A 2020 előtti évek árszintje már aligha tér vissza, ugyanakkor ismét megéri böngészni a légitársaságok weboldalait.
Bő egy évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az utasok elfelejthetik az extra olcsó, pár ezer forintos jegyárakat. A brutálisan elszálló költségek ugyanis fenntarthatatlanná tették a jegyárak alacsonyan tartását. A mindennapjainkat meghatározó inflációs sokk azonban visszavetheti a repjegyek iránti keresletet. És ha az extrém olcsóság már nem is tér vissza,
a jegyárak az elmúlt egy évben tapasztalthoz képest jóval nyomottabbak lehetnek a következő időszakban.
Covid, sztrájk, áremelés
Az iparág nagyon versengő, a mérethatékonyság, a technológia fejlődése és a liberalizálódó piac miatt a repülés luxuscikkből tömegtermékké vált. Az 1950-es évek óta tartó folyamatos, drasztikus technológiai fejlődésnek köszönhetően a repülés költsége meredeken, 75 százalékkal csökkent, így szinte mindenki számára elérhető szolgáltatássá vált.
A koronavírus-válság azonban soha nem látott kihívás elé állította a légitársaságok menedzsereit 2020 tavaszán, gyors és határozott döntéseket kellett meghozniuk, valamint költségcsökkentő intézkedéseket kellett bevezetniük az eltűnő bevétel miatt.
A válság az operáció optimalizására kiváló alkalom volt. A bizonytalan külső környezet és a beszállítói láncokban történt jelentős változások ugyanakkor a légitársaságok menedzsmentjének hatókörén kívül álló, megoldhatatlan problémává kezdtek válni.
Az iparág normalizálódásával párhuzamosan ez jórészt Európában és Észak-Amerikában okozott fejvakarást. Egyrészt a költségek egy jelentős részét kitevő olajkapcsolt költségek drasztikusan emelkedtek, másrészt a covid alkonyán leépített munkaerő újrafelvétele lényeges kiadásnövekedéshez vezetett szinte kivétel nélkül a szektorban.
A problémák 2022 nyarán totálisan kicsúcsosodtak, a zsúfolt reptereken a dolgozói sztrájkoknak köszönhetően – melyet egyértelműen a bérek körüli vita váltott ki – eluralkodott a káosz.
A költségek növekedése arra késztette a társaságokat, hogy jelentős áremelést hajtsanak végre, ezt pedig a felhalmozott kereslet miatt könnyedén át is tudták nyomni az utasokra.
Példának okáért: a Wizz Air 11 százalékkal, a Ryanair 10 százalékkal növelte az egy utaskilométerre jutó egység bevételeit a bázis időszaknak számító 2019-es nyári időszakhoz képest. Éves bázison – 2021 nyarát viszonyítási alapnak véve – még durvább különbséget figyelhettünk meg, hiszen a Wizz 47 százalékkal, a Ryanair 61 százalékkal növelte ezt a bevételt.
2023 az enyhülés éve?
Bár további áremelkedést vetítenek előre a társaságok vezérei 2023-ra vonatkozóan, egyre valószínűbb, hogy a jegyárak tekintetében enyhülés jöhet. A napokban megjelent Európa két meghatározó légitársaságának a decemberre vonatkozó forgalmi statisztikája, melyből érdekes következtetéseket lehet levonni.
Annak ellenére, hogy az utasszám bővülése két számjegyű volt mind a két társaságnál 2022 utolsó hónapjában, a Wizz Air különösen gyenge, 84,5 százalékos ülőhely-kihasználtsága aggasztó jel lehet a befektetőknek.
És bár a Ryanair a szezonalitást figyelembe véve kimagasló, 200 millió euró profitot vár a hátunk mögött hagyott negyedévre, a Wizz Air ünnepi szezonban elért gyenge kihasználtsága nem túl sok jót vetít előre a következő hónapokra.
Ez ugyanis arra enged következtetni, hogy a Wizz Air piacain, elsősorban Kelet-Közép-Európában az utazási hajlandóság és a versenyképesség is csökkenhet.
A kereslet serkentése érdekében emiatt minden bizonnyal számos promócióra számíthatunk a következő hetekben. Erre most meg is van a lehetőség, ugyanis az olajárak csökkenése és az euró elmúlt hónapokban látott meseszerű emelkedése jelentősen enyhítette a költségoldalra nehezedő nyomást.
Mindemellett a felgyülemlett kereslet fokozatos eltűnése, valamint a sajtóban oly sokat hangoztatott megélhetési válság miatt egyértelműen nyomottabb jegyárakra számítok a következő időszakban, érdemes résen lenni, ha egy hétvégi kikapcsolódásra vágyunk külföldön.
A 2020 előtti évek árszintje ugyan már aligha tér vissza, ezt sem a gyengébb forint, sem a fogyasztási szokások változása nem segíti, ugyanakkor ismét megéri böngészni a légitársaságok weboldalait, nem lennék meglepve, ha akár 15–20 ezer forintért egyre több helyre ki lehetne majd külföldre ruccanni.
Bukta Gábor
részvényelemző, Concorde
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
