A magyar gazdaság technikai recesszióban van, az infláció pedig januárban tovább emelkedik. Ennek ellenére igen optimistán nyilatkozott Mészárosék gigabankja a gazdasági kilátásainkról: lefordul az infláció, visszatérünk a növekedéshez és még a forintgyengülés is megállhat idén.
Bizakodó hangulatban tartotta meg a Magyar Bankholding a negyedéves makrogazdasági kitekintő sajtóeseményét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szuperbank (ahol a legújabb információk szerint a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István is kisebbségi tulajdonos) elemzői úgy látják, hogy 2024-ben visszatér a gazdasági Kánaán az országba, magas gazdasági növekedéssel és alacsony inflációval. De előtte lesz egy embert próbáló évünk is idén.
Befékez a gazdaság
A bank elemzői a tavalyi, 2022-es GDP-növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, miközben az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték. Mindkét változás a mezőgazdaságból ered: korábbi prognózisaikban nem számoltak azzal, hogy a történelmi mértékű aszály ennyire megtépázza a terméseredményeket, az idei alacsonyabb bázisból kiindulva ugyanakkor jövőre már jobban növekedhet a mezőgazdaság.
A 2023-as 0,8 százalékos növekedési ütem azonban így is szerénynek mondható a korábbi évekhez képest, hasonló növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank (0,5-1,5 százalék) és az Equilor is (0,5 százalék). Hiába az éves átlagban vett enyhe növekedés, a mostani negyedévekben ettől még csökkenni fog a gazdasági teljesítményünk:
- A tavalyi harmadik negyedévről van a legfrissebb adatunk, akkor a magyar GDP már 0,4 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez képest.
- A negyedik negyedév minden bizonnyal hasonlóan fog alakulni, ezzel pedig beköszön a technikai recesszió Magyarországon.
- Az idei év első negyedéve billeg, csökkenés és növekedés is elképzelhető
- de a Bankholding várakozásai szerint az idei második negyedévben már biztosan megindul a kilábalás.
Jövőre pedig visszatérhetünk a korábbi növekedési pályára, 2024-ben 4,3 százalékkal bővülhet a gazdaság.
Mi az, ami nagyon nem fog működni idén?
A Bankholding szerint több tényező is okozza a mostani látványos fékezést:
- az emelkedő infláció mellett kevesebbet vásárol a lakosság: visszaesik a kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztása is,
- az államháztartásnak is spórolnia kell, ami visszafogja a kormányzati fogyasztást és az állami beruházásokat,
- az emelkedő hitelkamatok miatt pedig a lakásépítések és a vállalati beruházások is visszaesnek.
Akik megmenthetik az idei évet
Az ágazatok közül az ipar lehet az, ami valóban növekedést tud majd felmutatni idén. Pedig épp az ipari vállalatokat féltette mindenki igazán az energiaválság kezdetén. Az energiaigényes ágazatokban (például a műtrágyagyártásban) valóban le kellett állítani a termelést, ami tavaly ősszel okozott is egy megingást a termelésben. A járműgyártás azonban biztató jeleket mutatott tavaly, ez idén is kitarthat.
A turizmus-vendéglátás válságállósága szintén meglepetést okozott a Bankholding szerint. Valóban zártak be éttermek és szállodák a megugró energiaárak miatt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint novemberben a szálláshelyek 10 százaléka húzta le a rolót. Ehhez képest az országban eltöltött vendégéjszakák száma 7 százalékkal nőtt.
Tehát aki nyitva tudott maradni, az jól járt
– mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. Igaz, a hazai turizmus még így sem éri el a koronavírus-járvány előtti szinteket.
A válság ellenére a munkaerőpiacon sincs nyoma bármiféle megingásnak, tömeges leépítésnek pedig pláne nem. A regisztrált munkanélküliek száma jelenleg történelmi mélyponton áll és bár a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedhet évközben, továbbra is 4 százalék alatt fog maradni a Bankholding várakozásai alapján.
A bérek növekedése nem áll le, ám az év első felében továbbra sem fogja meghaladni az inflációt, tehát egy ideig még folytatódik a fizetések vásárlóerejének romlása.
Infláció: 25-ről 5 százalékra
Az infláció lassan már tényleg tetőzhet a Bankholding elemzői szerint. De előbb a januári inflációt még a benzinárstop eltörlése lökheti a decemberi 24,5 százaléknál is magasabbra: hiába vezették ki még tavaly az intézkedést, január lesz az első hónap, amikor már az időszak egésze alatt a magasabb benzinárakkal találkozhattunk.
Ezt követően előbb fokozatos, majd az év közepére meredek mérséklődésre számítanak az inflációban Suppanék. 2023-ban éves átlagban 17,5 százalék lehet az infláció, a decemberi áremelkedés üteme ugyanakkor már egyszámjegyű, 5 százalék körüli lehet.
Az pedig már végképp gazdasági sci-finek tűnhet a mai árakat nézve, hogy 2024-ben 3,7 százalékos inflációt vár a gigabank.
„A következő hónapokban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt” – indokolta a kedvező lefutást Suppan Gergely.
A tőzsdei gázárak már valóban messze a tavaly nyári csúcspontjaik alatt járnak. Ha a mostani állapot tartósnak bizonyul, akkor az gyakorlatilag a magyar gazdaság összes problémáján enyhíthetne:
- javulnának a növekedési kilátásaink,
- csökkenne az áremelkedési nyomás,
- kedvezőbb lenne a költségvetési helyzete
- és a folyó fizetési mérlegünk hiánya is mérséklődhetne.
Vége a rettegett élelmiszeráraknak
Az élelmiszerárak kapcsán Suppan Gergely kijelentette, hogy bizonyos termékek (például a tészták) ára már felfoghatatlan magasságokba emelkedett, így a jövőben itt akár defláció, azaz az árak csökkenése is elképzelhető. Jelenleg úgy számolnak, hogy az élelmiszerárstop a bejelentett április 30-i határidőig lesz érvényben.
A kivezetés után ugyanakkor nem számítanak jelentős áremelkedésre: egyrészt az árstop hatálya alá eső termékek súlya viszonylag alacsony a fogyasztói kosárban, másrészt pedig a piaci verseny is tompíthatja a drágulást. „Néhány környező országban már most is annyiba kerül az étolaj, mint nálunk az árstopos.”
Forintgyengülés OFF, kamatcsökkentés ON
- A külkereskedelmi mérleg az energiaárak miatt 9 millió eurós hiányt halmozott fel tavaly. A helyzet enyhülésével idén ez 5 millió euróra csökkenhet a Bankholding elemzői szerint.
- Az államadósság tavaly év végén akár 72 százalék közelébe is mérséklődhetett a GDP arányában mérve.
- Árfolyamfronton pedig a forintgyengülés megállására számítanak Suppan Gergelyék. Az euró árfolyama 2023 végén 390 forint körül alakulhat, egyébként mostanában is ezeken a szinteken jár a jegyzés.
- Idén pedig megkezdheti a Magyar Nemzeti Bank a régóta rebesgetett kamatcsökkentést is. A Bankholding elemzői szerint 1-2 hónapon belül elkezdődhet az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamatának visszavágása. Az év első felében így elérheti az alapkamat 13 százalékos szintjét és újra egyesülhet a kétféle kamat, majd júliusban megindulhat a nagyobb arányú csökkentés is.
Borítóképünkön Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. Fotó: Magyar Bankholding
