Egyre kevesebbet vásárlunk a boltokban, amit az üzletláncok is megéreznek. Az infláció elszabadulásával így ismét előtérbe kerültek a jó öreg hűségkártyák, kuponakciók és pontgyűjtések. Az áruházak ráadásul egyre kreatívabban próbálják magukhoz csábítani a vásárlókat.
Cudar időszakot él meg a hazai kiskereskedelem: az élelmiszerárak az egekbe szöknek, ennek hatására pedig egyre kevesebbet vásárlunk a boltokban. Ezt az üzletláncok is megérzik, hiszen a bevételeik egy kemény felső korlátot kaptak, miközben a költségeik az alapanyagokon és az energián keresztül ugyanúgy emelkednek.
Valahogyan tehát muszáj élénkíteniük a forgalmat a boltoknak. Kézenfekvő lépés, hogy a jól bevált akciókhoz, árkedvezményekhez nyúljanak. A műszaki cikkeknél már régóta láthatjuk ezt: a novemberi Black Friday akciók időtartama a kezdeti egy napról végül egy hét hosszúságúra duzzadt.
A magas inflációs környezetben tehát felértékelődött az akciók szerepe. Nem véletlen, hogy az Aldi és a Lidl is külön közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy 20-25 százalékkal csökkentik a legnépszerűbb trappista sajtjaik árát. Sőt, februárban a vajjal játszották el ugyanezt. Ma már ott tartunk, hogy sorra küldik a közleményeiket a kedvezményeikről.
Az általános akciókon kívül azonban rengeteg egyéb formája létezik az ösztönzésnek. Lássuk tehát, hogy melyik áruházlánc hogyan próbálja magához csábítani az egyre óvatosabb vásárlókat!
Kártya vagy nem kártya?
A legelső kedvezményprogramok még tisztán kártyás verzióban indultak el.
- Ilyen volt a Tescónak a Clubcard,
- a Sparnak a Supershop,
- de szép lassan az összes hazai üzletlánc is bevezette a maga kedvezménykártyáit,
- beleértve a német drogériahálózatokat (DM, Rossmann) is.
A hűségprogram részeként fizikai kártyákat kaptak a vásárlók, ezzel kellett azonosítaniuk magukat, hogy jogosultak legyenek az akciókra.
Mára a legtöbb program a fentiek mellett digitális lábra is támaszkodik, sőt egyre inkább a virtuális térbe költöznek át. A kártyákat egy külön mobilos applikációba lehet regisztrálni, ezután pedig a fizetéskor egy kódot kell beolvasni a telefon képernyőjén. Néhány helyen, például a Rossmannál pedig virtuális kártyát is elég igényelni, amivel meg lehet spórolni a fizikai kártya legyártásához szükséges várakozást.
Aztán ott vannak a legújabb versenyzők, mint a 2021 májusában indult Lidl Plus. Valószínűleg nincs olyan Lidl-vásárló, akit ne emlékeztettek volna az utóbbi hónapokban arra, hogy olvassa be az alkalmazás képernyőjét.
A német diszkontláncnál már teljesen kispórolták a fizikai kártyát, azok nélkül lehet érvényesíteni az akciókat.
A vállalat elmondása szerint pedig már minden negyedik vásárlójuk használja is.
Oké, de mire tudom használni?
Az applikációknak kettős funkciójuk van.
- Egyrészt rendszerezetten láthatjuk az üzletláncok alapvető adatait (üzletkereső, nyitvatartási idő, érvényben lévő akciók).
- Másrészt ezen keresztül rengeteg egyéb akciót, kupont és fizetésre felhasználható pontot is lehet gyűjteni.
Az akciós áruk köre és a kedvezmények mértéke változó.
- A Lidlben hetente 10-12 darab kupon jelenik meg az alkalmazásban,
- a Spar applikációjában pedig jelenleg 20 árura érhetőek el kedvezmények.
- A Tescónál ezzel szemben jóval szélesebb a hűségkártyás kedvezmények köre, akár a több százat is elérheti.
Az akciók mértéke jellemzően 5 és 30 százalék között szóródik.
Olcsóbb vasárnapok és nyugdíjas keddek
Az utóbbi évben újabb spórolásra (és vásárlásra) ösztönző innovációkat hoztak be a boltláncok. A Tesco például vasárnaponként 5 százalék kedvezményt adott a vásárlás végösszegéből, keddenként pedig célzottan a nyugdíjasoknak hirdettek meg hasonló akciót.
Válaszul a Spar is bevezette a maga napi akcióját: hétfőnként 6 százalék kedvezményt kaptak a teljes vásárlás értékéből a Myspar alkalmazás felhasználói. Igaz, az olcsóbb hétfőket február végén különösebb tájékoztatás nélkül megszüntette a boltlánc.
Az árstopokat ugyanakkor nem akarja elengedni. Tavaly december óta működik a Sparban az „Árstop extra” elnevezésű program, aminek keretében 300 termék árát fixálják le az üzletekben a következő hetekre.
Mindenesetre az sokat elmond a mai inflációs trendekről, hogy nem csak az árak csökkentésével lehet kampányolni, hanem azzal is, ha megígérik: nem drágítanak tovább.
Pontokat gyűjtöd? Nem biztos, hogy számít
Természetesen nem maradhat ki a spórolási trükkök alfája és omegája, a pontgyűjtés. Az alapötlet egyszerű: ha sokat vásárolsz egy helyen, akkor az elköltött összeged egy részét a bolt visszaadja neked egy olyan kupon formájában, amit csak náluk költhetsz el. A vásárló a kedvezménnyel jár jól, a hűséges fogyasztóval pedig az üzletlánc.
Egy dologra azonban nagyon kell figyelni: az átváltási arányra.
- A Tescóban minden elköltött 100 forint után jár 1 pont, ami egy későbbi fizetésnél 1 forintot ér.
- A DM-ben 300 elköltött forint után 1 pontot írnak jóvá az egyenlegünkön. Beváltásnál pedig 1 pont 3 forintot ér, így végül itt is 100-as átváltási aránnyal kell számolni.
- Ezzel szemben az Auchan Bizalomkártyánál 1000 forint után jár 5 pont, tehát itt kedvezőtlenebb, 200-as átváltásról beszélhetünk.
- A Sparban pedig 200 forintonként írnak jóvá egy elkölthető forintot.
Jól hangzik ugyan a pontgyűjtés, de ilyen arányok mellett a pontgyűjtő kártyák használata leginkább fél vagy egy százaléknyi megtakarítást jelent nekünk a vásárlás végösszegéből.
A nagy hiányzó
Ugyanakkor van olyan boltlánc is, aki nem bonyolítja túl a kedvezményéket.
Az Aldiban ugyanis nem működik törzsvásárlói program.
Van ugyan saját applikációjuk, de ott nem kínálnak külön kedvezményeket a regisztrált felhasználóknak, ahogy hűségkártyán sem lehet gyűjteni pontokat. Akciókat persze ők is hirdetnek, de általános érvényességgel: kihasználhatja minden betérő vásárlójuk.
