Tizenöt éve csiszolják a tananyagot, hat éve kvázi párhuzamos iskolaként tanítják, amit máshol nem, újabban robotokkal dolgoznak és elkezdték exportálni a modellt. Az OK Központban jártunk.
„Nem is gondoltam volna, hogy ennyibe kerülök anyáméknak, és van még két testvérem is!”
„A cigi nem csak az egészségemre, a pénztárcámra is ártalmas.”
Ez csak két felirat a sokból, ami a budapesti OK Oktatási Központ aulájába lépve fogadja az embert – gyerekek fogalmazták meg, miután eltöltöttek néhány órát az intézményben, és pénzügyeket, pénzügyi tudatosságot, pénzügyi alapfogalmakat tanultak. De mivel mindezt a mindennapi életükből hozott példákon, általuk megélt szituációkon keresztül tették, teszik, sokkal jobban átmegy az üzenet, tágabb kontextusban válik érthetővé és hasznossá, amit bevételekről, kiadásokról, megtakarításról, hitelről hallottak, és a fentiekhez hasonló alaptézisek formájában ülepszik le bennük.
Alternatív képzésről van szó, az OK Központok 6 éve oktatják a pénzügyi ismereteket a 7–19 éves gyerekeknek – jönnek az ország minden tájáról, a legkülönbözőbb családi háttérrel és anyagi lehetőségekkel, a legszélsőségesebb karriermintákkal a környezetükben. Bárki jelentkezhet, a képzés ingyenes, általában iskolai osztályok jönnek (több hónapos várólista után), hogy egy-egy napot ne a megszokott tantermekben és módon, hanem az OK Központ trénereivel töltsenek.
Nem a megszokott módon zajlik a tanítás (Fotók: Sebestyén László)
A trénerek egyharmada pedagógus, a többiek vegyesen közgazdászok, szociológusok, pszichológusok, kommunikációs szakemberek, akik a gyerekek életkorához, tudásához és érdeklődéséhez mérten adják át a számukra kifejlesztett pénzügyi tudást. És mindenkihez meg kell találniuk a kulcsot. Azokhoz a Tisza-menti kis faluból érkező kisiskolásokhoz is, akik közül néhányan nemhogy Budapesten, de emeletes házban sem jártak még, és kiugrási lehetőségként a falubeli tetováló szalon vagy a kocsma nyitását, esetleg az Éjjel-nappal Budapest sztárjainak karrierívét tudják elképzelni maguk előtt (volt rá példa). És azokkal az elitgimnazistákkal is egy nyelvet kell beszélniük, akik biztosra veszik, hogy Angliában vagy Amerikában fognak tovább tanulni, de a pénzügyekről esetleg annyi ismeretük van, hogy a pénz az csak úgy van, mert apa mindig a szekrényből szedi elő (ilyen is előfordult).
„Mi abban vagyunk jók, hogy képesek vagyunk őket hatékonyan oktatni. Nem a lexikális tudásunkra vagyunk a legbüszkébbek, hanem arra az élményalapú és inspiratív pedagógiai módszerre, amivel ezt a körülbelül száz oldalban összefoglalható tudásanyagot átadjuk. És ha ezek után elkezdik olvasni a gazdasági híreket, az már nagy előrelépés”
– mondja Schrankó Péter, az OK Központokat üzemeltető OTP Fáy András Alapítvány ügyvezetője, a program ötletgazdája.
Schrankó Péter, a program ötletgazdája
Minden évben frissítik az anyagot és tizenöt éve csiszolják a módszert, azóta, hogy az intézményt az OTP Bank életre hívta a Fáy András Alapítványon keresztül. Az első években nem volt dedikált épület erre a célra, a megbízott trénerek ekkor még országszerte „hakniztak” az iskolákban, osztályfőnöki órák keretében próbáltak valamit átadni a tananyagból. Igazán hatékonyan azóta működnek, amióta – hat évvel ezelőtt – a pesti Benczúr utcai régi villaépületben – fele uniós pályázati pénzből és fele OTP-s hozzájárulással – állandó helyet kaptak, és egy-egy osztállyal egész délelőtt tudnak foglalkozni. Sőt, ha egy osztály minden évben visszajár, és minden évben megkapja az életkorának megfelelő képzéseket az összesen 36 modulból álló anyagból, akkor tudják a projektből a legtöbbet kihozni.
