Nőtt a munkaerőpiaci aktivitás a 65 év felettiek körében. Aggasztó módon mégis a nyugdíj előtt állók körében a legmagasabb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata az Eurostat adatai alapján.
Többek között az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem sarkallja arra a 65 év felettieket, hogy tovább maradjanak a munkaerőpiacon. Ez azonban nem jelenti feltétlenül anyagi biztonságot.
A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-es adatsorában szembetűnő, hogy a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, míg ez az arány 2011-ben 12,6 százalék volt – írja a Világgazdaság.
A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott meg; emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző cenzus időszakához képest.
Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti a Eurostat statisztikái alapján.
Tavaly Magyarországon kifejezetten magas, 13,3 százalék volt a fenyegetettség aránya az 50-64 évesek között az azt megelőző évi 11,7 százalékhoz képest.
Míg ezen értékek a 18-24 éves és a 25-49 éves aktív munkavállalók körében 7 és 9,6 százalék volt.
„A nyugdíjaskorúak munkavállalói hajlandósága összefüggésben állhat azzal, hogy az elbírált nyugdíj összege nem minden esetben elegendő a kiadások fedezésére.
Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, ezért kénytelenek folytatni a munkát” – véli Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
