A bankokat is sújtó extraprofitadó nem okozott nagy felzúdulást, pedig tulajdonképpen arról van szó, hogy a bankrendszer közbeiktatásával éves szinten akár 1,94 százalék betéti kamatot is elvonhat a magyar lakosságtól az extraprofitadó.
A nemrég bejelentett „extraprofitadó” a hazai bankokat is terheli – egyik fő ideológiai alapja az lehet, hogy miközben a magyar állampapírok (például az egyéves diszkontkincstárjegy hozama az egy évvel ezelőtti éves egy százalék körüli hozamról mára 7,8 százalékra nőtt, addig a betéti kamatok, főleg a látra szóló betéteké, közel sem követték le ezt a változást, írja a Hold Alapkezelő blogján Soós Péter senior privátbankár.
Azaz amíg a bankok a rájuk bízott likviditást (nagyon leegyszerűsítve) 6-7 százalékkal jobban tudják kamatoztatni diszkontkincstárjegyben, egyhetes MNB-betétben és más, kvázi „kockázatmentes” csatornákon, mint egy évvel korábban tudták, addig ennek az „extra/megnövekedett” kamatbevételnek csak töredékét (olykor töredékét sem) adják tovább a lakosságnak és a vállalatoknak a betéti kamatokon keresztül.
A bankokat ugyanúgy érintő extraprofitadó nem okozott nagy felháborodást. Pedig tulajdonképpen az történt, hogy a magyar állam elvette a bankok rövid forrásain keletkezett eredményének egy jelentős részét.
Miért érdekes ez neked?
Soós erre egy számolást hoz fel példaként. A háztartási betétállomány tavaly év végén a teljes hazai bankrendszerben 12 899 milliárd forint volt, a vállalati szektor pedig 14 516 milliárd forint betétállományt tartott a hazai bankrendszernél.
Az extraprofitadó 250 milliárd forintot jelent évente (nem számolva a pénzügyi tranzakciós illetékkel, de azt most egyszerűsítés okán ne számoljuk ide). Azaz, ha az adót e két csoport betéteire vetítjük, hiszen ezen keres „extraprofitot” a bankrendszer, akkor az adó a betétállomány 0,91 százalékát vonja el évente a bankrendszertől. Feltételezve, hogy a vállalatok általában nagyobb tárgyalóerővel bírnak és mobilisebbek is, könnyebben tudnak egyéni betéti kamatemelést kiharcolni, mint a lakosság, vagyis rájuk kevésbé tudja áthárítani az adót a bankrendszer. Így, ha tisztán a lakossági betétállományra vetítjük az éves 250 milliárd forintos adót, akkor
valójában a bankrendszer közbeiktatásával éves szinten akár 1,94 százalék betéti kamatot is elvonhat az extraprofitadó a magyar lakosságtól.
Miközben a hitelkamatok (piaci) szintű emelését sok esetben gátolja az állami szabályozás, nyilvánvaló, hogy a bankrendszer vagy így, vagy úgy meg fogja próbálni az extraprofitadót ráterhelni a lakosságra (és a vállalati szektorra), így ha a betétekért folyó verseny be is indul, logikusan
előfordulhat az, hogy akár 0,91-1,94 százalékkal kisebb betéti kamatot ad majd a bankrendszer a lakosságnak (és/vagy vállalati szektornak), mint amit ő maga megkeres a betétek kihelyezésével.
Ez egy egyszerűsített számítás, hangsúlyozza Soós, hiszen a banki profit is csökkenhet, és nem feltétlenül a betétek kamatából vonja majd el a bankrendszer az adó fedezetét, a körülmények is változhatnak. De ezen feltételezések mellett kimondható, hogy minden egyéb változatlansága mellett, a fentieket figyelembe véve az extraprofitadó a bankrendszert felhasználva, és áttételesen felelőssé is téve, akár 1-2 százalékot is elvonhat minden évben a lakossági és/vagy vállalati betétesektől.
