Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Simor András, korábbi jegybankelnök, 2019-ig az EBRD alelnöke. Fotó: EBRD

Simor: adhatna ki digitális pénzt a jegybank, ahol mindenkinek lehetne számlája

Simor András korábbi MNB-elnök, jelenleg EBRD-alelnök egy interjúban arról beszélt, technikailag már nincs annak akadálya, hogy digitális pénzt bocsásson ki a jegybank, ahol az állampolgároknak lehetne számlája. A blokkláncnak szerinte van jövője, a kriptovalutáknak nincs. 

Utoljára 6 évvel ezelőtt adott interjút Simor András, aki 2007 és 2013 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt, regnálására esett a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság, ami Magyarországon különösen nehéz helyzetbe hozott több millió, devizában eladósodott embert. Távozása után nevezték ki a londoni székhelyű Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) egyik alelnökének. Most a Privátbankárnak adott hosszú interjút.

Kriptovaluták: ki garantálja ezek értékét? 

A monetáris politika változása mellett az egykori jegybankárt kérdezték a kripovaluták és a blokklánc jövőjéről is, amire Simor azt mondta, a blockchain technológiát és a kriptovalutákat szét kell egymástól választani, mert előbbire van valós igény és ezért van jövője, utóbbinak viszont nincs. A kriptovaluták ugyanis nem rendlekeznek olyan alapvető jellemzőkkel, amivel más fizetőeszközök igen.

Simor András, korábbi jegybankelnök, 2019-ig az EBRD alelnöke. Fotó: EBRD

“Az egyik jellemzője többek között a pénznek, hogy megtakarítási eszköz – de egy olyan termék, melynek ára erősen instabil, nem megbízható, nem alkalmas megtakarítási forma.  A másik funkciója, hogy fizetni lehessen vele, a kriptopénz pedig nemigen alkalmas erre, mert nagyon korlátozottan fogadják el, többek közt épp az instabil értéke miatt. Végezetül az úgynevezett kriptopénzeknek nincs meghatározható értékük, hiszen nincs olyan hiteles intézmény, ami azt meghatározná, garantálná”.

Simor azt is felveti, érdemes elgondolkozni azon, hogy a jegybankok digitális pénzt adjanak ki.

“Adott esetben minden állampolgárnak lehetne a jegybanknál egy számlája, ez elképzelhető jövő.

De ebben az esetben a kereskedelmi bankok nagyon sanyarú sors elé néznek, mert a forrásaik nagyon jelentős része elvándorolna a jegybankba. A kereskedelmi bankokat túlnyomórészt a jegybankok finanszíroznák, ami olyan függési rendszereket jelentene, ami nem biztos, hogy a piacgazdaság logikájába beleillik.

De önmagában nincs akadálya annak, hogy a jegybank digitális pénzt bocsásson ki.”

A jövedelmi szakadékok hosszú távon visszafoghatják a fejlődést 

Simor egy másik kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a technológiai csak még tovább növelheti a korábban kialakult jövedelmi egyenlőtlenségeket – csakhogy ezek, az elmúlt évtizedekben kialakult egyenlőtlenségek a fejlett országok hosszú távú fejlődését is veszélyeztethetik. “(…) az államnak a jövőben valószínűleg sokkal több eszközzel kell rendelkezni arra, hogy ezt a szakadékot valahogy megpróbálja csökkenteni. Ha ezt nem teszi, a szakadék olyan helyzeteket teremthet, amelyek a társadalmak szétszakadásához és válságokhoz, illetve esetenként forradalmakhoz vezetnek.” Arra felvetésre, hogy a progresszív vagyonadó lehet-e megoldást, azt mondta, hogy elképezlhető, de ez helytől és időtől is függ.

“Sokkal fairebbnek és használhatóbb gazdaságpolitikai eszköznek tartom [a vagyonadót], mint például a jövedelemadót” – mondta, ugyanakkor azt is hozzátette, nem mondaná magáról, hogy vagyonadópárti – vagy ellenes. Az egyenlőtlenségek felszámolására szerint a legjobb eszköz az oktatás. A piacon használható tudás mellett fontos lenne, hogy az oktatási rendszerből kikerülők “képesek legyenek “újjászületni, újra kitalálni magukat: ha mondjuk megszűnik egy iparág és ezzel eltűnik az állásuk, akkor képesek legyenek egy új iparágban megtalálni a helyüket és megtanulni egy teljesen új szakmát és teljesen új tudást. Ahogy a technológiai fejlődés elképesztő mértékben gyorsul, úgy az emberek tudásának is hihetetlen módon kell megújulnia időről időre. Élethosszig tartó tanulásra és megújulásra kellene a gyerekeket ránevelni.”

Simor hatéves megbizatása idén jár le, a 65 éves szakember arról is beszélt, idén nyugdíjba megy, de szívesen dolgozna még, hogy tapasztalatait tovább adja. A teljes interjú itt olvasható.

 

Borítókép: Simor András, korábbi jegybankelnök, 2019-ig az EBRD alelnöke. Fotó: EBRD

 

 

Művész számára szinte elengedhetetlen feltételnek tekintem az időnkénti semmittevés tevékenységét.

Somló István debreceni színidirektor Latinovits Zoltánnak