Ahogy a koronavírus a tavasz folyamán megjelent az országban és ezzel együtt a fejekben, a vagyonos magyarok prioritásai is gyökeresen átalakultak – derül ki abból a privátbanki elemzésből, melyet a Blochamps Capital Kft. ügyvezetője, Karagich István juttatott el a Forbes szerkesztőségének. Összeszedtük az öt legérdekesebb változást, amit a koronavírus okozott abban, hova teszik és hogyan a magyar vagyonosok a pénzüket.
A legégetőbb kérdés nem a hozam
Amikor elérte a járvány Magyarországot és életbe léptek az első korlátozások, az ügyfelek gondolatai sem a befektetésük hozama körül forgott:
a fő téma az ügyfélbeszélgetések alatt nem a befektetési lehetőségek, a pillanatnyi hozamok vagy éppen veszteségek voltak, hanem az egészség.
Ezt a hazai privátbanki szolgáltatásokat igénybe vevők magas átlagéletkora magyarázza. Az ügyfelek átlagosan 50 és 64 év közöttiek, a teljes ügyfélszámla-állomány 69 százaléka pedig az 50 év felettieké (bár hozzá kell tenni, hogy az idősebb korosztályban gyakoribb, hogy egy fő több számlát is vezet, a fiatalabbak jellemzően kevesebbet).
Az idősebb vagyonosokat a járványhelyzet – azzal, hogy veszélyeztetett korosztályba tartoznak, és egészségügyi kockázatot jelentett, hogy bemenjenek dolgozni – rádöbbentette: nem halogathatják tovább, el kell kezdeni az öröklésen dolgozni.
A generációváltás egyébként a privátbankoknak is kihívás. Az 50-64 éves korosztálynak 35-40 százalékos súlya van 13 szolgáltatónál. A legsürgetőbb a CIB, az OTP, az MKB és az Erste Banknak a helyzet: ennél a négy banknál 30 százaléknál is nagyobb az ügyfélszámla-állomány tartozik a 65 év felettiekhez, ezért nagy hangsúlyt kell fektetniük a generációváltás támogatására, mind pedig a fiatalabb ügyfelek, illetve az örökösök toborzására.
Már nem olyan vonzó az állampapír, feljövőben az ingatlan és a nemesfémek
Válsághelyzetben alapszabály, hogy a készpénz a király, és értékállónak tartott eszközökbe vándorol a vagyon, nem volt ez másképp most tavasszal sem. Márciusban és áprilisban 370 milliárd forinttal csökkent a lakossági állampapír-állomány (a lejáró kötvényeket nem hosszabbították meg, vagy visszaváltották), emellett még a hazai befektetési alapokból a privátbankokon keresztül 456 milliárd forintot vontak ki csak áprilisban.
Alapvetően még mindig a kockázatkerülő attitűd jellemzi a magyar ügyfeleket – ez szűrhető le az átlagos befektetési portfóliók összetételéből: túlsúlyban a kötvény, és a folyószámlákon parkoltatott pénzek szűnni nem akaró súlya –, de egyre nyitottabbak a kockázatosabb termékek iránt, és éledezik részvényalapok iránti kereslet. A nemesfémek, a likvid eszközök és ingatlanbefektetések is fókuszba kerültek, és erősödik a társadalmilag felelős (SRI, Socially Responsible Investment) és az ESG befektetési szemlélet. A széles körű elterjedésnek azonban Magyarországon még méretbeli korlátai vannak, tömeges keresletre lenne szükség, hogy a scoring-rendszerek kidolgozását, és az elemzők alkalmazását fenntartsa.
Nagy pofont kaptak a dőzsölők, fontosabb lesz a megtakarítás
A mögöttünk álló aranyévekben nem volt prioritás a megtakarítás, inkább a fogyasztás volt előtérben (utazások, vásárlások): feszített volt a munkaerőpiac, az emberek könnyen el tudtak helyezkedni vagy munkát váltani, a fizetések nőttek, ezért érezhették úgy, hogy nincsenek rászorulva a spórolásra.
Józanító pofon volt a koronavírus: pillanatok alatt ugrott meg a munkanélküliség, tízezreket küldtek kényszerszabadságra, teljes szektorok álltak le a korlátozások miatt.
Már korábban is írtunk arról, hogy a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága kiábrándítóan alacsony, aminek katasztrofális hatása lehet, ha elmélyül a válság és a munkanélküliség elszabadul.
A sokk miatt várhatóan nőni fog a lakosság megtakarításra való hajlandósága, látva, hogy még a legjobb évek után is jöhet egy olyan bizonytalan helyzet, amikor szükség lehet a tartalékokra – még ha csak havi tízezer forintot is tesznek félre, az is több, mint a semmi.
Nem csökkent számottevően a lakosság vagyona a járvány miatt (eddig)
Lehet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (áprilisi) adatsoraiban a megtakarított vagyonelemekben tapasztalható volt csökkenés, de emögött a részvények és a befektetési alapok bezuhanása, azok értékvesztése áll. Miután a márciusi tőzsdei mélyrepülésben 30-40 százalékot estek a legnagyobb részvényindexek, és a legnépszerűbb befektetési alapok is megrogytak, a statisztikai adatokban ezeket átárazták, így azoknál, akik ilyen eszközökben tartják a vagyonuk egy részét,
De ezt ellentételezte az, hogy a háztartásoknál ezermilliárdokban mérhető az az összeg, amit nem költöttek el az elmúlt hónapokban.
Ezt egyrészt a fogyasztás visszaesése, a nem létfontosságú költések elhalasztása magyaráz, másrészt pedig az olyan állami intézkedések, mint a lakossági hitelmoratórium. Ráadásul május és június alaposan kárpótolta a befektetési alapokban a karanténidőszakot végig ülőket, alapos korrekciókkal zárva a negyedévet.
Már nem csak privátbank a privátbank
A koronavírus az élet minden szegletében hatalmas digitalizációs nyomást hozott, a gazdaságon kívül az oktatásban és a baráti sörözésekben is – nem meglepő, hogy a privátbanki szolgáltatókkal sem kivételezett.
Végérvényesen megváltozott a vagyonkezelési szakma korábban ismert szerkezete, ráadásul a koronavírus nem csak befektetési szemléletében, de eszközrendszerében is átalakítja a bankok és az ügyfelek kapcsolatát – fogalmazott Karagich.
Ez nem csak a technológiáról szól: a privátbankoknál a digitális beruházás, online CRM-rendszerek élesítése, a nyílt platformok és beépülő modulok (API) alkalmazása mostanra már alapkövetelmény, nem extra. Amiben meg tudják verni a digitális megoldásokat, az az egyénre szabott ügyfélkezelés: az ügyfelek gondolkodásának, élethelyzetének átlátása, segítség az életút tervezésében.
Így a klasszikus privátbanki szolgáltatói modell kiegészül bizonyos family office-jellegű szolgáltatásokkal, komplex tanácsadással, örökléstervezéssel és aktív vagyonkezeléssel.
Ezek a beruházási igények és a szolgáltatások szélesebb köre azonban azt is magukkal hozzák, hogy a belépési limitnek nőnie kell. A mostani belépőszintű vagyonméret egyszerűen nem bírja el a kiszolgálási költségeket és a prémium ügyfélkezelést.
Borítókép: Karagich István, a Blochamps Capital alapítója, privátbanki szakember. Fotó: Orbital Strangers
