A majmos képekkel fémjelzett NFT-piac olyan mélyre került, ahol az őrület első fellángolása óta még egyszer sem járt. A mögöttes technológiában ugyanakkor szinte végtelen a potenciál.
A covid alatt szinte a csapból is az NFT-k folytak.
Címlapokon hozták, melyik híresség éppen milyen digitális képet vett meg és állított be profilképének a Twitteren (!), és hogy mások hogyan töltötték le ugyanennek a képnek a másolatát ingyen, és tették meg ők is saját ikonjuknak.
Az NTF-őrület alapvető problémáját ez a mondat gyakorlatilag be is mutatta, a kriptopiacra akkortájt tömegesen rászabaduló amatőr kisbefektetőket ugyanakkor mindez csöppet sem érdekelte. Mára azonban kijelenthető: aki a hájp csúcsán beszállt a buliba, mára szinte biztosan elbukta minden pénzét.
Mik is azok az NFT-k?
Ha valaki nem emlékezne, az NFT a non-fungible (nem helyettesíthető) tokent takarja. A gyakorlatban olyan digitálisan létrehozott, vagy digitalizált képeket jelentettek, amiket az alkotóik tokenizáltak, azaz felvittek a blokkláncra, ezzel egyszerivé és megmásíthatatlanná téve őket. A blokklánc sajátosságai miatt minden ott elhelyezett fájl vagy token minden mozgása követhetővé válik, így pontosan visszakereshető, mikor és mennyi pénzért cserélt gazdát, és ha esetleg ellopják a jogos tulajdonosától, elméletben akkor is könnyen megtalálható.
A köztudatba a második covidévben, 2021 nyarán robbant be igazán, a szektort máig fémjelző, unatkozó majmos képekkel. A Bored Ape Yacht Club című projekt darabjai vitték a prímet a csúcsok csúcsán, a sorozat egyes darabjaiért dollármilliókat adtak ki főként amerikai hírességek, de olyan márkák is beálltak a sorba, mint az Adidas.
Az NFT-őrület 2022 áprilisában érte el csúcspontját, amikor a szektor teljes értéke a CoinGecko adatai szerint elérte a 17 milliárd dolláros szintet. Az aranykor azonban nem tartott sokáig, mondhatni, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is ment. Alig két hónappal a 17 milliárdos csúcs után a szektor kapitalizációja a földbe állt, 2022. júniusra egészen 4 milliárd dollárig szakadt.
Az azóta eltelt bő három évben ugyan voltak feltámadási kísérletei a szektornak, a 10 milliárd dolláros határt is elérte párszor a kapitalizáció, igazi újraéledés mégsem történt.
Az NFT-piac ma alig 1,5 milliárd dollárt ér, ilyen alacsony értékeltségre az őrület legelső fellángolása óta egyszer sem volt példa.
A majmos képek drasztikus értékvesztését jól mutatja, hogy az az NFT, amit Justin Bieber 2022-ben, a hájp csúcsán 1,3 millió dollárért vett meg, ma alig 12 ezer dollárt ér, azaz értékének több mint 99 százalékát elvesztette kevesebb mint négy év alatt.
Miért pukkadt ki az NFT-lufi?
A majmos NFT-k legalapvetőbb problémája az volt, hogy semmilyen valódi értéket nem képviseltek, hiszen semmilyen mögöttes termék nem garantálta a létjogosultságukat. Ahogy említettük, bárki lementhette saját eszközére a más által dollármilliókért felmarkolt képek másolatát, és ugyanúgy használhatta bármire, mint jogos tulajdonosa. Aki bár tudta bizonyítani, hogy az a token őt illeti, sokra a villámgyorsan változó online térben ezzel nem ment.
Erre rakódott rá a piaci valóság: a kínálat folyamatosan nőtt, sorra érkeztek az újabb projektek, az érdeklődés pedig a covidlezárások végeztével brutálisan megcsappant. Ez felborította a korábban sem feltétlenül stabil egyensúlyt, és eladói nyomás alá helyezte a teljes ökoszisztémát, mely az árak beszakadásával járt.
Az NFT mint technológiát ugyanakkor nem feltétlen érdemes a majmos képekkel együtt kiönteni a lavórból.
Az NFT-k mögöttes, blokkláncalapú technológiája ugyanis egyértelműen rendelkezik valóban hasznos és értékes tulajdonságokkal. A tokenizáción keresztül könnyedén hitelesíteni lehet munkaszerződéseket, vagy akár ingatlan-adásvételi tranzakciókat is, hiszen a blokkláncon tárolt fájlnak a teljes életútja visszakövethető, így megmásíthatatlansága gyakorlatilag garantálható.
Az így létrejövő okosszerződésekben rögzíthetők a felek adatain túl akár a szerződés olyan paraméterei is, mint a lejárat vagy az ügylet feltételei, ami nagyban megkönnyítheti például egy lakásbérleti szerződés adminisztrációját, vagy egy üzleti tranzakció során a kifizetések rendezését is. A dubaji ingatlanpiacon például már éles az NFT-s rendszer, 2033-ra pedig a várakozások szerint az összes adásvétel 7 százaléka a blokkláncon zajlik majd le.
