2023 eddigi inflációbajnoka: a tévé. Legalábbis papíron. Bajnok alatt értsd: tavalyhoz képest mínusz 0,6 százalék. Inkább stagnálás, mint árcsökkenés? Mire számítsunk az év további részében?
2023 márciusában is 25 százalék felett tombolt a magyar infláció. Az elemzőket is meglepte az enyhülés minimális üteme. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy fogalmaz, hogy „mi kicsivel 25 százalék alatti tempóra, 24,7-24,8 százalékos éves emelkedésre számítottunk”.
Több termékcsoportban továbbra is jóval az átlagos 25,2 százalék feletti drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Például a tojás fogyasztói ára tavalyhoz képest 74 százalékkal, a tejtermékeké 72,8 százalékkal, a vaj és vajkrémé pedig 68 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest.
Van viszont egy termékkategória, ahol a tavalyi azonos időszakhoz képest nemhogy nem emelkedtek, de még csökkentek is az árak.
Igaz, csupán 0,6 százalékkal – nevetni ér –, és nem az élelmiszereken belül, hanem a tévéknél.
A magyar tévéinfláció
A KSH által figyelt 140 termékcsoportból tényleg a televízióé az egyetlen, ahol tavaly márciushoz képest csökkenő fogyasztói átlagárat mértek. Idén februárra is itt közöltek egyedül csökkenést, igaz, még a múlt havi 0,6 százaléknál is alacsonyabb ütemben, 0,1 százalékot.
Tegyük hozzá, ha az előző hónaphoz, tehát idén februárhoz képest mért árváltozásokat nézzük, akkor persze nem csak a tévéknél (-0,2 százalék) volt tapasztalható minimális enyhülés márciusban. Az előző év azonos hónapját tekintve akkor is kuriózum a tévék árcsökkenése.
Magyarországon a tévék fogyasztói ára 2022-ben átlagosan 5,6 százalékkal emelkedett 2021-hez képest. A KSH 2000-től adatsorában ez volt a legmagasabb éves emelkedés, sőt egyedül 2021-ben emelkedtek még az átlagárak (1,8 százalékkal), azon kívül minden évben csökkenést mértek.
Pontosan milyen típusú tévék alapján mér a KSH?
A fogyasztói kosár vonatkozó árreprezentánsaiban három tévétípust határoznak meg. A 76-82, valamint 101-109 centiméter képátlójú, Full HD, 3D nélküli LCD-LED tévé mellett a 4K felbontású, 123-139 centiméteres LED okostévét tüntetik fel a 2023-ban érvényes jegyzékben, utóbbi modell valóban elterjedtnek és korszerűnek mondható a tévés piacon.
Nem csökken, inkább stagnál
Valóban a tévéárak csökkenése látszik az idei évre, legalábbis ha figyelmen kívül hagyjuk az inflációs hatást. Ha viszont beleszámítjuk, inkább a fogyasztói árak stagnálását érzékelhetik most a vásárlók – foglalja össze megkeresésünkre az Emag webpláza sajtóosztálya.
„2022 volt a nagy tévégyártók első olyan éve a járvány után, ahol a termelést nem hátráltatták gyárbezárások, így teljes kapacitással folyt a tévékészülékek előállítása” – írják. Az Emag tapasztalata, hogy náluk is azért maradhattak kedvezőbbek a tévéárak más kategóriákhoz képest, mert
- tévékből újra jelentős készletek férhetők hozzá,
- az euró-forint árfolyam is kedvezőbb,
- és a kereslet is enyhén csökkent,
ami nemcsak a gyártók közötti versenyt fokozta, de az árak csökkenését is.
Az olcsóbbra megyünk
Ahogy azt már a MediaMarktnál tapasztalják, itthon csökkenésnek indult a tévék értékesítése a kosárértékben. „Ismét a kisebb méretű, olcsóbb készülékeket kezdték el keresni, lassulni látszik a nagy méretű tévék forgalmának növekedési trendje” – írja a Forbes.hu megkeresésére Magyar Norbert, az elektronikai áruházlánc kereskedelmi igazgatója.
Magyar megjegyzi, az infláció a műszaki kereskedelem minden kategóriájában jelen van. „A tradicionális nagy márkáknál a tavasszal, nyár elején bevezetésre kerülő új készülékek várhatóan már magasabb áron kerülhetnek a polcokra, mint elődmodelljeik.”
Ami az Emagot illeti, akár enyhe árcsökkenést is elképzelhetőnek tartanak a tévéknél 2023 második felére – már ha mérséklődni fog az infláció. De kevésbé optimális esetben is inkább az árak stagnálására számítanak.
Az e-kereskedelmi óriásnál idén az 50 colos (127 centiméter) képátlójú belépő modellek eladásában látnak jelentősebb növekedést. Legalábbis az árérzékeny vevők körében, a tehetősebbek továbbra is a fejlettebb panellel, több funkcióval bíró modelleket keresik náluk.