Sok fiatal kényszerül anyagi okok miatt hazaköltözni, miközben a saját lakás megléte itthon fontos identitás szempontból is. A nyugati fiatalok inkább utazásra spórolnak.
A magyar fiatalok fontosnak tartják a takarékoskodást, és 51 százalékuk havi rendszerességgel tesz félre. Az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésének eredményei szerint elsősorban saját lakásra gyűjtenek, ezzel pedig teljesen más preferenciáik szerint kezelik a megtakarításaikat, mint kortársaik Európa más országaiban.
Magyarországon a fiatalok fele havi rendszerességgel takarékoskodik. Elősorban a saját lakás vásárlására tesznek félre, és kisebb mértében utazásra, illetve egyéb fogyasztási típusú kiadásokra.
A 18-34 éves korosztályra jellemző, hogy feledékenységből nem fizetik be a számláikat. A fiatalok, ha pénzre van szükségük, az esetek több mint felében (53%) a családjuktól kérnek kölcsön, 37%-uk pedig a barátok segítségére támaszkodik pénzszűke esetén. Érdekesség, hogy a magyar fiatalok közül négyszer annyian fordulnak kölcsönért főnökükhöz vagy munkahelyükön egy kollégához, mint más európai országokban – áll a szerkesztőségünknek megküldött közleményben.
Saját otthonra spórolnak a fiatalok
A szerte Európában követeléskezeléssel foglalkozó Intrum Justitia kutatásában 21 országból 21 317 európai – köztük 1005 magyar – állampolgár vett részt. A kutatás külön vizsgálta a 18-34 éves és a 35 év fölötti korosztály pénzügyi szokásait.
A 2016 végén készített jelentésből az derült ki, hogy a magyar fiatalok számára kiemelten fontos, hogy minden hónapban félre tudjanak tenni. A megkérdezettek 51%-a spóról havi szinten, és közülük is 38% azzal a határozott céllal teszi ezt, hogy saját otthont tudjon vásárolni. Az ilyen irányú törekvéseket az a tény is ösztönözheti, hogy a 18-34 éves korcsoport 30%-a számolt be arról, hogy előfordult olyan eset, amikor rossz pénzügyi helyzete miatt vissza kellett költöznie szüleihez. Ezzel egyidejűleg utazásra és egyéb fogyasztási jellegű kiadásokra sokkal kisebb mértékben spórolnak, mint kortársaik Európa más országiban.
A kontinens többi részén ezzel szemben elsődleges prioritás a fiatalok számára az utazás, ezt követik az egyéb fogyasztási szükségletek, és a takarékossági lista végén szerepel a saját lakás.
Nem ez az első kutatás, mely megerősíti, hogy a magyarok elsősorban készpénzben tartják a megspórolt pénzüket, és kifejezetten igaz ez a fiatalokra is. Ez némiképp ellentmond azért az Intrum Justitia megállapításának, miszerint a pénzügyekben tudatosak volnának a magyar fiatalok. A második legnépszerűbb megtakarítási forma a megtakarítási számla, amivel a fiatalok fele rendelkezik. Részvényekbe viszont alig fektetnek, nálunk ez mindössze hat százalékra igaz, Európában ez a forma jóval népszerűbb.
Nem csoda, hogy a fiatalok költöznének
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a 18-34 év közötti, dolgozó fiatalok 43,9%-a lakik egy háztartásban szüleivel. 2012 óta folyamatosan növekszik a számuk, közel 8%-al lettek többen a szülői házban maradó fiatalok. Az arány ugyan meghaladja az EU átlagát (35,7%), de messze nem a legrosszabb. Máltán például a fiatalok közel kétharmada él szüleivel. Sőt, számos, jobb gazdasági teljesítményű európai országban is hasonló vagy magasabb a mutató, mint Magyarországon. Németországban, Luxemburgban, Svájcban tízből négy, az Egyesült Királyságban és Ausztriában közel minden második fiatal marad a családi otthonban egészen a harmincas évei elejéig. Az okok sokfélék: a fiatalok tovább tanulnak, később állnak munkába, saját kereset híján az elkötözés igen nehézkes. A mamahotel jelenség is megfigyelhető, sok fiatal számára nem kényszer, hanem kényelem a házimunkamentes élet és az ingyenes lakhatás – derül ki az OTP Ingatlanpont idén szeptemberi összegzéséből.
Bár az elköltözésnek – vagy épp az el nem költözésnek – több oka is lehet (és nemcsak anyagi jellegű), az biztos, hogy Magyarországon a saját ingatlan megléte az önállósodás mércéje. Tízből kilenc magyar ugyanis saját tulajdonú ingatlanban lakik. A 35 országot tömörítő OECD országok között ezzel dobogós, harmadik helyezett hazánk. A magyar társadalom erősen röghöz kötött, dr. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a volt szocialista régió társadalmainál erős identitásképző elem a saját otthon.
Az emberek a felnőttséggel, az önálló élettel azonosítják az ingatlantulajdon megszerzését.
Egy vonatkozó OTP Bankcsoporti kutatás eredményei is alátámasztják ezt: a lakásvásárló magyarok az elköltözés okaként legtöbbször az önállóságot jelölték meg. Az adatokból az is látszik, hogy sokaknak az albérlet nem pálya, egészen addig nem terveznek elköltözni otthonról, ameddig nem tudnak saját tulajdonú ingatlanhoz jutni. Az elmúlt években tapasztalható ingatlanár robbanás miatt ez azonban egyre nehezebb.
