Tetemes hiánnyal zárta az évet a nyugdíjkassza, így felmerül a kérdés: meddig mehet ez így tovább nyugdíjreform nélkül?
Mi történt? A Bankmonitor Forbes.hu-nak is eljuttatott közleménye szerint a költségvetésben a tervezettnél is sokkal nagyobbra nőtt a Nyugdíjbiztosítási Alap 2023-as hiánya. Eredetileg 5546 milliárd forintot szántak a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási célú kiadásaira. Azonban a gazdasági folyamatok közbeszóltak: az infláció lényegesen magasabb lett a vártnál, ezért a nyugdíjak értékének megőrzéséhez az államnak a tervezettnél nagyobb összeget kellett nyugdíjakra költenie: 2023-ban végül 5760 milliárd forintot, bő 20 százalékkal többet, mint 2022-ben.
Hányan kaptak nyugdíjat és mennyit? Tavaly a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma meghaladta a 2,4 millió főt. Közülük 2 millióan kaptak öregségi (korbetöltött) nyugdíjat, a többiek pedig más típusú ellátásokban, például megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy árvaellátásban részesültek. Az átlagos öregségi nyugdíj 2023. októberben 210 ezer forint volt, de a 3,1%-os novemberi nyugdíjkorrekció következtében év végére 217 ezer forint fölé emelkedett.
Miért fontos ez? Mert a dolgozók fizetik a nyugdíjakat. Hivatalosan ez úgy hangzik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a társadalombiztosítási járulék ide irányított része (54 %) és a szociális hozzájárulási adó ide irányított része (71,6 %). A társadalombiztosítási járulék tavaly 2399 milliárd forint bevételt jelentett a nyugdíjkasszának (16,4 %-kal többet a megelőző évhez képest), míg szociális hozzájárulási adóból 1902 milliárd forint (az előző évhez képest 11,5 %-kal több) folyt be. Ez a két bevételi forrás tehát együttesen 4301 milliárd forintot hozott tavaly, azonban ez közel sem fedezte a nyugdíjkiadásokat, így a központi költségvetésből további célzott támogatásokat is el kellett különíteni a nyugdíjak finanszírozására.
Meddig mehet ez így tovább? A Bankmonitor szakértői szerint mindaddig nem feltétlenül szükséges hozzányúlni a nyugdíjrendszer paramétereihez (pl. járulékkulcshoz, nyugdíjszámítási metódushoz, nyugdíjkorhatárhoz), amíg fennáll a kormányzati akarat és képesség a nyugdíjkassza deficitjének központi finanszírozására. Érdekesség, hogy az utóbbi hónapokban – az Európai Uniónak benyújtott magyar Helyreállítási Tervből kiindulva – megkezdődött egy szakmai diskurzus a méltányossági és fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező potenciális nyugdíjreformról. A kormány kommunikációja azonban azt hangsúlyozza, hogy a magyar nyugdíjrendszernek még legalább 10 évig nem lesznek fenntarthatósági problémái. Ebből a Bankmonitor szakértői arra következtetnek, hogy a társadalom folytatódó elöregedése ellenére egyelőre sem a bevételi, sem a kiadási oldalon nem számíthatunk jelentős változásokra.
