A második Forbes Money Summiton ismét összeült Zsiday Viktor, Varga Zoltán és Jaksity György, akik azt is elárulták, ők mibe fektetnek be 2024-ben.
A forint gyenge helyzetét, a populista gazdaságpolitika okozta instabilitást, valamint azt elemezték a Forbes Money Summit nagyágyúi, hogy a leszakadó magyar gazdaság mellett mik lehetnek a vonzó devizaalapú befektetések.
Nem játszik a mostani, „két pogány közt egy hazáért” politika – mondta Zsiday Viktor, a Hold portfóliókezelője arról, hogy Magyarország, illetve a magyar gazdaság helyzetét, így a forint pozícióját is érdemben befolyásolja, milyen szövetségesi politikát folytatunk. A sztárbefektető, a Citadella alap kezelője szerint
nyilvánvaló, hogy kettéoszlóban van a világ.
Egyre inkább Kína és nem Kína, azaz az euroatlanti szövetségen belül vagy kívül lehet gondolkozni. Zsidaynak meggyőződése, hogy Magyarország számára nem lenne racionális Kínához csatlakozni, szerinte mi a másik oldalhoz tartozunk.
Meglátásával beszélgetőpartnerei, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója és Varga Zoltán, milliárdos, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója is egyetértett, a forint gyenge helyzetét, instabilitását, valamint azt elemezve, hogy a leszakadó magyar gazdaság mellett mik lehetnek a vonzó devizaalapú befektetések.
Forbes Money Summit | Nagyágyúk | Fotók: Fekete Csaba (15 kép)
Házigazdaként Ács Gábor, a Forbes főmunkatársa visszaemlékezett a tavaly októberi, első Forbes Money Summitot övező, a forintot érintő eseményekre, a három „nagyágyú” pedig az ezt követő évet, a geopolitikai eseményeket és a lehetséges, feltörekvő piacokat, azaz a közeljövő befektetési lehetőségeit is kivesézte.
Jaksity György: Nem az a baj a pesszimizmusommal, hogy van, hanem hogy többnyire igazam van
A Concorde Értékpapír Zrt. alapítója például azzal kezdte, a forint tavalyi esését hamarabb lehetett volna kezelni, még akkor is, ha az igaz, hogy a magyar jegybank volt az első, amelyik elkezdte a kamatpolitikával orvosolni a helyzetet. Világos, hogy az elmúlt egy évben látott intézkedések már csak afféle szépségtapaszok a recesszió és az infláció kezelésére, miközben a devizapiac a forintot valójában reális értéken árazta be.
Jaksity György. Fotó: Fekete Csaba
„A reálárfolyam rendben van, más kérdés, ha a versenyképesség ezzel nincs párhuzamban”
– fogalmazott a Forbes októberi címlaposa, aki a magazininterjút is felidézve arról beszélt, a piaci helyzete lényegében se nem jobb, se nem rosszabb, mint 10 éve. Azokat – a kormánypropagandában sokat kifogásolt – kritikus kijelentéseit az elmúlt évek populista gazdaságpolitikája alapozta meg, amelyekkel kapcsolatban már évekkel korábban megfogalmazta kételyeit.
„Mivel nagyjából minden beigazolódott, amire akkor figyelmeztettem, most már megnyugodtam”
– humorizált, hozzátéve, ma már számára is inkább az a kérdés, hogy ha a következő 10-15 év tervezésében mennyire lehetünk pesszimisták vagy optimisták.
Jaksity úgy fogalmazott: „nem az a baj a pesszimizmusommal, hogy van, hanem hogy többnyire igazam van”, viszont nem vállalkozna Magyarországon az ember, ha nem lenne valamennyire optimista, így a Concorde-vezér szerint leginkább a reális kockázat-felmérőkészségre van szükség.
Varga Zoltán: Aki nincs ott Lengyelországban, az gyakorlatilag nincs is Közép-Európában
Fotó: Fekete Csaba
Nem fektet azonban már be Magyarországon, inkább a régió más országaiba viszi pénzét Varga Zoltán. Az ország 35. leggazdagabbja, a legnagyobb független médiacég, a Central Médiacsoport tulajdonosa, a Wizz Air egyik korai befektetője.
Az elmúlt években többször beszélt róla, hogy a NER felső szintjéről üzenték meg, jobb, ha eladja a 24.hu-t vagy a Nők lapját is kiadó médiavállalatát. Varga most is nyíltan beszélt arról, hogy inkább külföldön fekteti be a pénzét, Dél-Amerikától Lengyelországig számos országban van érdekeltsége. Ugyanakkor, mint fogalmazott:
„Ez a kifektetés rám is érvényes, hiszen engem is ki akarnak fektetni.”
Varga egyáltalán nem tartja megbízható piaci környezetnek Magyarországot. Nemcsak egy-egy, vagy az államhoz kötődő szektorokban, hanem mindenhol durván lejt a pálya a NER-hez kötődő szereplőknek, vagy inkább a NER saját érdekeltségeinek.
Példaként a távközlési piacot hozta, ahol az árversenyt, illetve a fogyasztók áremelésekkel szembeni védelmét is feláldozta a gazdaságpolitika akkor, amikor a hatalomhoz köthető szereplők érdekeltsége a Vodafone és a Digi felvásárlásával ezt – szempontjukból – megkívánta.
