Az MNB szerint nem a lakossági fogyasztásban keresendő a hiba, mind a mezőgazdaság, mind az ipar teljesítménye, valamint a beruházások mértéke is visszaesőben van.
Mi történt? A 444 számolt be róla, hogy Balatoni András az MNB igazgatója a szervezet legfrissebb Inflációs Jelentésének sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy
A mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye, valamint a vártnál kedvezőtlenebbül alakuló beruházások és a külső környezet alakulása miatt csökkentette jelentős mértékben a növekedési prognózisát a Magyar Nemzeti Bank
Mi változott? A jegybank korábban 2-3 százalék közötti növekedést várt idénre, azonban az új jelentésben a GDP-növekedés prognózisát 1-1,8 százalék köré húzták be. Ez a gyengélkedés nem csak az idei évre lesz kihatással, hanem a jövő évi növekedést is visszább vetheti, ezért az MNB 2025-re az eredeti 3,5-4,5 százalékos várakozások helyett már csak 2,7-3,7 százalék közötti bővülést tart elképzelhetőnek.
Mi a helyzet a háztartások fogyasztásával? Szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjének álláspontjával, Balatoni szerint bár a reálbérek tekintetében valóban látható a fordulat, viszont ha
ha nem a kiskereskedelmi forgalmat nézzük, hanem a teljes fogyasztást és a magas megtakarítási rátát, akkor „nincs itt semmi látnivaló”.
Balatoni kiemelte, hogy bár a lakossági fogyasztás most nem a kiskereskedelemben csapódik le, a magyar fogyasztás megfelel a régiós átlagnak, és lényegében összhangban van azokkal a makrofolyamatokkal, amiket az MNB lát.
Kontextus. A kormány és az MNB álláspontja a gazdaság állapotárol egyre gyakrabban tér el egymástól. Nagy Márton rendre más fundamentális okokat lát a magyar gazdaság teljesítményében, ő a háztartások fogyasztási szokásait kritizálja. Miközben az MNB óvatosságra int, Orbán Viktor 3-6 százalékos növekedési terveket pedzeget.
