Jövő januártól elképzelhető, hogy a szomszédos országok közül Magyarországon lesz a legdrágább az üzemanyag. 2024-ben jövedéki adót emel a kormány a költségvetés rendezése érdekében, a túladóztatással azonban öngólt rúghat magának a kormány.
Nagyot drágulhat következő januártól az üzemanyag a hazai kutakon, mivel jelentősen emeli a jövedékadó mértéket a kormány. A drágulás tehát folytatódik. De ahelyett, hogy jelentős pluszbevételek folynának be a költségvetésbe, elképzelhető, hogy kevesebb pénzhez jut majd a kabinet – írja a 24.hu.
A Népszava árnyilvántartása szerint a május közepi mélypont óta látványosan drágultak az üzemanyagok a hazai kutakon. Az elmúlt két hétben a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett. A gázolaj átlagára péntektől 628 forintra nőtt, ezzel meghaladta a benzin árának mértékét, ami ezúttal 627 forintra emelkedett.
A 24.hu azt írja, azért drágult az üzemanyag, mivel a kőolaj világpiaci ára is emelkedésnek indult. Az irányadó Brent típusú olaj ára a 85 dollár körüli negyedéves csúcsot is elérte a múlt hét során. Az előrejelzések alapján
a Brent ára azonban a 90-95 dolláros szintet is elérheti az év végére.
Többet emel a kormány, mint amennyit az EU megkövetel
Magyarországon megkönnyíti a fogyasztói árak emelését, hogy a 13 hónapig tartó árbefagyasztás következményeként a hazai üzemanyagpiacon jelentősen csökkent a verseny. A kisebb benzinkút-üzemeltető cégek vagy befejezték tevékenységüket, vagy elveszítették a tőkéjük jelentős részét. Ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a nagy szereplőkkel szemben.
Európai uniós kötelezettségének eleget téve a kormányzat 2024 januárjától a benzinre és a gázolajra vonatkozóan literenként bruttó 41 forinttal emeli a jövedéki adót. Ezzel a költségvetés bevételi számait is megnövelnék. A kormány ugyanis vélhetően jóval többet vállalt, mint amennyit Brüsszelben megköveteltek.
Az EU-s szabályok szerint az adott év jövedéki adó szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámítani. Eközben viszont a Pénzügyminisztérium 425 forintos euróárfolyamból kiindulva állapította meg a literenkénti jövedéki adóemelést.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője azt mondta a lapnak, hogy a jövedéki adóemelés nyomán előállt jövő évi üzemanyagárak – benne foglalva az összes adót, az olajár szintjét és a kúthálózatok közötti kisebb versenyt –
simán elképzelhető, hogy magasabbak lesznek, mint az összes környező országban, és elérhetik a németországi szintet.
Óriási tranzitforgalmat bonyolít le Magyarországon
Földrajzi elhelyezkedése okán Magyarország óriási tranzitforgalmat bonyolít le, így a benzinkúti üzemanyagfogyasztás tekintetében a legnagyobb részt a teherfuvarozók hasítják ki. Bajban lesz a költségvetés, ha Ausztriával és Szlovéniával szemben magasabb árfekvésbe kerülnek a hazai üzemanyagárak. Nemzetközi szinten ugyanis ebbe a két országba vezetnek a legfontosabb tranzitútvonalaink.
Ha a szomszédos országokban alacsonyabb lesz az üzemanyagár, mint nálunk, akkor jelentős forgalommennyiség terelődhet el a magyarországi töltőállomásoktól – mondta Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára. Hasonlóra egyébként még nem igen volt példa, hiszen az osztrák benzin-, és gázolajárak historikusan magasabbak a hazainál – tette hozzá.
A Moltól kapott becslések szerint
évi több százmillió literes visszaeséssel járna, ha elmaradnának a tranzitforgalom tankolásai.
A 24.hu szerint a kormánynak is az az érdeke, hogy az országon áthaladó tranzitforgalom itt tankoljon. Ehhez azonban a tervezett áremelések mellett le kell mondania az extra adóbevételekről.
40 forintos jövedéki adóemelés esetén az is veszély, hogy a határ mentén élők mindenhol átszoknak arra, hogy a szomszédos országokban tankoljanak. A hazai üzemanyagárak uniós összevetésben jelenleg a lista alsó felében tartózkodnak, az adóemelés után is csak a középmezőnybe kerülnének. Mindez azonban épp elég lenne ahhoz, hogy az összes környező országnál érzékelhetően magasabb árakat érjünk tetten a magyar kutakon – kalkulált Pletser Tamás.
Így az a helyzet is kialakulhat, hogy annyira lesüllyed az üzemanyageladások volumene a kieső tranzitforgalom és a határmenti tankolások miatt, hogy a kormány kevesebb jövedéki adót és ezzel együtt kevesebb áfát szed be, mint ahogy egy alacsonyabb adókulcs mellett tehetné.
Máshol nem jellemző az ekkora különadóztatás
Az Eurostat legutóbbi adatai alapján Magyarországon az Európában rekordmértékű áfa ellenére a harmadik legalacsonyabb az üzemanyagok adótartalma az EU-s tagországok közül. A normál benzin eladásából származó pénz 42 százalékát, míg a gázolajból befolyó összeg 41 százalékát szedi be az állam jövedéki és más közvetett adók formájában. Ezek az értékek a tagállamok többségénél 50 százalék felett vannak.
Az adók nélkül számolt benzin- és gázolajár azonban a 27 uniós tagország közül egyaránt a harmadik legmagasabb az Európai Bizottság árösszesítése alapján.
Ez nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy a tagállamok túlnyomó többségénél több „rejtett adó” épül rá az üzemanyagárakra, de legalábbis ilyen mértékű különadóztatás máshol nem jellemző.
