Zsiday Viktor szerint szépen gyaloglunk bele a recesszióba, Bod Péter Ákos ilyen gyors romlást még nem látott. Varga Mihály szerint viszont valószínűleg elkerüljük a visszaesést.
Folyamatosan megyünk bele a recesszióba Magyarországon, és -1 és -3 százalék közötti GDP-változással érdemes számolni jövőre – jelezte előre Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliókezelője a szerdai Portfolio Budapest Economic Forum konferencián.
Ez nem sokkal azután hangzott el, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanezen a napon, ugyanezen a színpadon azt mondta, a következő évben jó eséllyel elkerüljük a recessziót, szemben sok nagy gazdasággal, jövőre 1 százalék körül lehet a növekedés, és bízik benne, hogy 2024-től újra egyensúlyi növekedési pályára állhatunk vissza.
Zsiday beszélgetőpartnere Bod Péter Ákos volt jegybankelnök volt, szerinte „a következő fél év lesz, amilyen lesz”. Ő még nem látott ilyen gyors romlást cserearányban és külkereskedelmi mérlegben, mint most, és ezt aggasztónak tartja, a cserearányromlás elviheti a GDP-növekedés jelentős részét.
Hosszú pályán is rosszak a kilátások
A Telex tudósításai szerint abban mindketten egyetértettek, hogy időközönként mindenképp előfordulnak recessziók, viszont a hosszú távú növekedési kilátásai is rosszak a magyar gazdaság számára.
- „Belekormányoztuk magunkat egy magas inflációjú rezsimbe”,
- hosszabb távon is 5-10 százalék között maradhat a drágulás üteme,
- ami pedig a 2010-es évek második felének alacsonyabb növekedési ütemével párosul majd
– mondta Zsiday.
Feketeseggűek a befektetők szemében
Az alapkezelő szerint lassan ellehetetlenül az újabb munkaerő bevonása, kimerülni látszanak a munkaerő-tartalékok, a munkatermelékenység évi átlagnövekedése pedig csupán 1 százalék.
„Magyarország feketeseggű lett a befektetők szemében az utóbbi hónapokban”,
ez is csökkenthető a növekedést és beruházási rátát, tette hozzá.
Úgy véli, a gazdasági konvergenciának és a bérfelzárkózás korábbi ütemének is vége lehet, mondván, elértünk a portugál, dél-olasz, görög szintre, amire a a magyar munkaerő és gazdaság is „jogosult”.
Meddig maradnak a gumi- és aksigyárak?
A forint árfolyamának elengedése az elmúlt másfél évben Zsiday szerint nem volt jó ötlet, az inflációt is megnyomja most. Komoly probléma lesz szerinte, hogy a dolgozók megtartásáért béreket akarnak emelni a munkáltatók, miközben a nemzetgazdaság érdeke pedig az ár-bér spirál elkerülése lenne.
Bod szerint inkább követik, semmint hajtják az inflációt a bérek, nincs ugyanis erős szakszervezeti képviselet, mint volt az 1970-es évek ipari hullámának idején, aminek következtében anno már megélt hasonló folyamatokat a GDP-növekedés eltűnésével.
Bod viszont jobban tart az árfolyam- és inflációs problémáktól, a gyenge árfolyam hosszú trendje miatt. A gyenge forinttól „nem készül több motor az Audi-gyárban, valójában csak a romkocsmaszektort hajtja, ez nem gazdaságpolitika” – mondta.
Bod szerint energetikai szempontból nagyon rossz pályán a gazdaság a magyar ipar majdnem felével nőtt energiafogyasztásával, és az újonnan érkező cégek – gumigyárak, akkumulátorgyárak – magas energiaigénye miatt. Problémát fog szerinte okozni, hogy a Kelet-Európában várható energiaárak mellett is fenn akarják-e majd tartani ezeket a telephelyeket.
Saját deviza? Így minek?
Hogy döntéshozói pozícióban jelenleg milyen gazdaságpolitikai lépéseket tennének,
- arról Bod azt mondta, nem tetszik neki a jegybanki tartalék további csökkentése, és se szerinte, se Zsiday szerint nem volt szerencsés, hogy 13 százaléknál előre bejelentették a kamatemelés végét.
- Zsiday nem vár sok jót a kifizetési stop sugallta üzenettől, és hogy az uniós pénzekről szóló megállapodás is jó jeleket küldene kifelé. Zsiday szerint saját devizát úgy érdemes megtartani, ha felelősen bánunk vele. De ez itthon nem látszik, szóval érdemesebb lenne belépni az eurózónába.
A borítóképen Zsiday Viktor és beszélgetőtársai, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke, valamint Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa az október 6-i Forbes Money Summit eseményen.
