Európa fejlettebb országaiban jellemzően magasabbak az árak, mint itthon. Nincs ez másként Ausztriában sem. Ugyanakkor a nyaraláson könnyen kifoghatunk olyan termékeket is, amik nem is olyan drágák, vagy akár olcsóbban is hozzájuthatunk, mint itthon. A kötelező alapszolgáltatásokért továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.
Jól ismert tény, hogy a nyugat-európai országokban érdemben magasabb árakkal találkozhatunk, mint Magyarországon. Nem is kell messzire menni ehhez: a szomszédos Ausztriában járva is könnyen megrökönyödhetünk, hogy a kinti termékek még a folyamatosan emelkedő hazai árakhoz képest is mennyivel drágábbak. A nyári időszakban ráadásul a nyaralások és néhány napos kirándulások alkalmával még gyakrabban találkozhatunk ezzel a bosszantó jelenséggel.
Miért drágább kint az élet?
Ha külföldre megyünk, akkor az ottani valutához (euróhoz) az aktuális forint-euró devizaárfolyamon váltva juthatunk – ez most lépte át újra a 400-as küszöböt (sőt, kedden 405 felé is járt). Ha azonban csak azt nézzük meg, hogy egy adott termék vagy termékkosár hány euróba kerül kint és hány forintba itthon, akkor az alapján jóval erősebb forintot kapunk – ezt az átváltást hívjuk vásárlóerő-paritásnak. A vásárlóerő-paritás és a hivatalos devizaárfolyam hányadosa az ún. árszínvonalindex: ez azt mutatja meg, hogy a hazai árak hány százalékkal térnek el a külföldiektől.
A hagyományos közgazdasági felfogás szerint a gazdasági fejlettség okozza az eltérést: minél fejlettebb egy ország, annál magasabbak az árai. Így ha a jövőben a magyar gazdaság felzárkózik Nyugat-Európához, akkor a hazai forintárak is egyre magasabbak lesznek külföldhöz képest, tehát a vásárlóerő-paritás is elkezd felzárkózni a devizaárfolyamhoz, és az index értéke is nagyobb lesz.
Mik a legdrágább és a legolcsóbb termékek?
Tavaly az átlagos forint-euró árfolyam 358,5 forint volt, miközben az Eurostat adatai szerint az Ausztriában egy euróba kerülő fogyasztói kosárért hazánkban 232 forintot kellett fizetni. Ez azt jelenti, hogy
átlagosan 44 százalékkal voltak alacsonyabbak a magyar árak Ausztriához képest.
Ez azonban az egész gazdaságra jellemző átlag, egyes termékkategóriákban jelentősen más képpel is találkozhatunk – akár olyan is előfordulhat hogy valamiben a magyar termékek a drágábbak Ausztriához képest.
A következőkben bemutatunk néhány példát az osztrák és magyar árak különbségeire, a statisztikai hivatalok legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai alapján, kiegészítve néhány saját esettel, amivel az elmúlt időszakban találkoztunk Ausztriában. Azokat a termékeket néztük meg, amiket inkább nyaralások alkalmával szoktunk vásárolni. (Egy év elteltével a 358-as euróárfolyam már nosztalgikusan hat, ugyanakkor 2022-re még nem tettek közzé összehasonlító árstatisztikát a hivatalok, emiatt a 2021-es adatokból tudunk kiindulni.)
Néhány termék és szolgáltatás ára Ausztriában és Magyarországon
| Termék | EUR-HUF devizapiaci árfolyam (forint) | Egy eurónyi termékkosár ára itthon (forint) | Hazai árak eltérése az osztrák áraktól (százalék) |
|---|
| Olaj | 358,5 | 435,6 | +21,5 |
| Alkoholos italok | 358,5 | 354,1 | -1,3 |
| Tejtermékek | 358,5 | 343,1 | -4,3 |
| Alkoholmentes italok | 358,5 | 318,2 | -11,2 |
| Zöldség, gyümölcs | 358,5 | 317,9 | -11,4 |
| Dohány | 358,5 | 310,2 | -13,5 |
| Ruházat | 358,5 | 305,4 | -14,7 |
| Kenyérfélék | 358,5 | 251,2 | -29,9 |
| Hús | 358,5 | 210,5 | -41,3 |
| Szabadidő és kultúra | 358,5 | 197,7 | -44,9 |
| Közlekedési szolgáltatások | 358,5 | 196,4 | -45,3 |
| Vendéglátás, szálláshelyek | 358,5 | 191,9 | -46,5 |
Megjegyzés: 2021-es adatok alapján. Forrás: EurostatValamiben olcsóbb Ausztria, mint Magyarország
Meglepő eredmény, hogy találtunk egy termékkört, ami Ausztriában olcsóbb, mint itthon. Nem is kevéssel:
az olajok és zsiradékok itthon átlagosan 21,5 százalékkal többe kerülnek.