Ottjártamkor is nyüzsögnek a gyerekek az épületben, épp egy budai gimnázium tizenkettedikesei érkeztek. A nagyjából 25–30 fős osztályt kettéosztják, legfeljebb 15-en szoktak egy csoportba kerülni, párhuzamosan 9 teremben zajlik az alkalmanként 4,5 órás oktatás a szokatlanul berendezett, körben ülős termekben. Közben néhány szünet, mindenki kap szendvicset, tízórait, aztán folytatódnak a játékos órák, merthogy inkább játékokról van szó, semmint a lexikális tananyag frontális átadásáról. Iskolai tanáruk, osztályfőnökük nincs jelen ezeken az órákon, ez is szándékos, ki akarják emelni a gyerekeket a megszokott struktúrákból, a hagyományos tanár-diák-dinamikából.
A termek falán detektív tükör (bentről kifelé nem látni, de kintről lehet kíváncsiskodni), odakészített fülessel. Ezen figyelem én is az oktatást, épp egy csoportos memória- és labirintus játék zajlik, látszólag semmi köze a kamatos kamathoz, a THM-hez, vagy egyéb pénzügyi finomságokhoz. Miután sokadjára ugrik vissza az osztály a startvonalra, hogy a folytonos hibázások és majdnem egyórás kollektív küzdés után nagy nehezen megtalálja a kijáratot, a végére mégis összeáll az üzenet: vannak olyan helyzetek az életben, amikor mindent elölről kell kezdeni, padlóra kerülsz, és fel kell állni. Vagy azért, mert kirúgtak a munkahelyedről, vagy mert mindent elbuktál egy befektetésen, esetleg bedőlt a hiteled és a bank elvitte a család házát. És ahogy a játékban, az életben is mindig lehet tanulni mások hibájából, lehet változtatni rosszul rögzült saját mintákon is, és végül ki lehet jutni a labirintusból.
Hat évvel ezelőtt, 2012-ben a budapesti OK Központ megnyitását épp komoly bankellenes hangulat övezte. A gyerekek hozták magukkal bőven a rossz élményeket, és ahogy az épületbe lépve meglátták az OTP logóját, jött belőlük a keserű tapasztalat, a bank elvitte a Suzukit. Ilyen körülmények között nyilván nem lehetett úgy kezdeni az oktatást, ahogy hasonló iskolák mondjuk Amerikában teszik, ott az első lecke általában a megtakarítások. A lassan készpénz nélküli Skandináviában meg például a biztonságos kártyahasználat – nálunk a magyar sajátosságokra kellett szabni az egyébként külföldi mintákból is merítő saját fejlesztésű tananyagot. Ahogy Schrankó Péter fogalmaz:
„Nálunk az értékek mentén kell először rendet tenni, hogy tiszta legyen, kinek, mi, mekkora érték. A karrier, az egészség, a pénz, a szülői kapcsolatok, a hit, ezeket nem tanulják meg senkitől. De ismeretlen előttük a hitel, a kölcsön, a kamatos kamat fogalma is, hiszen a pedagógusok is félnek a pénzügyektől. 4,5 órába 4–8 fogalom kitárgyalása fér, a befektetések az anyag legvége.”
Gyakori tapasztalat, hogy a magyar gyerekek kockáztatni sem szeretnek, itt szándékosan kockáztatós játékot is játszanak velük, hogy megértsék, a nagyobb hozamhoz kockáztatni kell, és ezt értelmesen is lehet tenni.
