Tagadhatatlanul a Bitcoin éve volt a tavalyi, az ára több mint 110 százalékot emelkedett, és az elnökválasztás egyik legnagyobb nyertesének bizonyult a Tesla (meg persze személy szerint Elon Musk) mellett. De a napi ingadozásoktól és a rekordhozamtól eltekintve is kiemelkedő évnek nevezhető a kriptovaluta számára a 2024-es, olyan trendek buktak a felszínre amik nemcsak idén, de hosszútávon is felhajthatják az árfolyamot. Ennek pedig 2025 első heteiben is vannak jelei.
Donald Trump régi-új amerikai elnök megválasztása után történelmi csúcsokat döntögetett a Bitcoin árfolyama, és bőven átlépte a 100 ezer dolláros álomhatárt. A novemberben megindult emelkedés Trump megválasztásának volt köszönhető, aki a kampányra fordulva kriptopártivá vált, és tőle megszokott módon, szinte mindent megígért, hogy elnyerje a kriptohívek szavazatát.
Ezek alapján gondolta és gondolta a piac, hogy Trump hivatalba lépése a kriptokánaánt hozza el, de az emelkedés már a kampány előtt, az elnöktől függetlenül megkezdődött, és lehet, hogy tőle teljesen függetlenül folytatódhat is. Ráadásul a kriptográfia nem szerepelt Trump hivatalba lépésének első napján tett bejelentéseiben, ami miatt néhány befektető csalódott volt.
Ugyan a DeeepSeek-jelenség a tőzsdepiacok mellett a kriptovaluta árfolyamát is alaposan megrengette, hiszen hétfőn a Bitcoin árfolyama közel 4 százalékot esett, és ezzel a történelmi-lélektani határ alá, 99 ezer dollárra is benézett, az elemzők ezt átmenetinek tekintik. És noha a teljes kriptopiac értéke jelenleg mintegy 3,35 ezermilliárd dollár, csaknem 360 milliárd dollárral kevesebb, mint a csúcson, ám a BTC alig néhány óra alatt elkezdett magához térni a váratlan kínai kiütés után, és ismét 100 ezer fölé ment az árfolyam.
A rendszer lényege, hogy decentralizált, peer-to-peer alapon működik, nem kell hozzá harmadik fél (például egy bank), a Bitcoinok, a pénz helyettesítésére szolgáló tokenek közvetlenül a felhasználók között mozognak, a pénzügyi rendszer közvetítése nélkül. Az eszköz tényleges pénzforgalmi funkciót viszont egyelőre nem tölt be (gyakorlatilag senki nem használja fizetésre), így az adaptáció, illetve „használat” alatt a felhalmozását és széles körű kereskedését lehet érteni.
A bitcoin fő narratívája mára a digitális arany koncepciója is lett, mivel a kriptodeviza magában hordozza a nemesfém bizonyos attribútumait. Ilyen például a limitált kínálat, illetve az, hogy államilag manipulálhatatlan, de az árfolyammozgása és a volatilitása cseppet sem hasonlít az aranyéhoz.
Jaksity Görgy, a Concorde alapítója egy korábbi, a Forbes.hu-n megjelent cikkében úgy fogalmazott:
A kriptoeszközök vonzerejét – nem véletlen az arannyal való párhuzam keresése – a modern fiat pénzrendszer iránti, és a pénz (vásárló)értékét folyamatosan aláásó kormányzati és jegybanki machinációk miatti bizalmatlanság adja.
Tehát ami miatt igazán vonzó volt eredetileg az eszköz, az a jegybankoktól, az államoktól, és a klasszikus pénzügyi rendszertől való függetlenség, illetve az, hogy sokan menekülőeszköznek tartják.
