A kötelező akciózás után egy újabb, ezúttal adminisztratív teher hárul majd a nagy élelmiszerláncokra: márciustól figyelemfelhívó tájékoztatókat kell kihelyezniük, ha csökkent az adott termék kiszerelése, például tömege vagy térfogata. Az előírás gyakorlatilag minden nagyobb láncot érint.
Az eddig százas papírzsebkendőben csak 90 zsepi, karcsúbb óriás pöttyös Túró Rudi, és pofátlanul kevés Pom-Bär maci a megszokott piros zacskóban – utóbbi még csak fel sem tűnik a polcról való leemeléskor, mert levegővel van felfújva a zacskó. Ezek csak a saját tapasztalataim az utóbbi hónapok bevásárlásaiból, és most jut eszembe, hogy a hétvégén felbontott Nógrádi ropinál is volt valami furcsa, mintha könnyebb lett volna..
Előzmények
Ahogyan arról mi is írtunk, a kormány már tavaly ősszel belengette, hogy fellép a zsugorinfláció ellen, de akkor még nem voltak meg a konkrét intézkedések. Az illetékes minisztérium csak annyit közölt, hogy a „multik profitéhsége” és az árspekuláció nem múlt el, az áremelés mellett a minőség rejtett csökkentésével vagy a termékméret csökkentésével „trükköznek”. Ez a zsugorinfláció: a kiszerelés mértékének vagy a szolgáltatás minőségének befolyásolásával ugyan egy termék ára a gyakorlatban nem változik, de valójában bújtatott áremelésről van szó – érvelt akkor a kormány, amely a héten már a tettek mezejére lépett.
Mit lehet eddig tudni?
A kormany.hu-n hétfőn jelent meg a hír, miszerint az élelmiszerkereskedőknek figyelemfelhívó tájékoztatót kell kihelyezniük, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent. Ezt tudni eddig a részletekről:
- ez minden, egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszerkereskedőre vonatkozik
- 2024. március 1-től
- a termék mellett elhelyezett, figyelemfelhívó tájékoztatással kell felhívni a vásárlók figyelmét, hogy az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése a korábban megszokottakhoz képest kisebb lett
- a viszonyítási alap pedig az adott termék gyártója által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazott kiszerelés
- A kereskedők tájékoztatási kötelezettsége 2 hónapig áll fenn, főszabály szerint az új, csökkentett méretű termék kereskedő általi forgalmazásától kezdődően
- a gyártó, a magyarországi forgalomba hozó és beszállító köteles a kiszerelési egység csökkenésével érintett termék vonatkozásában megfelelő módon tájékoztatni a kereskedőket
- A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben
Ezt mondják a kereskedők
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Forbes.hu-nak azt mondta, korábban is tudták, hogy a kormány mérlegeli egy ilyen célú szabályozás lehetőségét, de a keddi bejelentést ők is a sajtóból tudták meg. Hangsúlyozta: ezek egyelőre csak a keretek, várják majd a részletszabályokat (ez a gyakorlatban egy kormány-, majd egy végrehajtási rendeletet jelent), amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium hoz majd meg. Az OKSZ is egyeztet majd a technikai részletekről a tárcával. Az új előírás többlet adminisztrációs terhet jelent majd a vállalkozásoknak, a kereskedelemben dolgozók terhelése szempontjából nem mindegy, hogy a részletszabályok alapján milyen módszert kell majd alkalmazni a jelzésnél.
Az ipar lesz majd az, amely adatokat szolgáltat a változásról: ha a bázisidőszakhoz képest kisebb kiszerelést hozott forgalomba, akkor azt kötelessége jelezni a kereskedő felé, a boltok pedig majd a vásárlók felé továbbítják az információt, mondta Vámos.
Az, hogy ez pontosan milyen formában történik, a rendeletekből derül ki, de lehetséges, hogy a korábbi árstop-plakátokhoz hasonlóan egységes előírások lesznek.
Az OKSZ főtitkára úgy látja,
a termékek csekély hányadát érinti majd a tájékoztatási kötelezettség, már csak azért is, mert a gyártók számára is költséges gyakran váltogatni a termékek kiszerelését.
Vámos György hangsúlyozta: itt nem ügyeskedésről, vagy a vásárló szándékos megtévesztéséről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy az ipar is figyeli a piacot. Ha úgy látja, hogy egy termék nem fogy a tervezett ütemben, módon, nagyságrendben, akkor töri a fejét, hogy mit csináljon. Különösen ilyen nehezebb piaci körülmények között előfordulhat, hogy árat kellene emelnie, mert valamely költsége (például alapanyag) megdrágult.
„És akkor azt mondja (a gyártó – szerk.), hogy nem emelek átadási árat, mert akkor még kevesebb fog fogyni belőle, hanem helyette egy kisebb kiszerelést alkalmazok ugyanazért az árért. Ön a kezébe veszi, persze, hogy kevesebbet kap, de az egységárból világosan látja, hogy kisebb lett ugyan a kiszerelés, de a változatlan fogyasztói ár mellett történt egy egységár-emelkedés”. Ők úgy tapasztalták, hogy az utóbbi inflációs hullám miatt egyébként is sokkal jobban megnézték az egységárakat a vásárlók, a magyar fogyasztók pedig amúgy is mindig árérzékenyek voltak.
A témában megkerestük a nagy élelmiszerláncokat, összesen hatot, egyelőre a SPAR-tól kaptuk azt a visszajelzést, hogy mivel a téma az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor jelentős részét érinti, keressük a SPAR-t is képviselő Országos Kereskedelmi Szövetséget. További válaszok esetén frissítjük cikkünket.