Varga Zoltán éppen ezért oda viszi a pénzét, ahol jó helyen látja. Lengyelország például ilyen piac, és azt is elmondta, miért. Már 5-6 éve jár oda, és mindig is az volt a cél, hogy médiaterméket vásároljon ott. A lengyel szerinte nagyon nacionalista nemzet, emiatt külföldi befektetőként sokáig nem járt sikerrel. Ráadásul, mint kifejtette,
rendkívül átpolitizált a médiapiac ott is, viszont piaci értelemben sokkal jobb a lengyel befektetési környezet.
Éppen ezért vágott bele a lengyel médiaterjeszkedésbe, kisebbségi tulajdonrészt vásárolt a lengyelországi Gremi Media S.A. kiadóban, amelynek – mint most bejelentette – elfoglalja az igazgatósági elnöki posztját is.
Az elmúlt hetek, sőt, hónapok a lengyel belpolitikában is felfokozott időszaknak számítottak, Varga ugyanakkor nemcsak a választási híreket és fejleményeket követte, hanem a piac reakcióit is, a befektetői környezetről pedig azt mondja: hatalmas piac a lengyel, tele lehetőségekkel, ráadásul ha valaki nincs ott Lengyelországban, az gyakorlatilag nincs is Közép-Európában.
Varga Zoltán Lengyelországban terjeszkedik. Fotó: Fekete Csaba
A populista gazdaságpolitika törvényszerűen értékteleníti el a forintot
Zsiday Viktor, a Hold portfóliómenedzsere is arról beszélt, hogy a forint árfolyamát érintő, a magyar fizetőeszköz megítélését befolyásoló tényezőket alapvetően a gazdasági populizmussal lehet leírni. Ha a latin-amerikai példákat vizsgáljuk, egyáltalán nem meglepő, ezen az úton hogyan jut el a mindenkori politikai-gazdasági hatalom addig, hogy
már csak az infláció elleni küzdelemre fókuszál.
Hogy ez akár hosszú távon is fenntartható, az a szakértő szerint a török gazdasági összeomlás elnyúlásán is látszik: ott is mindig tudnak pillanatnyi megoldást találni egy-egy problémára, de ezek a „megoldások” sokkal inkább szépségtapaszok. Közben például a közszolgáltatások minősége évek óta folyamatosan csökken.
Fotó: Fekete Csaba
A szövetségi rendszerek helyzete Zsiday szerint kiemelkedően fontos, erről már többször is írt, a
kérdés, hogy a működő- és portfóliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az unió teljes értékű tagja.
Jaksity György is azt mondta, a rejtett adóemelések, valamint a közszolgáltatás-romlás is egyértelműsíti, hogy folyamatosan szegényedik el az ország, relatív és nominális értelemben is. Éppen ezért egyre nagyobb „szükség” van a populista demagógiára. Mint fogalmazott: „ördögi körbe kerültünk, ez a populizmus-elszegényedés-populizmus-elszegényedés”, miközben szinte megállt a globalizáció, aminek Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt.
Zsiday Viktor ehhez hozzátette, nemcsak a belföldi folyamatok, hanem a geopolitika is felerősíti a forintromláshoz és elértéktelenedéséhez vezető helyzetet, hiszen a már említett Kína kontra euroatlanti szövetségi rend világos értékválasztásra kényszeríteni a magyar politikát és gazdaságpolitikát is.
A politikai, geopolitikai folyamatok mindhárom gazdasági szakember életére hatással vannak. Varga Zoltánnak az a benyomása, hogy
egyre több háború lesz a környezetünkben.
Nem vonhatjuk ki magunkat ezek fizikai és gazdasági hatásai, például a forint árfolyamára, vagy a devizapiacokra gyakorolt hatások alól.
Ha nem vonzó a forint, akkor mibe fektetnek a nagyágyúk?
Zsiday Viktor azt mondta, az amerikai kötvénypiaci erősödés mellett a forint és a forinteszközök vonzereje egyre kisebb. Az amerikai kötvénypiaci hozamemelkedés ugyanakkor nagyon könnyen eljuthat odáig, amiből egy újabb krízis alakul ki. Az is lehetséges, hogy elnyúlik a folyamat, így az amerikai recesszió, amit most mindenki vár, csak később fog bekövetkezni.
Ebben az esetben, egy nemzetközi recesszió esetén:
„nem nagyon marad más lehetőség, mint a forint elengedése”
– mondta.
Jaksity György szerint nyáron volt egy pont, amikor világossá vált, hogy „egy vicc, ami a forinttal történik”, neki egyre erősebb meggyőződése, hogy az egyik legjobb befektetés a következő években az amerikai kötvénypiac, a dollárkötvény lesz.
„Reménykedjünk, hogy nem lesz egy újabb inflációs robbanás, de ezt sajnos nem lehet kizárni”
– mondta, emlékeztetve arra, hogy minden nagy gazdasági válság soft landingből indult.
Az amerikai kamatcsökkentés felértékeli a dollárkötvényeket Varga Zoltán szerint is, emiatt ő is úgy látja, eljutottunk egy olyan fordulóponthoz, ahol a forint helyzete már nem teszi vonzóvá a magyar államkötvényt, így 2024-ben befektetőként inkább a dollár vagy az euró és a kötvénypiac irányába indulna.
Zsiday Viktor szerint viszont a dollár nagyon drága, ezért nem venne, a sztárbefektető úgy látja, a japán jen lehet izgalmas opció, mert dinamikus, reálértelemben nagyon olcsó, így amikor a fejlett országokban kamatcsökkentés lesz, nagyot mehet.
