Három magyar cégből kettő már szembesült a munkaerőhiányból eredő problémával. Van rá (rész)megoldásuk: fizetést emelnének.
A hazai kis- és közepes cégek (kkv) többségének nem a tőke-, hanem a szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatásának szerkesztőségünkhöz eljuttatott adataiból. A magyar cégek kétharmada szembesült már a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, így nem meglepő, hogy tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi cég keres új dolgozókat, és soha ennyien nem készültek még fizetésemelésre.
A KSH legfrissebb adata szerint a harmadik negyedévben új csúcsokat döntöget az üres álláshelyek száma. A vállalati szektorban
csaknem 53 600 betöltetlen pozíció volt, ami 30%-kal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet.
A teljes nemzetgazdaságban pedig több mint 70 ezer állás állt üresen idén július és szeptember között (a K&H felmérése is ebben az időszakban készült, augusztus vége és szeptember közepe között kérdezték a magyar cégvezetőket).
“Az elmúlt egy évben a vállalkozások kétharmada (67%) találkozott valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. A munkaerőpiac fontossága egyre inkább felértékelődik” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Tavaly év elejéhez képest közel dupla annyi (36%) cég tervez munkaerőfelvételt. Nem mindegy, ki milyen szektorban keres állást. Míg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben közel minden negyedik (26% és 27%), addig az iparban minden második cég tervez létszámbővítést.
Úgy tűnik, a cégek a munkabérrel is igyekeznek megtartani vagy éppen megnyerni a munkavállalókat, tavaly év elejéhez képest ugyanis jelentősen megugrott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya. „Idén a kkv-k 75%-a készül béremelésre, ami terveik szerint átlagosan 9,5%-os lesz. Mindkét adat az index történetében (2004 óta – a szerk.) az eddigi legmagasabb érték, és azt mutatja, hogy a kkv-k már érdemben reagáltak a kormányzat minimálbér emelési szándékára” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.
A minimálbér 8, a bérminimum 12 százalékkal nőtt az idei évre. Vagyis a bruttó minimálbér 138 000 forintra (nettó 91 770 forintra), a bruttó bérminimum 180 500 forintra (nettó 120.033 forintra) emelkedett január 1-je óta. A K&H felmérése szerint ezt az ütemet a magyar vállalatok is tartani kényszerülnek.
A fizetésemelési szándék a cég méretétől és tevékenységi körétől függetlenül egyaránt magas, de a mezőgazdaságban (88%) és a középvállalkozásoknál (86%) dolgozók számíthatnak legtöbben magasabb jövedelemre 2018-ban.
