Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Zseni vagy lufi? Vajon bedőlnek-e Cathie Wood sztáralapjai?

Az Ark Invest alapkezelő alapítójaként híressé vált Cathie Woodot sokan azonosítják az elmúlt évben a tőkepiacot végigsöprő, főként a technológiai részvényeket érintő spekulációs hullámmal. Az Ark aktívan kezelt ETF-ei (Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedett befektetési alap) csillagászati hozamokat értek el tavaly, amely masszív tőkebeáramlást eredményezett: az öt Ark által kezelt alap kombinált eszközértéke háromról hatvan milliárd dollárra emelkedett az elmúlt év során. Sokan mégis csak egy újabb lufinak tartják őt.

Cathie Wood sikerét nem mindenki ismeri el, személye az egyik legmegosztóbb jelenség a szakmában: a kételkedők szerint az elképesztő teljesítménye az önreklámnak és a tőkepiacokon kialakult befektetői mánia keverékének köszönhető. A támogatói ezzel ellentétben Woodot korszakos zseninek tartják, aki egyfajta szakmai rendszerváltást előidézve az unortodox befektetői szemléletmóddal felvette a versenyt a világ legnagyobb vagyonkezelőivel. Wood a közösségi média felületein is masszív követőtábort szerzett, Elon Muskhoz hasonló kultfigurává vált a befektetők körében.

Wood méltán híres: az általa kezelt Ark ETF-ek tavaly átlagosan 141 százalékos hozamot értek el, ezzel a ranglista tetejét elfoglalva a legjobban teljesítő amerikai alapok között.

A befektetők pedig nem akartak kimaradni a jóból, exponenciálisan ugrott meg az alapokba áramló pénz mennyisége. A vállalat zászlóshajója, az ARK Innovation ETF (ARKK) a tavalyi év során több mint tízszeresére nőtt kezelt vagyonban, jelenlegi eszközértéke 25 milliárd dollár körül mozog. Jól mutatja a tőkebeáramlás extrém mértékét az Ark alapokba, hogy az idei évben csak a több száz alapot működtető, mega vagyonkezelő Vanguard Group és a BlackRock vonzott be több tőkét az Arknál.

Az elmúlt hetek viszont nem voltak egyszerűek a sztárbefektető és az Ark csapata számára. A kötvényhozamok gyors emelkedése miatt extrém mértékű átsúlyozás indult meg az Ark által előnyben részesített növekedési részvények felől a gazdaságok újranyitásából jobban profitáló hagyományosabb, ciklikus vállalatok papírjai felé.

Ez valószínűleg nem kis fejfájást okozott Woodnak, hiszen az Ark alapjai közel 30 százalékot estek a februári csúcsukról.

A cég veszélyes vizekre tévedt, hiszen bár a befektetők egy kis része még korán beszállt és csillagászati hozamokat ért el, addig az alapokban levő pénz többsége az elmúlt hónapok során érkezett, így egyre több befektető ül mínuszos pozícióban az elmúlt néhány hét korrekciója után.

Rögös út a sikerig

A 65 éves Wood szülei Írországból vándoroltak be az Egyesült Államokba, majd telepedtek le Los Angelesben. Woodra állítása szerint elsőszülött fiúként tekintettek a szülei, a megfelelő oktatás és a karrier nagy hangsúlyt kapott a neveltetésében. Édesapja – aki az Egyesült Államok Légierejében szolgált radarrendszer mérnökként – Wood elmondása szerint rendkívül részletorientált volt, és a mélyebb összefüggéseket kereste, ami rá is nagy hatással volt.

Wood, miután közgazdaságtudományi diplomát szerzett a Dél-Kaliforniai Egyetemen, a Capital Groupnál helyezkedett el mentorán, a köztiszteletben álló közgazdász Arthur Lafferen keresztül. Három évet töltött el a cégnél elemzői asszisztensként, majd 1980-ban átment a Jennison Associates nevű elemzőcéghez, ahol kinevezték vezető közgazdásznak – mindezt 25 évesen.

Az 1980-as évek elején a kamatlábak és az infláció is kétszámjegyű volt, a termelékenység és a növekedés pedig összeomlott. A kor ismert közgazdászainak többsége – köztük a Dr. Doomként ismertté vált Henry Kaufman és Milton Friedman is – úgy vélte, hogy az infláció beágyazódott a rendszerbe. Woodnak azonban eltérő elképzelései voltak. Szerinte az infláció és a kamatlábak már elérték a csúcsukat és fordulniuk kell. Négy évig szinte senki sem hitt neki, később azonban kiderült, igaza volt. A kamatlábak tényleg elkezdtek csökkenni az 1980-as években, nagyobb növekedési teret lehetővé téve a technológiai vállalatok számára, ezzel az innováció egy új korszakát elhozva. Wood úgy döntött, nem akar többet közgazdászként a partvonalon állni, ezért munkakört váltott és részvényelemzőnek állt.