A nagy eltérés oka az is lehet, hogy míg hazánkban az étolajok jellemzően a napraforgóolajokat jelentik, addig Ausztriában igen elterjedtek a kukoricaolajok is.
Gyakorlatilag ugyanannyi a két országban az alkoholos italok árfekvése, de az osztrák üzletekben találtunk példát az olcsóbb osztrák sörre is. a Stiegl világos sör például 1,1 euróba került odakint, miközben itthon egy hasonló osztrák importsörhöz jellemzően 450 forint körüli árért juthatunk hozzá. Ez azt jelenti, hogy itthon 1,6 százalékkal drágább ez a termék.
Hasonlóan olcsónak bizonyult az egyik üzletben a papírzsebkendő is: a 100 darabos kiszerelés egy osztrák üzletben 0,65 euróba került. A mostani forintárfolyammal számolva ez 260 forint körüli összeget jelent átváltva, ehhez képest a hazai boltokban 350-400 forintos árfekvésen találhatunk ilyen terméket. Jó ellenpélda ugyanebben a kategóriában a négygurigás vécépapír, amihez itthon 700 forintért is hozzájuthatunk, Ausztriában ugyanakkor volt olyan bolt, ahol 3,4 euró (kb. 1360 forint) volt a legolcsóbb ilyen kiszerelésben.
A többség még mindig drágább Ausztriában
A fenti példákhoz képest valamennyivel többe kerülnek Ausztriában az alkoholmentes italok, a gyümölcsök és a dohánytermékek. Leginkább ugyanakkor a különböző szolgáltatásokért cserébe kell a legmélyebben a zsebünkbe nyúlnunk: a szabadidős szolgáltatásokba, a közlekedésben vagy a vendéglátásban átlagosan 45 százalékkal alacsonyabb árakat tapasztalhatunk Magyarországon, mint Ausztriában. Az Alpok egyik népszerű kirándulóhelyén például egy nyári bobra egy menetjegy 9,5 euróba (csaknem 3800 forintba) fáj egy felnőttnek, míg például a visegrádi bobpályán 700 forintot kell kicsengetnünk ugyanezért. Igaz, az áron kívül itt a szolgáltatás minőségében és a kilátásban is nagy különbségek lehetnek a hazai állapotokhoz képest.
Összefoglalva tehát azt látjuk, hogy Ausztria a közvélekedésnek megfelelően jóval drágább ország, mint Magyarország. Bizonyos termékekben nem fogunk meglepődni, legfeljebb kellemesen (alkoholok, étolaj), a nyaraláshoz szükséges alapvető szolgáltatások ugyanakkor továbbra is érdemben drágábbak a sógoroknál, ahogy az opcionális (de a kikapcsolódáshoz elengedhetetlen) szabadidős szolgáltatások, belépőjegyek is.
Amik elronthatják a kedvünket
Bár 2022-re még nincsenek összehasonlítható adataink, az infláció eddigi alakulása alapján a hazai árszínvonal valamennyire közeledhetett az osztrákhoz: 2022 első fél évében a harmonizált fogyasztói árak (ezt használja országok közötti összehasonlításra az Eurostat) átlagosan 9,7 százalékkal emelkedtek Magyarországon, míg Ausztriában 6,7 százalékkal. Idén júliusban 13,7 százalékos inflációt jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, míg az osztrák hivatal előzetes becslése 9,2 százalék volt.
Kár lenne ez alapján örömködni és a folytatódó felzárkózásnak örülni: egyrészt a magasabb magyar inflációt rengeteg más tényező okozza, másrészt a bérekben még mindig tetemes a lemaradásunk. Ausztriában a 2020. évi nettó mediánjövedelem 26,5 ezer euró (durván 10 millió 700 ezer forint) volt, míg Magyarországon 2,1 millió forint. Ez azt jelenti, hogy
Ausztriában az osztrák fizetéssel 2,5-szer többet tudtunk volna vásárolni ugyanabból a fogyasztói kosárból, mint itthon a magyar fizetéssel.
