Mintha nem is lenne semmilyen háború, olyan erős a rubel. A teljesítmény mögött nagyon komoly tőkekorlátozások és export van. Ettől még Moszkva tarthat az államcsődtől.
Ugyan tegnap kicsit visszagyengült, az orosz rubel nagyjából olyan szinteken jár a dollárral szemben, mint a háború előtt. A hadüzenet előtt napokkal 76-80 rubelt kellett adni a dollárért a bankközi devizapiacon, körülbelül annyit, mint ma reggel, pedig március legelején még a 140.es szint fölé is feltűzött az keresztárfolyam.
A háború elején egyértelműnek tűnt, hogy a piac szétveri az orosz rubelt, nem látszott, mi állíthatná meg a zuhanást, pedig a jegybanki lépések hatékonynak bizonyultak.
Mit csinált a jegybank?
A jegybank elég komoly tőkekorlátozásokat vezetett be, gátolta, hogy akár a magánszemélyek, akár a cégek szabaduljanak a rubeltől. Korlátozták a külföldi devizatranzakciókat, a devizaszámlákhoz való hozzáférést, az értékpapír-eladásokat, a külföldi devizában bevételt szerző exportőrnek legalább a bevétek 80 százalékát kellett rubelre váltani. A jegybank emellett 20 százalékra emelte az alapkamatot, hogy így bírjon rá mindenkit a rubelt tartására. Épp tegnap esett a jegyzés, amikor a jegybank lazított egy kicsit a tőkekorlátozásokon, illetve 17 százalékra vágta az alapkamatot.
A külkereskelem is tartja a rubelt: a szankciók ellenére még mindig jelentős tőke áramlik be az ország a szénhidrogén-exporton keresztül. Moszkva megpróbálta ezt a külkereskedelemi többletet már a vevő álamokkal rubelre váltatni, erről szólt a csörte a magyar kormány és Brüsszel közt is, hogy vajon hazánk milyen devizába fog fizetni a gázért. Végül a putyini terv elbukott, az uniós államok továbbra is euróval fizetnek a nyersanyagokért, de az export így is friss tőkével látja ez az országot.
Moszkvának elképesztően fontos a dollár-rubelt árfolyam, jelentős kötvénytartozásai vannak főleg dollárban denominálva. Múlt héten már egy lejáró részletet rubelban fizetett ki az ország, de az S&P szerint nem lehet arra számítani, hogy „a befektetők át tudják majd váltani ezeket a rubelfizetéseket az eredetileg esedékes összegeknek megfelelő dollárra, vagy hogy a kormány átváltja ezeket a kifizetéseket a 30 napos türelmi időn belül.” A hitelminősítő épp ezért a hétvégén „szelektív nemteljesítésre” rontotta Oroszország devizaadós-besorolását, mivel megnőtt annak kockázata, hogy Moszkva nem lesz képes és hajlandó teljesíteni a külföldi adósok felé vállalt kötelezettségeit.