Keveslik a felajánlott vételárat a szegedi gazdák, akiknek a termőföldjén az önkormányzat bővítené az ipari parkot, hogy elektromos buszgyártásba fogjon egy kínai befektető.
A 24.hu hétfői cikke szerint a hektáronként 4 millió forint körüli összeg alig a harmada, negyede a Győrszentivánon hasonló helyzetben kifizetett árnak, holott sokkal jobb minőségű földekről van szó.
Mi épül?
Hivatalos bejelentés egyébként még nincs is arról, hogy pontosan mi épül. Annyit tudni, hogy a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, az elektromos autóival nemrég Magyarországra is megérkező kínai BYD települne Szegedre. Botka László, Szeged ellenzéki, a szocialistákról levált polgármestere sem árult el konkrétumot, de azt állította a G7-nek, hogy nem akkumulátorgyár készül. Más forrásból ugyanakkor a 24.hu úgy tudja, hogy jó eséllyel lehet a területen akkumulátorgyártás is.
Hol épül?
Szegeden is elsőrangú mezőgazdasági termőföldeket szemeltek ki ipartelepítésre, ahogy ez Debrecenben a német BMW, a kínai akkumulátorgyártó nagyhatalom CATL, illetve a győrszentiváni „akkugyanús” iparipark-bővítés esetében történt.
Szegeden mintegy 300, külön helyrajzi számon nyilvántartott földdarabot vásárolnak fel, hogy 300 hektárra duzzasszák az ipari parkot. Ha a tulajdonosok nem adják szépszerével a termőföldet az önkormányzat árajánlatára, kisajátítják a szegedi ipari park bővítése, az oda tervezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása érdekében.
Mennyit kapnának a gazdák?
A 24.hu által megkérdezett gazdálkodók hektáronként 4 millió forint körüli árajánlatokról számoltak be, attól függően, milyen minőségű a földjük, és van-e rajta termény. Ezt arcátlanul alacsony összegnek tartják.
„Figyelembe kell venni, hogy kiváló minőségű földekről van szó, és vannak olyan parcellák is, melyek az évek óta alkalmazott speciális agrotechnika nyomán biotermelésre is alkalmasak”
– jelezte az egyik, névtelenséget kérő gazda, hogy a közönséges szántóföldi művelésnél sokkal nagyobb értéket vesznek el tőlük. „Mit érek pár tízmillió forinttal, hol vehetek ilyen földet?” – tette fel a kérdést nemcsak arra utalva, hogy ritkaság a 40 aranykorona körüli termőföld, hanem arra is, hogy Magyarországon évek óta lényegében megállt a földpiac, aki teheti, nem ad el ilyen értéket.
