A hét legfontosabb eseménye gyakorlatilag meg sem történt – de mégis alapvetően befolyásolta a pénztárcánkat. Kiszivárgott, a kormány a változó kamatozású hitelek referenciamutatóját lecserélné. Közben nőtt a fizetésünk értéke is, de az infláció még okozhat gondokat. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Ahogy korábban írtuk: egyáltalán nem biztos, hogy a kormány ezzel elérné azt a célt, hogy az olcsóbb hitelekkel élénkítse a gazdaságot, az intézkedés akár a visszájára is elsülhet. Már ha egyáltalán ez a valódi cél.
A kormány ugyanis leváltaná a BUBOR-t, mint referenciakamatot a változó kamatozású hitelek esetében. Helyette a diszkont kincstárjegy (DKJ) hozamot tennék meg az új irányadó kamatnak. Jelenleg a DKJ-hozam az alacsonyabb. Azonban a BUBOR nem tűnne el teljesen, a tervek szerint a BUBOR-DKJ párosból egy húsz százalékos toleranciasáv mellett mindig azt kellene alkalmazni referenciakamatként, amelyik aktuálisan alacsonyabb.
Megint azok kapnak segítséget, akik rövid távon gondolkodtak
Az intézkedés első körben a vállalati hiteleket érintené, aztán a lakossági állományt is, sőt a kabinet a már meglévő hitelszerződésekre is bevezetné az új referenciamutatót. Elsőre persze jól hangzik, hogy a hitelek olcsóbbak lennének.
A jegybank legfrissebb hitelpiaci jelentése szerint a változó kamatozású vállalati hitelek tényleg komolyan megdrágultak, de „a hazai vállalatok tényleges finanszírozási költségét érdemben javítják az államilag támogatott hitelprogramok”. Nem beszélve a 2022-től kezdve több területre is kiterjesztett kamatstopokról. A mostani referenciacserére mondhatja a kormányzat, hogy a kivezetésre kerülő kamatstop helyébe lépne. Lakossági oldalról az látszik, hogy a jelzáloghitelek közel 20 százaléka lehet érintett. Nem kérdés tehát, hogy sokaknak a kamatstop kivezetése után segítséget jelenthet a lépés. Ezzel ugyanakkor van egy komoly baj.
A kormány megint olyanokat segít meg, akik rövid távon terveztek a pénzügyeikkel. Az alacsonyabb kamatok mellett a változó kamatozású hitelek alacsonyabb törlesztővel voltak elérhetőek. Akik hosszú távon biztosra akartak menni, bevállalták a hosszabb kamatperiódust, cserébe drágább hitelt vettek fel. Őket ugyanakkor nem is kellett „megmenteni”, amikor az effektív kamatot 18,5 százalékra kellett felhúzni.
Vajon, akik most magasabb kamatok mellett vágnak lakásvásárlásba, milyen stratégiát válasszanak? Vegyenek fel inkább olcsóbb, de kockázatosabb változó kamatozású kölcsönt? Vagy gondolkodjanak hosszú távon és mérsékeljék a kamatkockázatukat? A válasz egyértelmű. Ugyanakkor
ha a lakosság azt látja, hogy a kormány mindig kisegíti vagy megmenti azokat, akik nem törődnek a pénzügyi kockázatokkal, akkor a válasz már nem is olyan egyértelmű.
Összefeszülnek az elefántok, az egerek fizetik az árát
A lépés – ha egyáltalán lesz belőle valami – politikailag majdnem olyan jól becsomagolható, mint a hiányhoz vezető benzinárstop. De az MNB-vel állandóan összefeszülő gazdasági kormányzatnak lehet egy komolyabb célja is a BUBOR-DKJ cserével. A DKJ-hozamra a jegybanknak nincs ráhatása, a kormánynak viszont igen. Ezzel komoly fegyvert vennének ki a jegybanki eszköztárból.
Az azonban sohasem jó, ha politikusok játszanak jegybankárosat.
