Egyre aggasztóbbnak látják az elemzők az iráni helyzet okozta olajáremelkedést, a Goldman Sachs-nál már a történelmi árfolyamcsúcsot sem látják elképzelhetetlennek.
Mi történt? Csütörtök hajnalban ismét átlépte a 100 dolláros lélektani határt a Brent olaj világpiaci ára, a befektetők ugyanis attól tartanak, az iráni háború elhúzódása sokáig tarthatja majd nyomás alatt az olaj kínálati oldalát az ellátási láncok veszélyeztetésén keresztül, ez pedig a kínálati oldal szűkítésén keresztül tartósan magas árakat eredményezhet majd a világpiacon.
Mit jelent ezt a gyakorlatban? Az Erste elemzői egy csütörtöki jegyzetükben úgy fogalmaztak, egyre inkább úgy tűnik, hogy „minden idők legnagyobb energia és kőolaj válsága előtt állunk”. A szakértők kiemelték, Irán az amerikai támadások nyomán nem omlott össze, állja a csapásokat, sőt, bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne. Ennek a következménye, hogy jelen pillanatban egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni, és mivel itt halad át a globális kínálat 20%-a, ennek drasztikus következményei lehetnek.
A Goldman Sachs elemzői éppen ezért azt sem zárják ki, hogy a történelmi rekordot jelentő 147 dolláros hordónkénti csúcsot is elérheti az árfolyam a következőkben.
Hogyan tovább? A nemzetközi olajárak felrobbanásának ellensúlyozásaként a magyar kormány visszahozta a benzinárstop intézményét, a magyar rendszámú autókba a magyar forgalmival rendelkező autósok ezért fix, a piacinál jóval kedvezőbb áron tankolhatnak. A BKV-buszai ugyanakkor például kimaradtak a védett ár alól, ez pedig akár 1,5 milliárd forintos extra kiadást is jelenthet majd az egyébként sem túl jó anyagi helyzetben lévő főváros számára.