Az utóbbi években viszont a bitcoin egyre inkább intézményesedik. És itt nem az olyan, komolyan nem vehető intézményekre kell gondolni, mint az El-Salvadori, ahol a „világ legmenőbb diktátora” a bitcoint tette meg hivatalos fizetőeszközzé, vagy épp a Közép-afrikai Köztársaság. Ezeknél sokkal fajsúlyosabb, hogy az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) engedélyezte a Bitcoin-alapú, tőzsdén jegyzett azonnali befektetési alapok (ETF) elindítását, és az Európai Unión belül is létezik már az instrumentum, a pénzügyi világ állami szervei adták áldásukat gyakorlatilag a Bitcoin vásárlásra.
Menekülőeszköznek, ezzel visszatérve digitális arany koncepciójához, egyelőre szintén nehéz lenne tartani, ugyanis amikor a piaci hangulat megromlik, a Bitcoin árfolyama is hanyatlik, az utóbbi években sokkal inkább együtt mozgott a Nasdaq-kal, mint az arannyal.
Az eszköz eredeti célja, a rendszerrel való függetlenség, pedig egyre inkább kezd háttérbe szorulni, amire a tavalyi teljesítmény is felhívta a figyelmet, a The Economist szerint a befektetők új köre már nem azért veszi, mert hisz az eredeti koncepcióban, hanem a profit, a spekulációs lehetőség miatt. Azért, mert azt várja, hogy felfelé fog menni az ára.
A Bitcoin (kék vonal) és az arany (rózsaszín) százalékos teljesítménye 2024-ben. Forrás: TradingView
Nem véletlenül foglalkozott napi szinten a sajtó a Bitcoinnal az elnökválasztás után, ugyanis igazi repülőrajt novemberben indult, de a régi-új elnök előtt és nélkül is érdekes éve volt az eszköznek, és az csak egy a sok indok közül, hogy a kamatvágások megkezdése, így a vezető részvényindexek emelkedése a Bitcoin alá adták a lovat.
A kripto számára 2024 eleve úgy kezdődött, hogy a már említett Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) év elején engedélyezte a Bitcoin-alapú ETF-ek elindítását, és bár rövidtávon ez pont az árfolyam zuhanásához vezetett, hosszútávon a mainstream befektetőket vonzhatja be a piacra, az intézményi profikat is beleértve. A lépés csak a múlt évben több mint 100 milliárd dollárnyi tőkét hozott, ez árfolyamtól függően körülbelül 5 százaléka a teljes piacnak.
A másik – államoktól, a jelenlegi pénzügyi rendszertől teljesen független, az eredeti célból, mechanizmusból fakadó – árfolyamfelhajtó erő a négyévente automatikusan bekövetkező felezés volt. A Bitcoin kínálata limitált, összesen 21 millió bányászható, a felezés lassítja ennek a kínálatnak a növekdését, ez általában négyévente következik be.
2024. április 19-én is volt egy ilyen felezés; az azelőtti 6,25 helyett már csak 3,25 bitcoint tudunk ugyanannyi energiával bányászni. Az ETF-ek mellett ez volt az a tényező, ami elérte, hogy januártól a felezésig 51 százalékkal másszon feljebb az árfolyam, hogy aztán stabilan mozogjon a 60 és 70 ezer dollár közötti sávban egészen addig, amíg Trump rá nem rúgta az ajtót a világra, és a piacokra.
West Palm Beach, 2024. november 6.
Donald Trump republikánus elnökjelölt bejelenti gyõzelmét az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményvárón, a háttérben a floridai West Palm Beachben 2024. november 6-án hajnalban.
MTI/AP/Julia Demaree Nikhinson
Az egykor Bitcoin ellenes politikus a kampány alatt, mint minden területen, a kriptoval kapcsolatban is egyre merészebb kijelentéseket tett. Megígérte, hogy az olajhoz hasonlóan stratégiai bitcointartalékot hoz majd létre az amerikai állam, de a még visszafogottabbak közé tartozik az az ígérete is, hogy
„az összes maradék Bitcoint Amerikában bányásszák majd ki”.
