Kiszámolta az EBRD, mekkora összeget kell majd bevonnia Ukrajnának a háború utáni fellendüléshez.
Öt éven át évi 50 milliárd dollárt, azaz nagyjából 17 billió forintnak megfelelő összeget kellene kapnia Ukrajnának a gyors fellendüléshez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) becslése alapján. Ez az összeg több mint harmincszorosa a jelenlegi leggazdagabb magyar, Csányi Sándor vagyonának.
Az EBRD legfrissebb, regionális gazdasági kilátásokról szóló jelentése történelmi tanulságokból kiindulva vázolta fel a forgatókönyvet. Az öt év alatti 250 milliárd dollár külföldi tőkéből állna, beleértve a magántőkét is. A kutatás a sikeres újjáépítések közös jellemzőit tanulmányozta, hogy iránymutatást adjon Ukrajna számára.
250 milliárd dollár öt év alatt
A Bank jelentésében azt írja, általában nem a gyors fellendülés a norma. Történelmi szempontból nézve a legtöbb fegyveres konfliktusból kilábaló gazdaságban sem a tartós béke nem valósult meg, sem az egy főre jutó jövedelem nem éri el a háború előtti szintet, még hosszú távon sem. A jelentés szerint a gazdaságoknak mindössze 29 százaléka érti el öt éven belül az egy főre jutó GDP háború előtti szintjét.
Ahhoz, hogy Ukrajna öt éven belül talpra álljon, a gazdaságnak évente 14 százalékkal kellene növekednie.
Azaz a 2022-es 150 milliárd dollárról 225-re kellene emelnie az átlagos GDP-t (változatlan árakon számolva).
A tartós és kivételesen magas gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakok fő közös jellemzője a beruházások GDP-hez viszonyított magas aránya, írja az EBRD.
A háború előtt a beruházások mérsékelt szintjét Ukrajnában többnyire a hazai megtakarításokból finanszírozták. A tőkebeáramlás 2010 és 2021 között évente a GDP mindössze 3 százalékát tette ki. A közvetlen külföldi befektetések jellemzően jelentősen visszaesnek egy konfliktus után, és hosszú időbe telik, amíg helyreállnak.
Ukrajna esetében a beruházások szintjének megduplázása (a GDP arányában) az ország abszorpciós kapacitásának jelentős növelését igényelné, beleértve az összetett projektek tervezéséhez és szerződéskötéséhez szükséges kormányzási struktúrákat is. Ehhez megfelelő finanszírozásra is szükség lenne.
„Ebben a forgatókönyvben a szükséges beruházási szintek és a rendelkezésre álló hazai megtakarítások közötti különbséget valószínűleg külső finanszírozásból (nettó tőkebeáramlás) kellene fedezni, a GDP 20 százalékának vagy évi 50 milliárd USD-nak megfelelő összegben” – áll a jelentésben.
A tanulmány alapján a korábbi újjáépítések során fontos volt a magánszektor és az állami szektor bevonásának megfelelő egyensúlya is.
3 milliárd eurót már mindenképp kap Ukrajna
A jelentés hozzáteszi, hogy a reformok és a szilárd gazdasági-politikai intézmények kiépítésének hiánya akadályozhatja a magánberuházásokat, és
„bürokratikus elakadást, korrupciót vagy az intézményi vákuum okozta nagyfokú informalitást” eredményezhet.
Az EBRD (Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője) ígéretet tett arra, hogy 2022-23-ban 3 milliárd eurót fektessen be Ukrajnában, amit többek között arra használnak majd, hogy a háborús időkben is égjen a villany és járjanak a vonatok. A bank emellett jelezte, hogy készen áll arra, hogy kulcsszerepet játsszon az újjáépítésben, ha a körülmények lehetővé teszik.
Világbank: 411 milliárd dollárra lesz szükség
Arra, hogy mekkora összegre lehet szüksége az országnak az újjáépítéshez, a Világbank is készített becslést. A legfrissebb, márciusi adat 411 milliárd dollárról szól, szeptemberben, a háború első 3 hónapja alapján még 349 milliárd dollárt becsültek.
A Világbank az értékelésben azt is megállapította, hogy a háború 7,1 millió embert taszított szegénységbe, és 15 évvel veti vissza Ukrajnát.
Az ukrán katonai közigazgatási adatok alapján a háború kitörése óta csaknem 18 500 többszintes lakóépület és több mint 142 ezer magáningatlan semmisült vagy rongálódott meg, írja az ukrán Forbes.
