Fordulatos menetet játszott a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank mérkőzésében Varga Mihály és Matolcsy György. Az egri színpadi ütközetben eljutottunk a futballtól az elektromos autókon át az állampapírokig.
„Puskás Ferenc egyszer azt mondta: a gólszerzéshez az volt neki a legfontosabb, hogy kitalálja, hova érkezik a labda. A Magyar Közgazdasági Társaságnak is ez a legfontosabb feladata” – kezdte beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen.
Nem néz ki jól, nem játék
Varga a várakozásoknak megfelelően minden alkalmat megragadott, hogy a szintén a színpadon ülő Matolcsy György jegybankelnökre húzza az inflációs vizes lepedőt. Az ország legfontosabb problémájának nevezte az áremelkedést, a legfontosabb feladatnak pedig annak letörését. Jelenleg 16,4 százalékon áll az átlagos fogyasztóiár-emelkedés, a nyugdíjas infláció ennél magasabb, az élelmiszer-infláció pedig annál is.
„Az infláció első számú felelőse a monetáris politika. Aggódhatunk, mert nem néz ki jól ez a szám. De az jó jel, hogy az Eurostat szerint már csak 14,2 százalék a magyar infláció.
A moderált, enyhe, stabil inflációs szint hasznos lehet a gazdaságnak” – mondta Varga.
A pénzügyminiszter érdekesen fogalmazott, de elismerte, hogy „a dobogó legmagasabb fokát választottuk ki az Európai Unióban”. Azt is elmondta: a reálbérek csökkenése miatt visszaesett a fogyasztás az első félévben, ami adóbevételek csökkenésével járt a kormány számára.
„Az inflációval vigyázni kell, mint a medvével: nem játék. De a játékban sem nyer az, aki növeli az energiaintenzitást, például a feldolgozóiparban” – vágott vissza Matolcsy. „Az olcsó pénz alacsony kamatokkal egy wishful thinking: nem működik. Reformokra van szükség. Az Egyesült Államokban is egy kétméteres jegybankelnök kellett az infláció letöréséhez az 1970-es évek válsága után. A múlt évtizedet pedig azért nyertük meg, mert 2010-13 között indítottuk el a reformok 85 százalékát. Ez most nincs.”
Matolcsy szerint a zöld, fenntartható gazdaságra történő átállás és az energiaátmenet felgyorsulása az infláció oka, mert ezek sokba kerülnek.
Már nincs visszaút
Varga szóba hozta, hogy Magyarországon 120 ezer ember dolgozik közvetlenül az autóiparban, ahol 2035-től csak elektromos autókat lehet eladni. Tavaly már 10 százalék volt az elektromos autók eladásának részaránya. „Lehet mondani, hogy többe kerül a leves, mint a hús, mert az elektromos autó több energiát fogyaszt, mint a benzines, vagy a dízeles. De a kutatói hálózatainknak, az egyetemeinknek, a science parkjainknak nem lesz tere a növekedésre, ha nem állunk át. A győri egyetemen külön kar van, amit az Audi alakított ki, és Kecskeméten is létrejött hasonló. Ezeket kár lenne eldobni” – mondta.
Bod Péter Ákos viszont ebben Matolcsyval értett egyet. Elmondta, hogy 2010 és 2020 között a magyar ipar energiafogyasztása 46 százalékkal nőtt. Ezt szerinte nem szabad folytatni, mert energiakorlátba ütközik a magyar gazdaság. „Az újraiparosítási gondolat már 2010-ben is nagyon necces volt. A technológiai korszak nem csak abból áll, hogy elektromos az autó. Ez egy négy keréken guruló számítógép! És eldönthettük volna úgy, hogy a gumira, az elektromos cellákra, vagy az adatra, a számítógépre koncentrálunk” – mondta Bod.
