant az az év eleji feltételezés, hogy talán mégsem jön el a recesszió – bár rögtön azzal kezdi a beszélgetést, hogy a bankválságok a mostaninál lassabban szoktak kialakulni, ilyen gyorsan bekövetkezőt még nem láttak a kollégáival.
Az elmúlt egy évben a magas infláció miatt mind az amerikai, mind az európai jegybank rövid idő alatt növelt drasztikusan a kamatokon, de időbe telik, amíg ezek a szigorítások hatnak. „Azt szokták mondani, hogy a szigorítások áthullámzási ideje 6 és 18 hónap között van. Úgy tűnik, hogy most kezd lecsapódni a kamatemelések hatása a pénzügyi rendszeren.
A jegybankok ráléptek a fékre, de két lábbal tapostak bele, és most igencsak rángat az autó” – fogalmazott Zsiday.
A pénzügyi rendszer viszont a gazdaság egészéhez hasonlóan az egymásba vetett hiten alapszik: „Ha ez a hit meginog, nagyon gyorsan mindenki átvált egy sündisznó üzemmódba és leáll az egész. Ugyanezt láttuk 2008-9-ben is.”
Lesz olyan, aki az új felállásban már nem kap hitelt
Ami a közeljövő kilátásait illeti, Zsiday alapvetően pesszimista. „Nem azért kellett kimenteni a Credit Suisse-t, mert különben azonnal tönkrement volna. Hanem mert megrendült mind az ügyfeleinek, mind a vele üzletelő bankoknak a bizalma. Az a baj, hogy amikor a bankrendszerben bizalomhiány alakul ki, az nem csak a bankrendszert üti meg, nagyon hamar áthullámzik a gazdaságba is.”
A befektető szerint lejjebb kell adnunk azokból a növekedési kilátásokból, amik két-három hete még reálisnak tűntek: a banki hitelezési standardok valószínűleg sokkal szigorúbbak lesznek, drágábban vagy kevesebb hitelt fognak adni, esetleg nagyobb fedezetet várnak majd el. „Lesznek olyanok, akik korábban kaptak volna hitelt, akár egy hónapja is, és most nem kapnak. Ezek mind lassítani fogják a gazdaságot. Nagyon sokat romlottak a növekedési kilátások egy-két hét alatt, és ez nyilván kihat Magyarországra is.”
Magyarország helyzete kapcsán Zsiday azt mondja, az országot az úgynevezett forró pénzek finanszírozzák: vannak befektetők, akik vállalják a magas kamat melletti befektetést,
de baj esetén azonnal el is menekülnek.
„A többiek tartanak Magyarországtól. Az országba vetett hit egy kicsit megingott, főleg annak kapcsán, hogy milyen az EU-val való viszonya. Nagyon nagy tévedése a magyar kormányzatnak, hogy az EU-s pénzekre simán finanszírozási kérdésként tekint, mondván, ha nem jön be a kettő, három, négymilliárd euró, akkor majd kérünk kölcsön az oroszoktól, kínaiaktól, vagy kibocsátunk kötvényeket stb. Önmagában ezt az összeget be lehet hozni. De nem erről szól a történet. A történet arról szól, hogy a gazdasági szereplők – és nagyon sok gazdasági szereplő van, a lakosság is beletartozik – folyamatosan erodálódik, mert azt látják, hogy a magyar kormányzat folyamatosan konfrontálódik az Európai Unióval. Számukra nem az a fő kérdés, hogy megkapja-e Magyarország márciusban, áprilisban vagy májusban ezeket a pénzeket. Az a fő kérdés, hogy egyáltalán Magyarország ki tudja-e kalapálni az EU-val való viszonyát.”
A teljes podcast itt hallgatható meg.
A borítóképen Zsiday Viktor a 2022-es Forbes Money Summit eseményen.