A repülőrajt nem jött össze, de a gazdasági csúcsminiszter szerint az elmúlt 16 év gazdaságpolitikája sikeres volt.
Mi történt? Az MTI beszámolója szerint Nagy Márton gazdasági miniszter hétfőn este a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást.
A miniszter több ágazatot is megnevezett, ahol van még tennivaló, mert fájó, hogy nem sikerült emelni a magyar cégek arányát. Ilyen az építőanyag-gyártás, az IT, a kiskereskedelem, de maradt a külföldi túlsúly a bankszektorban is, ahol szerinte öt nagybanknak kellene lennie.
Konkretizált. Nagy Márton szerint van négy nagybank, amit szívesen lát a nagybankok között, ez a Csányi Sándor és Csányi Péter vezette OTP, a Mészáros Lőrinc-féle MBH, a K&H-t és az UniCredit,
„az ötödik hely jelenleg kiadó”.
Mik a nagybankok? Az MNB besorolás alapján a fenti négy bank mellett még három tartozik ebbe a kategóriába: a Raiffeisen, a CIB és a mostanában a kormányoldal által hevesen – és alaptalanul – támadott Erste. A magyar bankpiacon komoly konszolidáció ment végbe az elmúlt 10 évben, a hitelintézetek számára közel a felére esett az összeolvadások, felvásárlások és kivonulások miatt.
Kontextus. A kormány régi célja, hogy a stratégiai ágazatokban legyen magyar tulajdonosi túlsúly. Nagy Márton már korábban is beszélt arról, hogy túl sok bank van a magyar piacon, öt nagybank elég lenne, ez nagyobb versenyt és alacsonyabb szolgáltatási díjakat jelentene. Most először beszélt nyíltan és konkrétan arról, hogy mely bankokat tart „kívánatosnak” a piacon.
A banki költségek valóban magasnak számítanak Magyarországon EU-s összehasonlításban, de ennek elsődleges oka a különadók, a költségvetés helyzete miatt ezek kivezetésére nincs jelenleg tér.
