Az oltási kampányok sikeressége és a fertőzésszámok csökkenése nyomán egyes munkáltatók utazási költségtérítéssel csábítják dolgozóikat az irodákba, ez azonban visszaélésekhez vezethet. A Wired által megkérdezett szakértők szerint érdemesebb inkább a home office-t támogatni.
Tavaly nyáron, amikor a covidjárvány enyhülést mutatott szerte Európában, a cégvezetők új kihívással találták szemben magukat: vissza kellett csalogatniuk embereiket az irodákba, miközben az oltás még nem volt elérhető. Ennek érdekében a high-tech irodai infrastruktúrától kezdve a négynapos munahéten át sokan sok mindent bevetettek. A Bloomberg például globális szinten 20 ezer dolgozójának ajánlott fel napi 75 dolláros ingázási költségtérítést, ezzel lehetővé téve számukra, hogy biztonságosan, tömegközlekedés helyett személyautóval járjanak dolgozni. Hogy pontosan hányan is vették ezt igénybe, az máig nem derült ki, de a költségtérítési opció ma is elérhető a vállalat dolgozói számára.
A PwC tanácsadócég idén nyáron is azt tanácsolja vállalati ügyfeleiknek: igyekezzenek kedvező körülményekkel, például kényelmes irodákkal és társaségi eseményekkel visszacsalogatni dolgozóikat az irodákba. A PwC ügyfélkörében egyes vállalatok költségvetést alakítottak ki azok számára, akik a járvány alatt otthonról dolgoztak. Az ilyen cégek dolgozói közül azok, akik esetleg az elmúlt másfél évben távolabb költöztek a nagyvárosoktól, és most onnan ingáznának munkába, az utazásra is használhatják a büdzsé rájuk eső részét.
A Wired szerzője szerint világos, hogy a munkába járással járó stressz és költségek most mindenkit elgondolkodtatnak azzal kapcsolatban, nem maradhatnánk-e inkább továbbra is home office-ban. Éves költségekkel számolva komoly pénzeket lehetne így spórolni.
A bristoli egyetem közlekedési-társadalmi részlegének, a Centre for Transport and Society-nek igazgatója azt mondja, az utazás némely fajtája valóban nagon költséges tud lenni, ugyanakkor, az erősen egyénre szabott juttatások a viselkedés megváltozásához vezethetnek. Látott már példát arra, hogy dolgozók csak azért diktáltak be nagyobb távolságokat, hogy így céges autóhoz jussanak, vagy azért jegyeztek be távoli találkozókat, hogy nagyobb költségtérítést kapjanak. Angliában, ahol a tömegközlekedés igencsak drága, havi 300 fontba is könnyedén kerülhet, a munkáltatók azért is elzárkóznak a vonatkozó költségek megtérítésétől, mert annak adóügyi és biztosítási vonzatai is lennének, jegyzi meg a cikk.
Még a zsúfolt tömegközlekedési eszközeiről ismert Japán egyes vállalatai is kezdenek lemondani terveikről, miszerint hajlandóak lettek volna plusz összegeket fizetni dolgozóiknak pusztán azért, hogy bejárjanak. Tavaly a techóriás Fujitsu is bejelentette, hogy ötven százalékkal csökkenti irodái alapterületét, ezzel 80 ezer dolgozóját bátorítva a távmunkára. Az otthon maradásra azzal is motiválta őket, hogy megvonta tőlük az addig kijáró utazási támogatást. A vállalat szerint ez a váltás “példátlan rugalmassággal támogatja az innovációkat és a munka-magánélet egyensúlyt”.
A brit Centre for Transport and Society szakértője megjegyzi: a munka sokkal rugalmasabban zajlana, ha kevesebben járnának be nap mint nap.
A fókusznak most arra kell esnie, hogy a dolgozóknak otthon is minden szükséges eszköz és tér rendelkezésükre álljon a munkához, ahelyett, hogy fizetnének nekik az irodába járásért.
A szakértő szerint, bár ez kevésbé kedvez a tágabb gazdaságnak és a közlekedési iparnak, jó lehetőség a fenntarthatóság számára.
