F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]


Bővebben

Nem lehet kártyával fizetni, mert túl kicsi az összeg? Pedig ez tilos

Bár mi is meglepődtünk, és a szakértő szerint is ritka már, hogy bizonyos összeg alatt nem engedik a vevőket kártyával fizetni – jobb esetben csak azt mondják, nem lehet kártyával fizetni (közben a leolvasó ott figyel a pultban), máskor ki van írva fehér papíron tollal, hogy mondjuk 1000 forint alatt ilyenről ne is álmodjunk -, de a jelenség még mindig létezik. Budapest belvárosában sem kell sokat sétálnunk, hogy ilyen üzletet találjunk.

Gergely Péter, a Bankráció.hu szakértője szerint az alsó határ ma már csak a legkisebb kereskedőkre, boltokra jellemző, rájuk is inkább vidéken. A vevők hamar megtanulják, hogy reklamáljanak, vagy elkerüljék azokat az üzleteket, ahol nem lehet kártyával fizetni. “Akár egymilliós tévét veszel, akár 10 forintos zsömlét, a kereskedő nem mondhatja, hogy nem fizethetsz kártyával”  – mondja. A Sberbank adatai szerint ez meg is történt: 2016 decemberében valaki 15 forintot fizetett bankkártyával az egyik hipermarket pénztáránál.

Akkor miért van mégis így?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérdésünkre elmondta, hogy ők nem szabályozzák az alsó limitet, emellett elvileg és technikailag bármilyen kis összeget lehet fizetni bárhol bankkártyával, ahol van egyébként kártyaelfogadó terminál. A kereskedők és a bankok közötti szerződések viszont titkosak, a bankok mindenkivel egyéni megállapodásokat kötnek a kártyahasználatról, terminálok díjairól. Valószínű, hogy a kártyahasználat százalékos díja mellett előfordul fix költség (vagy akár egy minimális díj is) vásárlásonként, így nagyon olcsó dolgoknál a kereskedőnek nem éri meg a kártyahasználat.

Emellett a Bankráció.hu szakértője szerint valószínű, hogy a kártyás terminál (tehát a kártyaleolvasó eszköz) havidíja fix, nem függ közvetlenül a forgalomtól. A bankok viszont mindenkivel más összegekről kötnek szerződést attól függően, hogy összességében mekkora pénzforgalom megy keresztül egy kereskedőn. A problémával több bankot is megkerestünk.

Az OTP Banktól megtudtuk: kifejezetten tiltja a kereskedőknek, hogy a kártyás vásárlás lehetőségét minimum összeghez kössék. “Ha ilyen előfordul, akkor a kereskedő nem a szabályok szerint jár el” – írják. Az OTP szerint pont a kis összegű vásárlások lebonyolítására fejlesztették ki a bankok  a paypasst (érintéses fizetést). “Akkor lenne a korlátozásnak értelme, ha a bankok fix összegű minimum kereskedői díjakat határoznának meg (pl. x%, de minimum y Ft/tranzakció), vagy fix összeg plusz százalékos összetételű tranzakciós jutalékkal dolgoznának. Ilyenkor előfordulhatna, hogy a jutalék fix része kis összegű tranzakciónál aránytalan mértékű jutalékot eredményezne. Abban az esetben, ha  a kereskedői jutalékot százalékos formában határozzák meg (a vásárlás összegének x%-a), nincs értelme minimális vásárlási összeget meghatározni” – magyarázzák. Az OTP Bank százalékos jutalékos rendszert alkalmaz vásárlásonként.

Szemben az OTP-vel, ahol saját szerződéseik tiltják a minimumösszeget, az Erste-től azt a választ kaptuk, hogy ezt a kártyatársaságok írják elő. A legnagyobb magyarországi kártyatársaság, a Mastercard szerint “köztük és a magyarországi elfogadó bankok között létrejött szerződés alapján nincs lehetőség a kártyás fizetés összeghatárhoz kötésére”. Azaz a boltok nem kérhetik a vevőket, hogy bizonyos összeg alatt ne fizessenek kártyával.


Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő