Price Márton Péter a legfiatalabb magyarként jutott fel 2023-ban a Mount Everest csúcsára, azóta pedig felépített egy 130 millió dollárt kezelő, Magyarországon a maga nemében elsőként engedélyt szerző kvantitatív fedezeti alapot. Az EverestQuant budapesti fejlesztőközponttal és londoni bázissal egyaránt rendelkezik, a cél pedig az 1 milliárd dolláros kezelt vagyon elérése. Az út göröngyös, a verseny kíméletlen, az ambíció azonban változatlan.
„Tegnap még Szingapúrban találkoztam potenciális befektetőkkel, ma pedig már Hongkongban teszem ugyanezt. Nem mindennapi esemény magyarként ázsiai állami szuverén vagyonalapokkal tárgyalni, hatalmas megtiszteltetés, ha az ember lehetőséget kap beszélni velük, úgyhogy minden ilyen eséllyel megpróbálok élni, amennyire csak lehet” – ezek Price Márton Péter szavai, akit éppen két repülőút és befektetői tárgyalás közt tudtunk elcsípni egy rövid beszélgetésre.
A magyar és brit felmenőkkel rendelkező Márton alig múlt 30 éves, amikor két éve megalapította kvantitatív stratégiát alkalmazó befektetési alapját, ami ma már EverestQuant néven fut. Kezdeti ambícióiról és hegymászó múltjáról a vele akkor készült interjúnkban mélyebben is foglalkoztunk a Forbes.hu-n, most arra voltunk kíváncsiak, hol is tart az építkezés két évvel később.
„Egy nehéz, buktatókkal teli startup-kezdetünk volt”
Az már a beszélgetésünk legelején nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt két évben az ambíciók és a lendület jottányit sem változtak, azt viszont Márton gyorsan leszögezte, hogy ezen kívül nem sok minden maradt változatlan az EverestQuant életében.
Ezek közé sorolja például az első kereskedési stratégiájukat is: az a módszer, amivel az alapot életre hívták, nem érte el ugyanis a kívánt eredményt, ezért azt már rég maguk mögött is hagyták. Ahogy a vállalat személyi összetétele is változott, a kezdeti stratégia kudarcát követően alapítótársa is kilépett a cégből, sőt, első nagy befektetőjük is a távozás mellett döntött.
Hogy működik egy kvantitatív fedezeti alap?
A kvantitatív, vagy röviden kvant alapok hatalmas adathalmazok elemzésén keresztül, matematikai és statisztikai elemzések felhasználásával, gépi tanulási modellek és a mesterséges intelligencia segítségével hozzák meg befektetési döntéseiket, nem a hagyományos, fundamentális elemzési eszközökre támaszkodva.
Ez azonban nem állította meg Mártont, még ha szinte a nulláról kellett is újra felépítsék a céget: csapatával új stratégiák kidolgozásába kezdtek, és több mint egy évnyi keresés után ugyan, de találtak alapjuk számára új befektetőket is.
Az azóta eltelt két év alatt a kezdeti 50 millió dollár körüli kezelt vagyont mára 130 millió dollárosra tudták duzzasztani, az 5 fős csapat pedig mára 11 fősre bővült.
„Tudatosan törekszünk arra, hogy nemzetközi befektetőink legyenek, a jelenlegi tőke 80%-a Amerikából érkezett az alapba, de idén nagy célunk, hogy Ázsiából is minél több tőkét be tudjunk vonzani” – fogalmazott ennek kapcsán Márton. Hozzátette, hogy amióta Magyarországon is megkapta a kellő engedélyeket az alapjuk, a kvant fedezeti alapok közt egyébként elsőként, már közel 1,5 millió dollárt a hazai piacról is kezelésük alá tudtak vonni.
Magyarként a New York-i tőkepiaci mélyvízben
A tőke és a befektetői kör ugyan nemzetközi, az EverestQuant mint vállalat viszont magyar, Márton és csapata mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon. A növekedéshez viszont pénz kell, ez pedig egy kvant hedge fund esetében hatványozottan igaz. Mind a piaci adatokhoz való hozzáférés, mind a stratégiák kifejlesztése, a kockázatkezelés, de éppen a kiemelten tehetséges emberállomány megszólítása is drága.
Ennek érdekében az EverestQuant nemrég egy, az iparágban kissé szokatlan tőkebevonás mellett döntött, melyen keresztül 4 millió dolláros (1,5 milliárd forintos) injekciót kapott a cég, nem kevesebb, mint 30 millió dolláros (11,1 milliárd forintos) értékeltség mellett. Ez a forrás tehát az alapkezelőbe és nem az alapba megy, a csapatot építik belőle, nem pedig befektetik.
