Tavaly év végére elérte a négyezer milliárdot a legvagyonosabb magyarok privátbanki számlákon tartott vagyona. De közben kinyílt az olló is, nem minden gazdag gazdagodik ugyanolyan tempóban. Karagich Istvánnal beszélgettünk.
Négyezer milliárd forint – a leggazdagabb magyarok likvid, privátbanki számlákon tartott összvagyona megközelítőleg ennyi volt tavaly év végén. A Blochamps Capital friss becslése szerint ez új rekord, mint ahogy az is, hogy immár 50 ezer privátbanki számlát kezelnek a bankok és más privátbanki szolgáltatók. Ez – tekintve, hogy egy-egy ügyfélnek 2-2,5 számlája van – körülbelül 20 ezer privátbanki ügyfelet jelent ma Magyarországon.
2016 Q2 adatok; Forrás: Blochamps Capital Kft.
Karagich István ügyvezető igazgató szerint nyílik az olló a vagyonosok között. Egyfelől hat a globálisan alacsony kamat- és hozamkörnyezet, a vagyonosok nagyobbik táboránál ez szerényebb mértékű gyarapodáshoz vagy éppen stagnáláshoz vezet. Bár vannak sikeres vállalati exitek – a legnagyobb tranzakciókról a Forbes is minden évben beszámol szeptemberi exit-listájában – viszonylag kevés a reálszférában, a versenypiacon látható vagyongyarapodás.
Sokkal látványosabb példákat lehet hozni „a versenyhelyzetekkel csak jelképesen birkózó ’irreálszférából’” – ahogy a tanulmány fogalmaz –, ez azonban csak egy szűkebb, a politikához kötődő vállalkozói kört vagy a sötétszürke zóna vagyonosait érinti.
Karagich István, a Blochamps Capital alapítója. Fotó: The Orbital Strangers Project
„Ezelőtt 10-20 évvel a rejtőzködő jelző jellemzően a nem tiszta módon épült, vagy állami pénzből síbolt vagyonok tulajdonosainak járt, akik gazdagként nem vállalták fel a vagyonukat, kerültek minden transzparenciát, nem mertek a fényre jönni, így a pénzvilág vámpírmilliárdosoknak nevezte őket” – vélik a Blochamps szakértői. Szerintük ma is vannak rejtőzködő vagyonosok, akik azért kerülik a nyilvánosságot, mert pénzüket a szürke zónából vagy politikai kötődésük révén szerezték és gyarapítják. Becslésük szerint nincsenek többen néhány száz üzletembernél.
Nem minden jómódú gazdag
Hogy ki számít igazán gazdagnak Magyarországon, arra nehéz objektív mérőszámot mondani, de a TÁRKI vagyoneloszlási adatai alapján az, akinek legalább 70 millió forintja van bármilyen ingó vagy ingatlan vagyonelem formájában, már vagyonosnak számít – számuk nem éri el az 500 ezret. (A 7-70 millió forint közötti vagyonnal rendelkezők alkotják a középréteget – a háztartások 45 százalékát –, a 7 millió forint alatti vagyonnal rendelkezők számítanak vagyontalannak, ők adják a magyar társadalom felét.)
A Blochamps Capital kategóriái szerint azok a gazdagok, akik 200 millió forintos vagyonnal rendelkeznek, jómódúnak pedig azok számítanak, akiknek 50 milliós likvid vagyonuk van.
Szeretik az állampapírt és a betétet
A privát vagyonok egy része ingatlanban, külföldön, és üzletrészekben ölt testet, csak egy hányada az úgynevezett likvid vagyon, amely különböző pénzügyi eszközökben kamatozik. Ez utóbbiakra látnak rá a privátbankárok, és általános tapasztalat, hogy a portfólió összetétele alig kockázatosabb, mint a kispénzű befektetőké, a mezei megtakarítóké. Ez azt jelenti, hogy a likvid (gyorsan készpénzzé tehető) vagyonuknak körülbelül a 70-80 százaléka bankbetétben, állampapírban, és pénzpiaci- vagy kötvényalapban fekszik, tőzsdei részvényekben, komplikáltabb termékekben elenyésző hányadot tartanak. Karagich István szerint ez teljesen logikus és érthető, Magyarországon ugyanis az elmúlt húsz évben ilyen befektetésekkel is remek hozamokat lehetett elérni.
„Egészen a közelmúltig magas kamatok voltak, a kötvénypiacot hosszú éveken át ereszkedő hozamkörnyezet jellemezte, két-három éve pedig mindent visznek az állampapírok. Minek tennék máshová a pénzüket?” – teszi fel a kérdést. A bankbetétek egyébként a globális pénzügyi tortából is nagy szeletet képviselnek, az alacsony kamatok ellenére a világ megtakarításainak közel fele még az elmúlt 1-2 évben is ebben volt.