A jegybank egyik legfontosabb feladata ugyanis az árstabilitás fenntartása – a politikusok meg inkább a gazdaságot szeretik megtámogatni, bármi áron, mert ezutóbbit a szavazók voksokkal szokták meghálálni. A Nagy Növekedési Tervből viszont egyvalami általában kimarad: hogy kezdeni kell valamit az inflációval. A személyes ellentéteken túl érthető az ügybuzgóság a kabineten belül:
a rekordmagas infláció gyakorlatilag nem volt politikailag kockázatos.
A mostani tehát egy újabb kör a kormány és az MNB közti kötélhúzásból. Eredménye ugyanakkor van: negyedéves mélypontjára esett a forint, ami – a kötvénypiaci helyzet ellenére is – tavaly év vége óta nagyon jól tartotta magát. A piac persze ütni kezdte az OTP-t is, mert a referenciakamat cseréje több mint 100 milliárdos veszteség lenne a bankszektornak.
Az euró forintárfolyama egészen 388-ig szakadt pénteken – nem tett jót az sem, hogy a kormány megint suttyomban nyúlt hozzá a különadókhoz. Közben Brüsszelben sem áll olyan jól a szénánk. És amikor 4600 milliárd az éves hiány, akkor a befektetők pulzusa is megindul felfelé, amikor újfent arról olvasnak, hogy a kormány és a Bizottság csak nem tudnak nyugvó pontra jutni. Márpedig, ha valami nagyon kitűnik a tavalyi zárszámadásból az az, hogy a magyar gazdaságnak nagyon is szüksége van az EU-s pénzekre.
Izgalmas lesz a jövő hét eleje
Jókora nyomás alá került a hét második felére a forint, a jövő hét eleje pedig kifejezetten izgalmas lesz. Kedden az MNB monetáris tanácsa ülésezik, nagy kérdés hogyan fogadja majd a piac, ha a jegybank esetleg gyorsít a kamatvágáson.
Az infláció ugyan egyszámjegyű lett, de azért továbbra is igen magas. Az év eleje ráadásul hagyományosan arról szól sok szolgáltatónak, hogy díjat emelnek. A héten kiderült, ismét van reálbér emelkedés – vagyis tér is lehet akár az áremelések előtt. A tavaly novemberi trendforduló óta most ismét többet ért a pénzünk, éves alapon 5,7 százalékkal (a bérek emelkedése ennyivel haladta meg az inflációt). Az árakat ugyanakkor visszafoghatja a továbbra is gyengélkedő kiskereskedelmi forgalom.
Az infláció tovább kísért
A gyengülő forint és a nagyot emelkedő benzinár mellett azért lesz még dolga az MNB-kormány tandemnek az áremelkedések frontján.
Most fog majd élesben beigazolódni, hogy nem az egyszámjegyű mutató elérése volt a truváj, hanem a jegybanki 3 százalék lesz a nagy feladat.
A reálbérnövekedés mellett ugyanakkor halkan fel lehet tenni a kérdést: vajon a feszes munkaerőpiac mellett mi szükség kisegíteni azokat, akik nem a legokosabb módon adósodtak el? Közülük vélhetően sokan tudnák finanszírozni a megemelkedett törlesztőket is, hiszen a munkaerőhiány felhajtja a béreket. A béremelkedéshez azért elég erős kontextus, hogy az EU-s csatlakozásunk óta nem sokat léptünk előre az uniós átlaghoz viszonyítva, miközben például az élelmiszerárak 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedtek. A boltok ajtajára kiragasztott árstopos propagandamatricák mellett elszáguldott az infláció.
Borító: Orbán Viktor miniszterelnök (b) sajtótájékoztatót tart Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével (j), miután a jegybankelnök társaságában megtekintette az MNB által õrzött aranytartalékot Budapesten, az MNB logisztika központjában 2021. július 6-án. A jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy megtízszerezi Magyarország aranytartalékát, majd az elmúlt évben újabb bõvítésrõl döntöttek, így jelenleg 94,5 tonna az aranytartalék. MTI/Koszticsák Szilárd