Olyan vállalatokat keresett, amelyeket a többi elemző figyelmen kívül hagyott. Úgy gondolta, hogy az innováció azoknál a cégeknél történik, melyek több iparág metszéspontjában ülnek.

A korábbi főnöke, Lisa Shalett – aki jelenleg a Morgan Stanley Wealth Management befektetési igazgatója – szerint Wood fáradhatatlan volt, folyamatosan dolgozott, hogy a csapata a lehető legmélyebb és legátfogóbb képpel rendelkezzen.

Wood végül 1998-ban, 18 év után hagyta ott a Jennisont, hogy csatlakozzon az Alliance Bernstein névre hallgató befektetési vállalathoz portfoliómenedzserként, illetve tematikus elemző-stratégaként. Az általa kezelt ötmilliárd dolláros vagyont az utolsó centig kis kapitalizációjú, nagy növekedési potenciállal rendelkező (growth) részvényekbe fektette be. Ezért már akkoriban is számos negatív kritika érte, hiszen egy ilyen részvényportfólió nagy kockázattal és extrém magas volatilitással járt.

Wood alapjai kiválóan teljesítettek a 2000-es évek bikapiacán, azonban a 2008-2009-es gazdasági válság sokkal jobban megviselte őket, mint egy hagyományosabb befektetési portfóliót.

A befektetők számos alkalommal meg is kérték, hogy változtasson az összeállításokon és tegyen be indexeket, illetve egyéb kevésbé kockázatos eszközöket is az alapba. Ő azonban erősen ellenezte az ötletet. Szerinte a benchmark-befektetés túl nagy teret kapott, és hatalmas lehetőség van azokban a kisebb, tőzsdén jegyzett vállalatokban, amelyek jelentősen a fair értékük alatt forognak (egyes ilyen tőzsdén jegyzett cégeknek az értékeltsége mindössze a tizede volt a hasonló, magánkézben tartott vállalatokénak).

Spirituális vagyonkezelés

Wood katolikus neveltetést kapott és a mai napig igaz hívőnek tartja magát. Karrierje során számos alkalommal fordult spirituális tanácsadóihoz segítségért. Mikor 2006-ban az ingatlanbuboréktól való félelme miatt lecsökkentette a részvénykitettségét és jelentősen alulteljesítette a piacot, arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet bálványokat imádni, a benchmark (a tágabb piac) pedig bálvány lett a befektetők között. Állítása szerint ekkor ima közben világosodott meg: „A benchmarkok a múltról szólnak. Isten pedig nem akarja, hogy a múltban ragadjunk. Azt akarja, hogy a jövőbe tekintve új dolgokat teremtsünk”.

Tudta, hogy az alapkezelésben vérfrissítésre van szükség, azonban ötlete – miszerint innovatív vállalatok aktívan kezelt portfólióját ETF-struktúrába tegyék – süket fülekre talált a cégnél. Ekkor már érezte, hogy ha tényleg változást akar elérni, akkor saját céget kell alapítania. Végül 2014-ben alapította meg az Ark Invest névre keresztelt startupját. Habár a kliensek többségének azt mondta, hogy a név az Active Research Knowledge rövidítése, a valóságban az Ark of the Covenant-ra utalt (a Bibliából ismert frigyláda, mely a zsidó és a keresztény hagyományban Mózes tízparancsolatot tartalmazó kőtábláit őrizte).

Az első három évben az Arknak nem voltak külső befektetői, így Woodnak kellett fizetni a cég költségeit. A kezdetekben irodára sem tellett, mindenki otthonról vagy nyilvános munkaterekből dolgozott a saját számítógépéről. Tom Staudt, az Ark egyik legrégebbi alkalmazottja és jelenlegi befektetési igazgatója szerint rengetegen kételkedtek a cég jövőjében, még a saját barátai is aggódtak, hiszen Wood a személyes vagyonát kockáztatta.

Habár azóta befutott a vállalat, a csapat továbbra is visszafogott maradt. Az Arknak mindössze 30 alkalmazottja van, többségük fiatal, 20-30 éves. Wood azt szerette volna, hogy a cég alkalmazottjai mindig „legalább egy lábbal az új világban” legyenek.