Schrankó Péter és az egyik tematikus terem díszletei
Az egyik terem falán (nekem is meglepetés volt) a legértékesebb sportolók Forbes-listája – vannak népszerű tematikus órák, mint amilyen a sport és a pénzügyek vagy a divatipar és a pénzügyek kapcsolódása. Ilyenkor felmerül, hogy vajon mennyit ér Beckham lába, amin keresztül a biztosítás alapfogalmait is be lehet mutatni, vagy a kérdés, hogy miből él egy élsportoló, miután harmincévesen kiöregedik a szakmájából. Időnként külső helyszínekre is mennek az osztályok, van állatkerti tréning, ahol a Budapesti Állatkert teljes gazdálkodása a téma, zoo csemegéstül, a fókanevelők fizetésén át az 1 százalékos szja-bevételek szerepéig. És van néha óra a Groupama Arénában vagy a Szépművészeti Múzeumban is, hogy mindenhol élményként és testközelből jöhessen át a sport vagy a művészet értéke.
Az alapítvány részben állami forrásokból is működik, 2017-es (egyelőre legfrissebb) közhasznúsági jelentésük szerint 1,5 milliárdos éves költségvetésük nagyjából felét a központi költségvetéstől kapták, az OK Projekt 2.0 ugyanis pár éve kiemelt kormányzati projektté vált. A források nagyjából másik felét az OTP Bank adja támogatásként, ez kisebb hullámzással évi 600-800 millió forintokat jelent.
„Nem azért adja ezt a bank, hogy minden tanulóból OTP-ügyfél legyen”
– mondja Nagy Zoltán Péter, az OTP marketing igazgatója, és egyben a program mentora. Szerinte ugyanis a tudatos, tájékozott ügyfél mindenkinek jó, ez minden bank érdeke és a társadalmi értéke is nagy.
Úgy tűnik egyébként, hogy a projekt exportálható, most már nemcsak Budapesten és nem csak Magyarországon létezik OK Központ. 2016-ban Nyíregyházán is nyitottak egy iskolát, hogy könnyebben elérjék a kelet-magyarországi régiót, tavaly elindult Romániában a bukaresti OK Center, amit idén Szlovákiában a nagyszombati tréningcentrum követett. A vízió az, hogy ahol az OTP bankcsoportként jelen van (ez kilenc ország), ott előbb-utóbb OK Központ is működjön.
Közben távolabbról is érkeznek a partneri megkeresések, finn, szingapúri, amerikai kooperáció kezd kibontakozni, és például közös oktató robotok fejlesztése is elindult.
„Alapítvány vagyunk, de ha cég lennénk, akkor most tartanánk egy épp berobbanni készülő startup fázisában”
– magyarázza Schrankó Péter. A robotok közben az asztalon figyelnek minket, az amerikai Sphero (házi nevén csak Feró) és a dél-koreai TrueTrue. Előbbi egy tablettel irányítható, jól programozható és gyorsabb mozgásokra képes golyó, utóbbi egy kódolható kódkártyákkal működő, sok szenzorral felszerelt, ezért hanggal, rajzzal is irányítható zsebrobot. Ma még kicsit szemfényvesztésnek tűnik a tananyag részeként, de ha van a teremben egy 10-12 tagú komplett robotcsalád, akkor remekül be lehet vonni őket az oktató játékokba. Ma már minden évfolyamspecifikus modulban van robotos feladat, ez nyilván még élményszerűbbé teszi a tanítást.
Sphero és TrueTrue. A zsebrobotok az asztalon figyelnek minket
A közeljövő további digitális fejlesztésekről szól. 2019-ben 500 millió forintos digitális beruházásra készülnek és négy újabb tantermet is kialakítanak, miközben szükségszerűen korszerűsítik a villaépület gépészetét. A távoli célok azonban ennél merészebbek. Az iskolát ugyanis el lehetne vinni egy komolyabb tudást adó, például vállalkozó szellemet, vállalkozási ismereteket, kockázatvállalást oktató intézmény irányába, a gyerekek mellett felnőttképzésekkel. Egyelőre azonban úgy látják, hogy a legnagyobb szükség a legelemibb pénzügyi ismeretekre van, ahogy Schrankó Péter mondja:
„Teljes állami feladatokat nem tudunk átvállalni, ez egy csepp a tengerben. Egy fontos és minőségi csepp.”
