Budapesten átlagosan 10, a megyeszélhelyeken 11 százalékkal emelkedtek az albérletárak tavaly január óta, írja az Ingatlan.com elemzése.
Mindez egy hosszabb folyamat része, hisz 2007 és 2019 harmadik negyedéve között 60 százalékosnál is nagyobbat nőtt a magyarországi albérletek átlagára. Az Eurostat statisztikái szerint ezzel Magyarország dobogós a drágulás tekintetében az EU-ban, igaz, „csak” bronzéremre futja: Csehországban 80, Litvániában több mint 100 százalékos áremelkedést mértek.
Forrás: Ingatlan.com
Hogy ez forintban mit jelent?
„A kiadó lakások átlagos bérleti díja Budapesten idén januárban 165 ezer forint volt, ami 10százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11százalékkal 100 ezer forintra nőtt a havi díj” – írja a közlemény.
Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint az emelkedés
annak köszönhető, hogy „Magyarországon jelentősen növekedett a bérszínvonal”,
ergo a tulajdonosok többet kérhetnek a bérlőktől, mint korábban – és hát kérnek
is. Balogh szerint a magas ingatlanárak is hatnak az árakra: a nagyvárosokban
költözők eleinte inkább bérelnek, semmint vásároljanak, ezzel tovább duzzasztva
az amúgy is hatalmas piacot.
A portál közleményében ugyanakkor kiemelik: vannak olyan budapesti
kerületek, ahol egyszerűen megállt az áremelkedés.
Forrás: Ingatlan.com
A 6. kerületben idén januárban 199 ezer forint volt az
átlagos bérleti díj, ez éves szinten mindössze 2 százalékos emelkedésnek felel
meg. Az 5. kerületben stagnáltak az árak, 230 ezres havi díjjal számolhatunk.
Debrecenben szintén 2 százalékkal nőtt az átlagos bérleti díj, 100 ezer forintra. Kecskeméten és Szombathelyen is ugyanennyiért lehet lakást bérelni, tavaly január óta ezekben a városokban nem változtak az árak. Igaz ez Pécsre is: itt mindössze 90 ezret kell fizetni havonta.
Kép: Kipras Štreimikis // Unsplash
