Az árstopok kivezetése után óvatosan mernek majd csak árat emelni az élelmiszerüzletek. Feltéve, ha nyitva maradnak, mivel a boltbezárások veszélye is megnőtt. A kiskereskedelem aktuális problémáiról adott interjút Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Hétfő reggel derült ki, hogy december után januárban is jelentősen csökkent a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Az élelmiszerüzletek kifejezetten nagy visszaesést könyvelhettek el. Vámos György a Növekedés.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy az idei első félév még nehéz lesz a boltok számára.
Az év második felében indulhat el a javulás, az év végére pedig akár szerény növekedés is összejöhet.
Mikor lesz vége az árstopnak?
Az OKSZ sok más szakmai szervezettel együtt februárban, az élelmiszer-árstopok bevezetésének egyéves évfordulóján jelentette ki, hogy véget kell vetni az intézkedésnek.
Vámos szerint az élelmiszerek inflációja decemberben tetőzhetett, idén már kisebb ütemű drágulásra lehet számítani,
Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alapján pedig az április 30-ig meghosszabbított árstopok kivezetéséről akkor lehet beszélni, ha már mérséklődik az infláció.
Keserű pirulából piactorzító intézkedés
Vámos György szerint az árstopok történetét két szakaszra lehet bontani. Az első fél évben a kereskedők viszonylag jól tudták kezelni a helyzetet. „Keserű pirula volt az árbevétel-kiesés, amit le kellett nyelniük. Ebben segített, hogy ekkor még nőtt is a piac.”
Az ezt követő energia- és alapanyag-áremelkedést azonban senki sem látta előre.
- Az élelmiszeripar belföldi átadási árai a növekedési ütemet nézve 50 százalék fölé szöktek a tavalyi év végére,
- az élelmiszerboltokban viszont 50 százalék alatt ragadt a drágulás üteme.
Ettől kezdve már piactorzító hatású lett az intézkedés, és sokan kénytelenek voltak magyar beszállítók helyett az olcsóbb importot választani.
Élet a hatósági árak után
„Az érintett termékeknél rögtön megugranak az árak, de mivel a vásárlók már hozzászoktak az alacsonyabb árakhoz, a kereskedők óvatosabban fognak nekifutni a drágításnak”
– mondja Vámos. Ugyanakkor a főtitkár szerint az előrejelzések alapján még az idén olcsóbb lehet néhány termék.
Lesz-e boltbezárási hullám?
Most körülbelül 100 ezer kiskereskedelmi egység működik Magyarországon. A bezárások üteme viszonylag alacsony volt az élelmiszer szegmensben – mostanáig. „Óvatosan csak annyit tudok mondani, hogy 2023-ban a korábbi évek átlagánál valószínűleg nagyobb lesz az üzletbezárások üteme” – foglalja össze Vámos.
