Bár a megszorítás szót a Fidesz a mai napig kerüli, Varga Mihály pénzügyminiszter az állami beruházások elhalasztásáról beszélt a mai kormányinfón.
Mi történt? Visszatért a kormányinfó intézménye, a 11 órakor kezdődő sajtótájékoztatót a honvédelmi miniszter felesége és a Fidesz főpolgármester-jelöltje Szentkirályi Alexandra helyett immáron Vitályos Eszter nyitotta meg. Vitályos társaságában újra nyilvánosságot vállalt Gulyás Gergely, aki Magyar Péternek címzett üzenetén kívül nem szerepelt a közéletben egy ideje.
Rajtuk kívül Varga Mihály és Nagy István vett még részt a kormányinfó, mindketten fontos bejelentéssel készültek.
Mit mondott Varga? Alapvetően az elmúlt évekből ismert közhelyeket:
- a problémás nemzetközi környezet a kis nyitott magyar gazdaságot negatívan befolyásolja,
- az EU a vártnál lassabban jön ki a válságból,
- a német gyengélkedés probléma,
- az exportpiac is gyenge.
A pénzügyminiszter „háborús költségvetésről” beszélt, amihez mérten alakítják ki a magyar makrogazdasági pályát: magas kamatkiadás, magas energiaárak és több mint 2%-os védelmi költés jellemzi a magyar büdzsét. Ezek ellenére Varga ígéretei a következők:
- Reálbérnövekedés, alacsony infláció, az építőipar növekedése,
- 2,5%-os idei és 4,1%-os 2025-ös gazdaság növekedés,
- 4,5%-ra csökkenő államháztartási hiány, jövőre 3,7 százalék a cél, míg 2026-ra 3 százalék vagy alatta
Ezt honnan finanszírozzuk meg? A megoldást 675 milliárd forintnyi állami beruházás késleltésében találta meg a kormány.
Varga azonban elmondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy ezek nem valósulnának meg, csak azt, hogy nem idén.
A 2025-ös év költségvetését a kormány az amerikai elnökválasztás után fogja elkészíteni. Ennek szimbolikus jelentősége is van, de gyakorlati haszna is, hiszen máshogyan fog kinézni a geopolitikai konszenzus Biden újrázását illetve Trump visszatérését követően.
Gulyás ezen utóbbi mellett tett esküt, remélve, hogy ezzel együtt a NATO katonai segítségnyújtás nélkül feladja az Orosz inváziót évek óta elszenvedő Ukrajnát.
Mit mondott Nagy István? Az agrárminiszter ukrán-ellenes és zöld-ellenes szólamokkal próbálta kifejezésre juttatni, hogy a magyar kormány a kistermelők oldalán áll.
„A green deal nem megállapodás, hanem diktátum.” – szögezte le Nagy már a beszédének a legelején.
Az ukrán termékek túlkínálatából fakadó kedvező árak a magyar termelők piacvesztésével járhat, amire akciótervvel reagál a kormány. Ennek keretében százmilliárdok kerülhetnek a gazdákhoz még a választások előtt:
- A kormány meggyorsítja a terület- és állatalapú támogatások kifizetését: Ebből eddig 470 milliárd forint ment 156 ezer gazdálkodóknak, most újabb 265 milliárd forintot utalnak a gazdálkodókhoz május végéig, ebből ezen a héten legalább 50 milliárd forintot fognak kiutalni. Május végéig, tehát még az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt ki fogják fizetni ezt a pénzt.
- Emellett az ukrán import korlátozását kibővítve teljeskörű bejelentési kötelezettséget ír elő a kormány, amit a NÉBIH felé minden kereskedőnek meg kell tennie, online.
- Az Agrár Széchenyi kártya kerete 2026-ig 45 milliárd forintra bővül, amivel 5%-os, támogatott folyószámlahitelhez juthatnak a gazdák.
- A gázolaj-felhasználás után járó az adó-visszaigénylést 90%-os szintre emeli a kormány.
