5,9 százalékos GDP-növekedés várható az idei évben a Magyar Bankholding elemzői szerint – hangzott el a vállalatcsoport mai sajtórendezvényén.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a 2022-es évre 5,9 százalékos, 2023-ra pedig 4,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre. Az elemző szerint az indirekt hatások leginkább az ellátási láncok zavarain, ezzel szoros összefüggésben a nemzetközi szintekről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülhetnek, miközben az évtizedes csúcsra ugró infláció az európai háztartások reáljövedelmét csökkentheti, mérsékelve a külső keresletet.
A Magyar Bankholding tagbankjai az MKB, az abba beolvadó Budapest Bank (BB), valamint a Takarékbank, a pénzintézet legnagyobb tulajdonosa Mészáros Lőrinc, de a BB miatt a magyar állam is tulajdonos. A bankok 2020 végén jelentették be, hogy összeolvadnak, ez egy többéves folyamat. Mint a legtöbb bank, természetesen a Magyar Bankholding is folyamatosan elemzi a gazdasági kilátásokat, a legfrissebb prognózisokat jelentették be ma. Nézzük, mit várnak a legfontosabb területeken.
Gazdaság: kitartanak az optimista forgatókönyv mellett
A pénzintézet mostani várakozása megegyező azzal, amit a háború kitörése előtt a kormány is várt: 5,9 százalékos bővülést prognosztizálnak az idei évre. Csakhogy a Pénzügyminisztérium (PM) ezt a prognózisát március végén rontotta le, 3-4 százalék közötti növekedést vártak akkor, hasonlóan pesszimista az előrejelzéseiben a 2,5-4,5 százalékos sávot megjelölő MNB is.
Beruházások: nincs megállás
A bank szerint a beruházások nemzetgazdasági szinten 2022-ben összességében továbbra is dinamikus ütemben folytatódhatnak: a 2021-es 3,8 százalékos növekedést követően 4,3 százalékos bővülést mutathatnak.
A bank elemzői szerint:
- az olyan külső körülmények, mint az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint a folyamatosan növekvő energiaárak és beruházási költségek ugyanakkor a beruházások elhalasztása irányába hatnak;
- a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek;
- az emelkedő kamatok negatív hatását a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják;
- a lakossági beruházásokat az 5 százalékos, új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény visszavezetése mellett számos családtámogatási, valamint az adminisztratív és egyéb költségeket csökkentő program, illetve a lakásfelújítási támogatások is élénkítik.
Más kérdés, hogy a forrás oldalról hogyan alakul a finanszírozás, a magyar kormány ugyanis még mindig nem jutott hozzá a covid miatt összeállított, EU-s újjáépítési alap pénzeihez és a korrupciós kockázatok miatt az Európai Bizottság egyelőre visszatartja a forrásokat (ezek egy részét az állam saját forrásból finanszírozta elő).
Egy nagy szám: 14,9%
A bank szerint 14,9 százalékos bruttó átlagbér-növekedés várható. Ez azt is jelenti, hogy a magas infláció mellett is lesz reáljövedelem-emelkedés, vagyis
a bank elemzői nem számítanak arra, hogy a feszes munkaerőpiacon emelkedő béreket is elviszi majd az áremelkedés üteme.
A Magyar Bankholding elemzői szerint a szintén optimista prognózis mögött a kormány lépései állnak (közel 20 százalékkal nő a minimálbér és garantált bérminimum, számos állami szektorban történt érdemi bérfejlesztés, valamint kifizetésre került a hivatásos állomány hathavi illetménye).
A tavalyi évben ismét feszessé vált a munkaerőpiac, és a trend 2022-ben tovább fokozódhat. Ennek köszönhetően pedig a minimálbér felett keresők esetében is magasabb bérdinamikára számítanak a Magyar Bankholding elemzői.
Mennyit ér majd a pénzünk?
- Az ukrán-orosz háborúnak komoly hatása lehet az élelmiszerárak és más nyersanyagárak emelkedésére.
- A bank elemzői szerint a következő hónapokban az átárazások miatt tovább nőhet az infláció, az idei évre 8,2 százalékos adatot várnak (az MNB és a kormány 9,9 százalékkal, más elemzők ennél magasabb adattal számolnak).
- Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg.
- Az év második felétől már enyhülhet az inflációs nyomás, jövőre 4,2%-ra mérséklődhet az átlagos infláció.
- Forint: az euróárfolyam a 370-375-ös szintre korrigált a történelmi, 400-as mélypont után. Innen a jogállamisági eljárás vagy a háború további eszkalálódása lefele mozdíthatja az árfolyamot, tűzszünet vagy béke pedig erősítheti.