Horváth Péter egész életét a ma már legnagyobb takarmánygyártó UBM-nél töltötte. A cégvezérnek egyszerre kell kezelnie a keleti terjeszkedést, a vállalati fél generációváltást, a klímaváltozás hatásait és a süllyedő részvényárfolyamot, de ez a nyomás láthatóan nem szegi kedvét.
Az illat, ami az UBM környei takarmánykeverő telepén a kocsiból kiszállva megcsap olyan, mintha valaki gesztenyét sütne a karácsonyi vásárban. Mihelyst megkezdjük a túrát, gyorsan megértem, miért: az üzem egy részén több emelet magas gépsor vonja be xilóz cukorral a kérődzőknek készülő tápot, hogy az ne egyből, hanem csak az emésztés későbbi szakaszában szívódjon fel az állat gyomrában.
A bevonatozás után meg kell szárítani a tápot, de közben mozgatni is kell, hogy ne álljon össze tömbökké. Ezt egy öt tonna kapacitású, autóbusz nagyságú, konténernek kinéző, ritmikusan vonagló egység végzi, élőben egészen szürreális látvány, a kísérő illat pedig valami mennyei. Horváth Péter vezérigazgató a bő félórás túrát öltönyben és fényesre suvickolt cipőben viszi végig, hatalmas mosollyal az arcán. Látszik rajta, hogy legalább annyira élvezi a miliőt, mint én.
Meg kell tanulni külföldön létezni
Kereken harminc éve Uzsoki András és Botos Andor úgy döntöttek, hogy szójadarát fognak importálni Magyarországra. Eleinte ezeknek a termékek értékesítésével foglalkoztak, de a portfólió villámgyorsan kibővült a takarmányozáshoz szükséges termékek teljes skálájára.
„2008-ban megszereztük a környei takarmánykeverőt, ez akkor olyan állapotban volt, hogy idejöttünk, megnyomtuk a zöld gombot, és reméltük, hogy beindulnak a gépek. Így léptünk be a takarmánypiacra” – mondja Horváth Péter, aki ekkor már majdnem tíz éve a cégnél volt, azóta pedig minden volt már, „csak akasztott ember nem”.
Csak akasztott ember nem
Horváth Péter 1999. január 4-én kezdett az UBM-nél, és egy másfél hónapos kitérő kivételével egész életét a cégnél töltötte. „Ebben az épületben már gyakorlatilag minden szobában ültem, és már minden voltam, csak akasztott ember nem.” Fehérjekereskedőként kezdte, aztán a chicagói tőzsdén kereskedett nyersanyagokat abban a korban, amikor még tényleg be kellett telefonálni a megrendelések leadásához. 2003-ban pénzügyi területre váltott, itt már fedezeti ügyletekkel és banki kapcsolattartással is foglalkozott. 2016-ban ő indította el az új ügyviteli szoftverük bevezetését, majd bekerült az igazgatóságba, 2018-ban pedig vezérigazgató lett.
Az UBM-nél kilenc magánszemély birtokolja a részvények nagy részét, akik kinevezése idején még mind a cégnél dolgoztak. Most, hogy közülük többen nyugdíjba mentek, fontossá vált, hogy őket és tudásukat pótolják. „Ez nehéz helyzet, rengeteg munkát és körültekintést követel az érintettektől. Ebben a több évtizedes történetben nagyon nehéz egyetlen nehéz döntést kiemelni, a most futó fél generációváltás azonban ott van a legnehezebb feladatok között” – mondja, amikor nyolc évnyi vezérigazgatóságának legnehezebb személyes döntéseit firtatom.
A tőzsdére lépés csak jóval később történt, de Péter szerint mindenféleképpen szükséges része volt a történetnek.
„A tőzsdei lét a vállalati működés csúcsa, és a tőzsdének szüksége van rá, hogy ott agrárcégek is képviseljék magukat, még ha a magyar piacról ezek általában hiányoznak is.”
Az UBM mára Magyarország egyik legnagyobb agráripari cégévé vált, három fő területtel: az árbevételhez a kereskedelem járul hozzá a legnagyobb mértékben, ezt követi a takarmánygyártás és az állattartás. A forgalom több mint fele már exportból származik, a külpiaci részesedés rohamosan nő. Péter szerint ez nem meglepő, mert a magyar piac azért méretében erősen korlátos, a skálázhatósághoz elengedhetetlen volt a külföldi terjeszkedés.
Ránki Dániel / Forbes
Kulik Zoltán, a közvetlen versenytárs Vitafort vezérigazgatója is úgy látja, hogy a magyar takarmánypiaci igényeket a már meglévő cégek teljes mértékben ki tudják elégíteni, ebben az elmúlt évek piaci koncentrációja is segítségükre volt. Annak, aki két számjegyű növekedést szeretne elérni, így mindenképpen nyitnia kell a külpiacok felé. A takarmányexport 800–1000 kilométeres körzetben viszonylag könnyen megoldható, így adja magát, hogy a vállalatok először a környező országokban vessék meg a lábukat. A földrajzi közelség csökkenti a terjeszkedés kockázatát is, aminek főleg a kiemelten tőkeigényes beruházások esetén van nagy jelentősége.
Nem véletlen, hogy az UBM is a szomszédos országokat vette először célba. Vettek egy takarmánykeverőt Szlovákiában, építettek egyet Romániában, majd kereskedelmi irodákat is nyitva, fokozatosan a teljes régiót lefedték.
„Egy bizonyos pillanatban minden cég rájön, hogy igen, meg kell tanulnom külföldön is létezni – mondja Péter. – Ez persze nem ilyen egyszerű, a kulturális különbségeken túl a helyi képviselet létrehozásával is meg kell küzdeni, ami nem minden esetben sikerül elsőre tökéletesre. De ezekből a helyzetekből tanulni kell, és alkalmazkodni kell a valósághoz.” Az UBM életében friss ilyen élmény az olaszországi iroda bezárása (ezentúl magyarországi központtal folytatja a kereskedelmi tevékenységét), illetve a két szerb érdekeltség egy cégbe való olvasztása is.
Az agráripar alakulásában sok külső tényezőnek van komoly szerepe, elég csak az aszályos időjárás okozta kiesésekre, vagy épp a klímaváltozás által kikényszerített rendszerszintű változásokra gondolni. Az elmúlt időszakban Magyarország például kénytelen volt kukoricát importálni Lengyelországból a hazai aszály miatt, erre korábban nem volt példa. Az UBM jól reagált erre a fejleményre, és a kedvező árfolyamoknak köszönhetően még jól is járt vele.
Nem szabad a geopolitikai fejleményeket vagy éppen a szabályozóváltozásokat sem kihagyni az egyenletből. Az orosz–ukrán háború a gabonaellátást borította fel, a tavaly aláírt Mercosur megállapodás (az EU és négy dél-amerikai ország, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay szabadkereskedelmi egyezménye) pedig a jövőben okozhat majd komoly hullámokat a piacon.
„Ha a háború befejeződik, Ukrajna nagyon fontos tényező lesz az európai mezőgazdaságban, és nagyon nem mindegy, hogy milyen módon engedjük majd rá az uniós piacra – így Péter. – Az ukrán termelés költségei nagyon alacsonyak, a földek kiváló minőségűek, Magyarország pedig már csak a földrajzi közelség miatt is fontos szereplő lesz a folytatásban.”
A kazahok kedvencei
„Amikor először kint voltam Almatiban, a hotel hetedik emeletén beszálltam a liftbe, öltönyben. Lerítt rólam, hogy üzletember vagyok. A hatodikon beszállt egy kazah üzletember, és megkérdezte, honnan jöttem. Mondtam, hogy magyar vagyok, és be szeretnék náluk fektetni. Erre letette a földre az aktatáskáját, megölelt, adott két nagy puszit, és azt mondta, »Isten hozott, mi testvérek vagyunk!«. Még le se értünk a földszintre” – meséli első kazahsztáni látogatásáról Péter.
Az UBM ugyanis nem csak a régióban gondolkozik, legújabb két célpontja Görögország, a Balkán piacának lefedésének érdekében, a másik Kazahsztán. „A kazahok sokkal többet tudnak a magyarokról, mint fordítva. Genetikai vizsgálatok bizonyították, hogy a magyarok ősei a Kazahsztánból kivonult legnyugatibb törzs voltak, a magyar mint vezetéknév ma is létezik Kazahsztánban.” Ez pedig a mindennapokban is megnyilvánul.
Ránki Dániel / Forbes
Kazahsztán Közép-Ázsia gazdaságilag legerősebb országa, hidat képez Kína, Oroszország, a „sztánok” és Európa között, növekedési potenciálja hatalmas, már csak azért is, mert az ország a becslések szerint népességrobbanás előtt áll, húsz év alatt a mai húszról harmincmillióra nőhet a lakossága. A jelenlegi töredezett, háztáji állattenyésztés már csak a megnövekvő kereslet miatt is várhatóan hamarosan koncentrálódni kezd, intenzívvé, technológiailag fejletté válik. Ez pedig növeli majd az igényt a jó minőségű takarmány iránt – amivel az UBM ugrásra készen várja majd őket.
„Az UBM nemcsak a hazai, de az európai takarmánygyártás zászlóshajója is lehet majd Kazahsztánban.”
Az is kapóra jön a cégnek, hogy piaci belépésük a nemzeti stratégiával is összhangban lenne, a kazah kormány önellátóvá tenné a mezőgazdaságot, ezt pedig egy fejlett külföldi, de az országon belül működő vállalat segítségével is el tudják képzelni. Az UBM ezért egy premix üzem (a premix vagy előkeverék, főként az állattenyésztésben használt vitaminok, ásványi anyagok, mikroelemek és egyéb takarmány-adalékanyagok koncentrált keveréke), és a hozzá kapcsolódó labor felépítésében gondolkodik, de egy oktatóközpontot is fel fog húzni, hogy a helyi gazdák is megértsék, miben tud többet az UBM terméke, mint a jelenleg használt tápok. A beruházáshoz állami támogatást is igénybe szeretnének venni, ehhez azonban a mai jogszabályok ráncfelvarrásra kényszerülnek. „Most úgy néz ki, hogy akár egy huszonöt százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást is kaphatunk majd a projekthez. A beruházásra szánt keretösszegünk 25–30 millió dollár környékén van.”
Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője azt mondja, a magyar cégeknél ritkán látni olyan tőkeintenzív külföldi beruházásokat, mint amilyet az UBM tervez Kazahsztánban, de a nagy növekedési potenciállal bíró célországokban ez gazdaságilag érthető és racionális lehet. Pláne, ha a beruházással jelentős innovációt tudnak bevinni az adott országba, komoly versenyelőnyt teremtve ezzel maguknak. Az EU-n kívüli országokban ez egyébként jellemző felállás, a kevésbé érett és telített piacokon jelentős az innovációs potenciál.
A rózsaszín cirok a sláger
Mivel az UBM bevételének oroszlánrészét a kereskedelem adja, de a jövedelmezőséget végső soron a világpiaci árak alakulása szabja meg, így az eredménysoron jókora kilengések mutatkozhatnak, a cég megkezdte a kitettség csökkentését. A nem kellően jövedelmező irodák felszámolásával és egységesítésével a kereskedelem áramvonalasabbá válik, a még csak célkeresztben lévő, de már tárgyalási fázisban tartó görög takarmánygyártó telep üzembe helyezésével nő a szegmens súlya, így a kettő előbb-utóbb a remények szerint egyensúlyba kerül. Az árfolyamkilengések ellen az UBM egyébként fedezeti ügyleteket is használ, az árfolyamkockázat egy részét így ki tudják védeni.
„Ezen a piacon akkor tud valaki jövedelmezően életben maradni, ha képes ilyen formában is alkalmazkodni a világ változásaihoz – mondja Péter. – A klímaváltozás és a külső körülmények alakulása miatt előfordulhat, hogy tavaly még gabonát szállítottunk A-ból B-be, idén viszont már kukoricát érdemes eladni C-ből A-ba. A mostani sláger rózsaszínű cirok pár évvel ezelőtt még sehol sem volt, most viszont, mivel sok más terménynél jobban bírja az aszályt, nálunk is itt áll már a raktárban.”
Az európai agrárium rendszeresen kapja meg azt a – különben jogos – kritikát, hogy csak hatalmas állami és EU-s támogatásokkal tud életben maradni. Péter szerint ez a jövőben sem változik.
„A kereskedelmi folyamatok nem teszik lehetővé, hogy a mezőgazdaság támogatások nélkül is fejlődhessen. De fontos látni, hogy ez nem ingyenpénz, nem függőségi viszony, hanem kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolat, hiszen már csak a korábban említett klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására is képesnek kell lennie a szektornak, hogy az ellátásbiztonságot garantálni tudja.”
Péter szerint az agrártámogatások rendszerét is lehetne jobban csinálni, a vízmegtartás kérdését például mielőbb kezelni kellene.
Csaknem kétmilliárdot veszítettek a Bászna-ügyön
A Bászna Gabona tavalyi bedőlésének az UBM az egyik legnagyobb kárvallottja. 34 ezer tonna terményüket keresik a fideszes politikus Kósa Lajos családjához köthető integrátorcégen, a kár csaknem kétmilliárd forint, ennek pedig jó eséllyel legfeljebb egy részét látják valaha viszont. A kormány 6,4 milliárd forintos kármentesítő programja ugyanis rájuk nem, csak a termelőkre és a kisebb cégekre vonatkozik. A kár azonban nem kizárólag anyagi értelemben mérhető, sokkal inkább abban a bizalomvesztésben, amire Péter szerint eddig nem volt példa a magyar mezőgazdaságban, és ami alapjaiban írhatja át a szektor működését.
„A Bászna Gabonától eddig kereskedelmi szerződéssel megvettük az árut, amiről adtak egy tulajdonátruházó papírt, raktárjegyet, igazolva, hogy az áru most már a miénk. Mi ezekkel a papírokkal a birtokunkban elutaltuk a számla ellenértékét a Básznának, majd kiderült, hogy a megvett tételek nagy része nem valós. Máig nem tudjuk, hogy ezek a termékek tényleg nem léteznek, vagy csak nem adták ki nekünk.” Az UBM egyelőre nem írta le a teljes veszteséget, csupán annak kétharmadát, 1,3 milliárd forintot, de emögött van egy nagy adag bevallott optimizmus is, mivel szinte biztosak a kár egészének materializálódásában.
Ránki Dániel / Forbes
Péter szerint az ügy alapjaiban rengeti meg a magyarországi gabonakereskedelmet és a Básznához hasonló integrátorokba vetett termelői bizalmat. Még nem látni, hogy a banki finanszírozási bizalom milyen mértékben veszett el, és hogy az ügynek milyen hatása lesz a piacra.
„A mezőgazdaságban eddig abszolúte jellemző volt a rugalmasság és a bizalom a felek között, de ha ez elvész, az rettenetesen káros lesz az egész magyar mezőgazdaságnak.”
Befektetőkeresés bökkenőkkel
Az állami tulajdonú Hiventures Kockázati Tőkealap 2022-ben ötmilliárd forintot fektetett az UBM-be, ami Péter szerint kifejezetten jókor jött. A Hiventures vállalta, hogy hét évig nem adja el részesedését, ez anyagi stabilitást adott a cégnek. A tőkeinjekciót növekedési projektjeik finanszírozására használták fel remélve, hogy ennek köszönhetően a részvényárfolyam is felértékelődik.
„Ez egyelőre nem történt meg. A magyar tőzsdén a blue chipek kivételével csak egy maroknyi cég tud igazán látványos forgalmat és árfolyammozgást felmutatni, nekünk ez még nem sikerült. Hogy azért vagy annak ellenére, hogy mi vagyunk az egyetlen tőzsdei agrárcég itthon, azt nem tudjuk.”
Az UBM részvénye lassan, de biztosan süllyedt az elmúlt években, 1500 forint környékéről mára ezer forintig csúszott. A részvények felülteljesítéséhez általában kiváló vállalati teljesítményre, látványos növekedési sztorira van szükség, ez az elmúlt években az UBM-nek nem adatott meg, sőt rögös volt az út, a cégnek nehéz külső körülmények között kellett navigálnia. Az utóbbi félév viszont az UBM valaha volt legerősebb időszaka volt, így a befektetők már láthatják a fényt az alagút végén. Péter szerint viszont ez önmagában még nem elég a sikerhez, jó likviditású részvénypiaci környezet is kellene, csakhogy ez ma a kevésbé bejáratott cégeknek hiányzik a magyar tőzsdéről.
TradingView.com
2023-ban a növekedési stratégiájuk közzététele után elmentek az összes intézményi befektetőhöz és bankhoz, hogy megmutassák, miért lehet érdekes a részvényük. Szinte mindenhol azt a választ kapták, hogy igen, ez nagyon szép és nagyon jó, a mezőgazdasági részvény pedig még jó diverzifikációs elem is lenne, de mégis: hol van a likviditás?
„Erre mondtam, hogy ott lesz a likviditás, ha ti beléptek, akkor ezt meg tudjuk mutatni másoknak, ők már látják a likviditást nálatok, és ők is beszállnak, és ez öngerjesztő folyamattá válhat. Erre szinte azonos volt a válasz mindenhol: jó, jó, de nem akarunk mi lenni az elsők.”
Ezt látva Péterék stratégiát váltottak, és úgy döntöttek, maradnak a hagyományos befektetőszerzésnél: igyekeznek minél jobban kommunikálni eredményeiket és céljaikat, és bíznak benne, hogy pár év múlva a kisbefektetők az ő papírjukat is megtalálják. Saját tapasztalatomból származó felvetésemre, miszerint nem dobna-e sokat a kisbefektetők étvágyán, ha az UBM részvényét elkezdenék követni az elemzők, Péter válasza egyértelmű igen, hozzátéve, hogy ez már a menedzsmentben is felmerült, csak éppen az utóbbi két év változó eredményeivel és hektikus külső környezetével szemben nem lett volna sok hatása.