A kijelentései közül az egyetlen, ami érdemi hatással lehetne az árfolyamra, és amit nagy valószínűséggel el tudott volna érni, hogy kirúgja Gary Genslert, az értékpapír-felügyelet elnökét, aki híresen kripto-ellenes volt. Ezt viszont, Gensler nem várta meg, jóelőre bejelentette lemondását, és január 20-án önként távozott a hivatalából.
A Trump-trade mintaszerűen működött, a jegyzés, akárcsak a teljes amerikai piac gyakorlatilag kilőtt, csupán a választás napján 8 százalékkal emelkedett. És meg sem állt a 100 ezer dolláros szintig – hogy pontosak legyünk a 108 135 dolláros szintig –, naponta olvashattuk, hogy újabb csúcson van.
A rali nem ált meg az újévvel, bár kisebb-nagyobb korrekciók voltak, a Bitcoin nem mozdult az álomhatár közeléből. És végül is, miért tenné? Hiszen azok a „fundamentumok”, amik elindították az úton, nem változtak, továbbra is Trump elnök, és egyre nagyobb a szerepe a mainstream tőkének is, köszönhetően a szabályozásoknak.
A PwC és az Alternative Investment Management Association felmérése szerint a hedge fundok 47 százaléka fektet ma már digitális eszközökbe, ez 2021-ben még csak 21 százalék volt.
Az 2024-ben kiderült, hogy az állami, de a vállalati legitimáció is felfelé hajtja az árfolyamot, így 2025-ben az az igazán érdekes a szabályozások esetleges lazításán kívül, hogy lesz-e olyan állami, vagy komoly tekintéllyel bíró üzleti szereplő, akinek a beszállása miatt a Bitcoin új szintre emelkedhet. Ilyen lehet egy fejlett ország jegybankja, egy – elsősorban az amerikai – állam, vagy például egy vállalat a hét mesterlövészből (a Musk vezette Tesla már tart Bitcoint, de ez nem új keletű dolog, így nem nevezhető nagy trendfordulónak).
A csehek beszállnának
A Cseh Nemzeti Bank (CNB) vezetője, Aleš Michl kormányzó szerdán bejelentette, hogy a bank devizatartalékainak egy részét Bitcoinba kívánja fektetni. Ez a lépés példátlan lenne a nyugati központi bankok körében, és jelentős változást jelezhet a kriptovaluták megítélésében a pénzügyi intézmények részéről – írja a Financial Times.
Próbálkozások és felvetések már mindkét esetben voltak, illetve vannak, Trump államilag vásárolna Bitcoint, de a Microsoftnál is felmerült, hogy a készpénz egy részét a kriptoba forgassák. Utóbbit a részvényesek leszavazták, előbbinél pedig Trumpról beszélünk, így az, hogy végig akarja vagy tudja-e egyáltalán vinni azt, amit mondott, fenntartásokkal érdemes kezelni.
A legtöbb pénzügyi szakember – függetlenül attól, hogy hosszú távon mit lát a Bitcoinban – rövid távon volatilis piacra számít. Magyarán ne lepődjünk meg, ha továbbra is ugrálni fog az árfolyam.
Trump beiktatása és médiatevékenysége, az inflációs, és kamatpálya-adatok csak egy pár abból a több tucatnyi tényezőből, ami rövid távon mozgathatja a sokak által digitális aranynak tartott eszköz árát.
A hosszútávú árfolyamot tekintve viszont kétség kívül kiemelkedő volt a 2024-es év, és olyan trendek – a mainstream befektetők bevonása, és a politika fő irányvonalának megjelenése – jelentek meg, amik nem csak idén, de 2025 után is tovább emelhetik az árfolyamot.
Az persze kérdés, hogy a felezésen kívül, ezek a trendek mennyire összeegyeztethetőek a Bitcoin eredeti céljaival, de ez mára csak a HODL – hold on for your dear life, vagyis tartsd a halálodig – befektetőket érdekli, az új belépők egy dolog miatt jönnek: mert mindenki más is ezt teszi.