„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy egy kis magyar csapat 4 millió dollárt be tudott vonni a piacról, ezt a tőkét elsősorban family office-ok, valamint nagy vagyonnal rendelkező, köztük magyar magánszemélyek bocsátották rendelkezésünkre. Hatalmas öröm nekünk, hogy a cég a növekedés ellenére is maradt többségében magyar kézben.”
Ebből a pénzből elsősorban a budapesti stratégia-kutatási és fejlesztési központot fejlesztik és bővítik majd, ugyanakkor az reményeik szerint egy New York-i iroda megnyitására is lehetőséget ad az Everestnek.
Az amerikai irodára Márton szerint a növekedési célok elérése érdekében mindenféleképpen szükség van, hiszen tőkéjük túlnyomó többsége már eddig is a tengerentúlról érkezett, ez a felállás pedig nem valószínű, hogy drasztikusan megváltozna a következőkben.
Fotó: Price Márton Péter
„Ha hegyet akarsz mászni, az Everestet veszed célba”
A célokra kitérve, Márton két éve 2026 végére 1-2 milliárd dollár közötti kezelt tőkét, valamint 50 -100 fős csapatot vízionált. Jelenleg úgy látja, minden bizonnyal alábecsülte, pontosan mekkora feladat is mindezt elérni, ennek ellenére nem céljait vette visszább, hanem az időhorizontot szélesítette ki.
„Így két év távlatából már bizonyossággal állíthatom, hogy hedge fundot építeni és kezelni nehezebb, mint megmászni a Mount Everestet. Újraértékelve a helyzetünket, úgy gondolom, hogy – egy hegymászói hasonlathoz nyúlva – valahol még az alaptábor magasságában járhatunk, de eszünkben sincs visszafordulni a már megkezdett úton.”
Mártonnak egyébként nem idegen az amerikai terep, tavaly nyáron másfél hónapot töltött New Yorkban, „hiszen ott Európával ellentétben nyáron is dolgoznak az emberek”. A terjeszkedéssel párhuzamosan ugyanakkor továbbra is szeretné megtartani a magyar túlsúlyt a cégben, melyet egy pár tapasztalt portfóliómenedzseren túl többségében matematikusok és fizikusok alkotnak.
Ez pedig nem véletlen, hiszen a kereskedési stratégiák megalkotásához nem kevés matematikai tudásra van szükség, ezek fejlesztése pedig folyamatosan zajlik a budapesti, Szervita téri központban.
Négy stratégia, négy eszközosztály
Az EverestQuant jelenleg négy stratégiával kereskedik, ezek kifejezetten diverz befektetési palettát fednek le. Adnak-vesznek globális makropiacokat, aktívak a nyersanyagpiacon, melyen az idei arany-ezüst ralival egyébként nagyot is nyertek, de kereskednek a volatilitáspiacon, valamint az európai elektromosság piacán is. A kriptopiaci terjeszkedés pedig a tervek közt sem szerepel.
„Mi alapvetően a piaccal nem együtt mozgó hozamokat keressük, ezért megesik, hogy amikor a piac nyer, mi lefelé megyünk, de a tavaly áprilisi tőzsdei szakadásból például pluszban jöttünk ki. Ezeknek a stratégiáknak a sajátja, hogy kapacitásukban limitáltak, nem lehet őket akármekkora tőkével sikeresen alkalmazni, mi félmilliárd dollárnál látjuk jelenleg ezt az üvegplafont.”
„Az Everest után csak lefelé vezet az út”
Márton 30 éves kora előtt ugyan a bolygó legmagasabb pontjára már feljutott, nem érzi úgy, hogy ne lennének még olyan csúcsok, amiket ne lenne érdemes bevenni. Egyik következő célpontja az Amerika legmagasabb pontjaként ismert alaszkai Denali lesz, melyet az amerikai tőkepiaccal párhuzamosan szeretne majd meghódítani. A Himalájára viszont már nem tervez visszatérni, mivel ez szembe megy a kockázatkezelési filozófiájával.
„Mind az alapkezelésben, mind a hegymászás során mindig a kockázatok minimalizálására törekszem. Az Everestet sherpával és oxigénnel másztam meg, vissza viszont már így sem térnék, mert az 5%-os csúcstámadási halálozási ráta előbb-utóbb kumulatíve az ember ellen fordul.”
A Mártonnal készült korábbi interjúnkat itt tudjátok elolvasni.