Érdekesség, hogy a felvettek jó része nem pénzügyi területről érkezik: gyakoriak a különböző iparágak szakértői, például mérnökök, biológusok és programozók, akik a pénzügyi szakmából érkező társaiknál Wood szemlélete szerint mélyebb tudással rendelkeznek egy-egy iparágról, és könnyebben tudnak hosszú távban gondolkodni.

Wood transzparenciába vetett hite is oka volt annak, hogy saját vállalkozásba kezdett. A legtöbb pénzügyi cég egyáltalán nem engedi meg a portfóliómenedzsereknek és elemzőknek, hogy a közösségi médiát kutatásaik megosztására, vagy akár információk gyűjtésére használják. Az Ark ezzel ellentétben folyamatosan megosztja a legújabb kutatásait az interneten, valamint akár magánszemélyként is könnyen nyomon követhetjük a vállalat által kibocsátott legújabb elemzéseket vagy az alapok összetételének módosításait.

Ez természetesen egyrészről jó, mert a szektorban bevett szokással ellentétben tényleg tartják magukat a transzparenciához, másrészről viszont számos kritika is érte őket pont emiatt. Az Ark Invest gondolatait rengeteg kis (és nagy) befektető követi, így ha reklámoznak egy-egy, az alapok által birtokolt részvényt, akkor jelentős esély van arra, hogy más befektetők is ráugranak a papírra. Ez egy öngerjesztő folyamat, mely során az alapok által vásárolt papírok legalább akkora mértékben emelkednek a publicitás, mint a fundamentumok miatt.

Nemrégiben adta ki például az Ark a Teslara vonatkozó új, egészen elképesztő háromezer (felaprózás előtt 15 ezer) dolláros célárát úgy, hogy az Ark ETF-ek magasan legnagyobb kitettsége pont az elektromos autógyártó részvényeiben van. A bejelentés természetesen hatalmas publicitást kapott, a Tesla részvényei pedig jelentősen emelkedtek aznap.

Időzített bomba?

Ahogy az minden sikeres innovációnál lenni szokott, természetesen az Arknál is gyorsan megjelentek az utánzók. Az Ark által meghonosított egyedi tematikával rendelkező ETF-ek gyorsan elszaporodtak, a háziállatoktól a home office-ig szinte már mindenre találunk ETF-et. Az óriás vagyonkezelőnek számító Dimensional Fund Advisors és a Fidelity Investment szintén a közelmúltban dobta piacra az első aktívan kezelt ETF-eit. Ezenkívül számos kisebb piaci szereplő is elindította a saját tematikus, tőzsdén kereskedett alapját a retail spekulatív hullám meglovaglásának érdekében. Jó példa erre a tavaly novemberben indított, a legfelkapottabb részvényeket követő MOON ETF.

Aktívan kezelt ETF-ek az indulás éve alapján (Forrás: Bespoke Investment Group)

Azt, hogy Wood és az Ark alapjai a kilencvenes évek végén megjelent sztáralapokhoz hasonlóan romba fognak-e dőlni, vagy még hosszú évekig felülteljesítik a piacot, majd az idő eldönti, a cég sorsa az általános piaci körülményektől is erősen függ.

Wood szerint az alapokban tartott vállalatok exponenciális növekedési pályán vannak és legalább évi 15 százalékos hozamot vár el tőlük.

Ezenkívül az elmúlt időben a tőkepiacokon megszaporodott SPAC-okat (olyan vállalatok, amelyeknek egyetlen célja egy magánvállalkozás bevezetése a tőzsdére) is örömmel fogadja, hiszen állítása szerint így még több innovatív cég közül tud válogatni, amikor kiválasztja, hova allokálja az alapokban tartott pénzeket.

Könnyen elképzelhető, hogy egy kevésbé felfokozott, szélsőséges monetáris és fiskális stimulusoktól mentes tőkepiaci környezetben Wood nem ért volna el ilyen sikereket, azonban egy dolgot nem vehetünk el tőle: az Ark ismét szexivé tette a 2008-as válság után a passzív befektetések javára egyre inkább feledésbe merült egyedi részvénysztorikat és az aktív vagyonkezelést, ezzel újra színt hozva a tőkepiacokra és a szakmába.

Nyitókép: Facebook/Ark Invest

A szerző a Concorde Értékpapír Zrt. munkatársa.

Oszd meg!

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója