Most, hogy ismerjük az októberi inflációs adatot (9,9 százalék, Nagy Márton el is büszkélkedett az Európa-szinten ismét bajnokesélyes mutatóval), a Bankmonitor ki is számolta, hogy egész évre körülbelül mekkora inflációt láthatunk majd, amiből aztán az inflációkövető állampapír jövő évi kamata is szinte pontosan meghatározható.
Az inflációkövető állampapír – nomen est omen – az előző naptári év átlagos inflációját veszi „kamatbázisul”, és azon felül fizet még némi kamatprémiumot. A most elérhető (illetve minden korábban kibocsátott) Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatbázisát az idei átlagos infláció fogja tehát meghatározni, utóbbi tehát a következő, január 21-én kezdődő kamatperiódus szempontjából kulcsfontosságú adat lesz. Az első 10 havi inflációs adat, illetve a jegybanki prognózisok alapján szinte biztosra vehető, hogy idén 17,8–17,9 százalék lesz az egy tizedesjegyre kerekített átlagos drágulás.
Jövőre a kormány 6, a jegybank 4-6 százalékos drágulásra számít, miközben az aktuálisan elérhető inflációkövető állampapír az év nagy részében feltehetően 18,05 vagy 18,15 százalékos kamatot fog termelni, folytatja a Bankmonitor. Avagy PMÁP-pal esélyesen két számjegyű reálkamatot lehet majd zsebre tenni. Sőt, ha a fenti inflációs várakozás teljesül évi átlagszinten, azzal a tavaly és idén kibocsátott, 1,5 százalékpontos kamatprémiumú PMÁP-sorozatok egy éven keresztül 19,3–19,4 százalékos kamatot fognak megtermelni.
Ács Gábor, a Forbes főmunkatársa nemrég arról írt, hogy nagyot kaszálhatnak a kisbefektetők a korábbi magas infláció miatt. Amivel együtt viszont az állam is dilemma előtt áll, hogy szigorítsa-e a visszaváltás feltételeit vagy sem.
