A szenvedélyes közgyűlési felszólalások alapján a kisbefektetők nem igazán kérnek a Magyar Telekom részvény-visszavásárlásából. Mit kellene tennie a társaságnak? Korányi G. Tamás írása.
A magyar tőzsde hőskorának, a kilencvenes éveknek felforrósodott hangulatát idézte április közepén a Magyar Telekom hatórás közgyűlése. A kis- és nagyrészvényesek megújuló rohamát rezzenéstelen arccal igyekezett állni a menedzsment, és – köszönhetően a fő tulajdonos Deutsche Telekom 60 százalékos többségének – sikerrel is jártak. A közgyűlés többórás zúgolódás után persze megszavazta, hogy a részvényeként 61 forintos nyereségből 15 forint legyen az osztalék és ugyanekkora összeget, a két évvel ezelőtti háromszorosát, a tavalyi másfélszeresét fordítsa részvény-visszavásárlásra a társaság.
De mi ezzel a baj?
Mi ebben a baj? – kérdezhetnénk. A külföldi tőkepiacokon bevett gyakorlat a különböző javadalmazási formák kombinációja, az osztalék mellett a bónuszrészvények kiosztása és az aukciókon vagy előre bejelentett menetrend szerint a tőzsdén történő részvény-visszavásárlások. Utóbbiak előnye, hogy a kisebb livkiditású papírokból ilyenkor a legnagyobb intézmények is könnyen, árfolyamesés nélkül tudják csökkenteni állományukat.
A Magyar Telekom részvényeseinek jórésze – erről tanúskodtak a meglehetősen szenvedélyes közgyűlési felszólalások – nemigen kértek ebből a lehetőségből.
A részvényesek egy része nem kér a visszavásárlásokból.
A május 17-i akció eredményét látva ez nem is meglepő. Az éves nyereség negyedének elköltése csak pillanatnyi áremelkedést hozott a tőzsdén. A távközlési cég 34 millió részvényét vette vissza 426 forintos átlagárfolyamon, úgy, hogy egészen 434 forintig fogadta el az ajánlatokat, összesen 14,6 milliárd forintért. Tavaly 429 forintért 24, tavalyelőtt 397 forintért 13 millió darabot sikerült vennie.
Egy fillér ráfordítás nélkül
Három év alatt 71 millió darabot, a teljes közkézhányad 17 százalékát vette vissza, így egyetlen fillér ráfordítás nélkül, 60 százalékról 64 százalékra növelte tulajdoni hányadát az egyébként mind nyereségesebb cégben. Az aukció után az árfolyam visszatért az aukció előtti 400-410 forintos sávba, a kisrészvényesek pedig várhatják a jövő áprilist, az újabb lehetőséget a beleszólásra.
A magyar tőzsdén korábban bőven előfordult, hogy a többségi tulajdonos és a többi befektető érdekei nem estek egybe.
Nem véletlen, hogy a két, egyaránt a kilencvenes években tőzsdére lépett gyógyszergyártó, a többségi tulajdonossal rendelkező Egis és a szórt tulajdonosi szerkezetű Richter közül az utóbbit favorizálták a befektetők, ez rendre megnyilvánult az árfolyam/nyereség mutatók közötti eltérésben. A Fotex árfolyamában is évtizedeken át tetten érhető volt egyfajta „tulajdonosi diszkont”. Ezek a cégek az évek múltán szép lassan kikoptak a parkettről, a nagytulajdonos rájött, hogy egyszerűbb egy felvásárlási ajánlat után kivezetnie a részvényt a tőzsdéről.
A Magyar Telekom közgyűlésen többen hangot adtak annak a feltételezésüknek, hogy a telekomcég számára is ez lehet a követendő példa, és a majdani számla végösszegét a valamennyi részvényes pénzéből megvalósuló visszavásárlások csökkentik a vevő számára.
Jól járnánk a kivezetéssel?
A Magyar Telekom éppen negyedszázada, 1997 novemberében került a tőzsdére. (Sőt, nem is csak a budapestire, egyidejűleg a New York-ira is, bár onnan egy évtized múlva forgalom hiányában szép csendben kivezették.) A 730 forintos induló árán a cég többet ért (3,6 milliárd dollárt), mint akkoriban az OTP, a Mol és a Richter együttvéve.
Azóta jócskán megkopott a fénye és mai, kevesebb, mint 1,1 milliárd dolláros kapitalizációjával már inkább csak múltja miatt szerepel a magyar blue chip-ek mezőnyében. A méretben utána következő Richter csaknem ötször ér többet. A „tulajdonosi diszkont” a szektortárakéhoz képest meglepően alacsony, alig 6-os P/E értéke miatt is tagadhatatlan.
Valószínűleg minden részvényes jobban járna egy átlátható, korrekt felvásárlással és kivezetéssel.
A cég saját tőkéje ugyan több, mint a mostani tőzsdei árfolyam, de a felvásárlás alig hároméves nyereségből kijönne, ráadásul a fő tulajdonos megspórolna magának jónéhány viharos, jövőbeli közgyűlést.
Korányi G. Tamás, kisbefektető.
A szerző is rendelkezik Magyar Telekom-részvénnyel.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