A pénzügyminiszter a kormányzati narratíván túl is rámutatott az infláció okaira. Bod Péter Ákos egyetértett Vargával abban, hogy a pénzromlás fő oka a magyar gazdaság kiszolgáltatott helyzete. Az olajárak, gázárak meghatározzák a pénz értékét, az energiaár-robbanás mellett pedig az élelmiszerár-emelkedés is meghatározó volt. Ezt a példátlan aszálynak tudja be, amire a – Matolcsy által amerikai-kínai hidegháborúnak nevezett – orosz-ukrán háború csak ráerősített. Magyarország energiafüggősége ugyan csökken, de továbbra is ez a legnagyobb probléma az infláció mögött.
Ahhoz ragaszkodott, hogy novemberre, decemberre egyszámjegyűre csökken az áremelkedés, jövőre pedig átlagosan 6 százalékos inflációt várna a Pénzügyminisztériumban.
A pénteken színpadra lépő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sem maradt említés nélkül. Nagy még júniusban jött elő azzal, hogy a kormánynak felül kellene vizsgálnia az inflációs várakozásait, Matolcsy pedig gyorsan megemlítette: reméli, nem ez a kormány hivatalos álláspontja. „Ezen érdemes volt elgondolkodni, de tovább gondolni nem érdemes. Egy ilyen lépés a jegybankban pénzügyi öngyilkosság lenne” – mondta.
Vissza a 445 forintos dollárhoz
A tavalyi vándorgyűlés idején még 405 forint volt az euró, hetekkel később pedig már megközelítette a 435 forintot is. A pénzügyminiszter nem feledkezett meg emlékeztetni erre Matolcsyt. „Külföldön még kamatemelési ciklusok voltak, amikor a magyar jegybank lezárta a kamatemelési ciklusát tavaly ősszel. Szeptember 27. és október 12. között az euróhoz képest közel 30 forintos gyengülést láttunk. Ez nem véletlen” – nézett ki oldalra Varga.
Matolcsy szerint a lehető legjobb döntést hozták tavaly, amikor lezárták a kamatemelési ciklust. „Óriási spekulációs hullám volt, ezért állt le a Magyar Nemzeti Bank. Külföldről csak annyit láttak, hogy a teljes európai gazdaságban a legmagasabb infláció itt van” – mondta. Bod Péter Ákos szerint
törékeny, ingatag, nehezen menedzselhető a magyar deviza, és ennek tünete az infláció, valamint a fizetési mérleg ingadozása.
Euróval akár a szlovákiaihoz hasonló mértékű – 9 százaléknál alacsonyabb – inflációról is beszélhetnénk, hiszen őket is érintette az energiaár-emelkedés és az aszály.
Magyar kasszába magyar tartozást!
A pénzügyminiszter örvendetesnek nevezte, hogy már 800 ezer ember tartja magyar állampapírban a megtakarítása egy részét. „Ezt a 14-15 százalék kamatot kicsit sokallom, de még mindig jobb, ha Szabó Istvánnak vagy Kiss Józsefnek tartozunk, mintha a Blackrocknak” – mondta.
A következő időszakban nem az árfolyamromlás, hanem három másik veszély kockáztatja a magyar gazdaságot Varga szerint. „Elzárják a gázcsapokat, eszkalálódik a háború, és elhúzódnak a vitáink az Európai Unióval. Ez most a három legnagyobb kockázat” – mondta Varga. Utóbbiról azt mondta, az Európai Bizottság most a lengyel választások eredményére vár, és attól függ, gyorsul, vagy lassul a tárgyalási folyamat. „Mi kipipáltuk a házi feladatot, teljesítettük a 27 szupermérföldkövet. De október 15-ig semmi nem fog történni” – mondta a pénzügyminiszter.
A magyar kormányhoz hasonló nézeteket valló Egyesült Jobboldal nagy előnnyel vezet a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, a liberális, a többi uniós tagállam felé együttműködést sürgető Civil Koalíció lemaradása 5-9 százalék.
Varga a magyar gazdaság legnagyobb hosszú távú problémájának a versenyképességet és a hatékonyságot nevezte. Ennek fejlesztését végül egy pontatlan Steven Gerrard-idézettel nyomatékosította: „A tehetség önmagában mit sem ér, ha nem párosul munkával, szorgalommal és alázattal”.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán a budapesti Kempinski Hotel Corvinus szállodában 2021. október 8-án. MTI/Balogh Zoltán
