A Forbes-címlapos, aki Trumppal szelfizik

Kapitány István a Forbes címlapján mosolyog. Kapitány István a Fehér Házban, Trumppal szelfizik (és mosolyog). De kicsoda Kapitány István? Annak ellenére, hogy aligha van nála magasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser […]

Bővebben

Banális hibát vétett a NAV: vállalkozások százai mentesülhetnek az adófizetés alól

A bíróságok sorra semmisítik meg az adóhatóság határozatait, mert nem megfelelő az aláírás. Folyamatban lévő és lezárt ügyek is megtámadhatók emiatt.

A NAV-határozatok jelentős részénél eljárási hibát vétett a hatóság, és nem a megfelelő aláírást tartalmazzák – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményében. Ebből kifolyólag

az adóhatóság – például az adóhiányt megállapító – határozatai megtámadhatók.

Ez nem csak a folyamatban lévő perekben lehet döntő, hanem a már lezárt eljárások is újranyithatók.

Mi a hiba?

A jogszabályok és a NAV belső szabályzata lehetővé teszi, hogy a határozatokat ne a hatóság vezetője személyesen, hanem egy helyette eljáró adóhatósági alkalmazott, úgynevezett kiadmányozó írja alá. Ez az eljárás viszont a bíróságok legfrissebb gyakorlata szerint egyértelműen

szabálytalan és jogellenes, mert nem tudni, pontosan ki írta alá a határozatot, és hogy az illetőnek volt-e joga ehhez.

A bíróságok az utóbbi hónapokban ezen az alapon következetesen semmisítették meg az adóhatóság határozatait.

Az aláírás hibája, és így az érintett ügyek újranyitása nem érinti az ügyek érdemét, ezért az adóhatóságnak joga lenne ahhoz, hogy meghozza ugyanazt a határozatot – immár szabályszerűen aláírva. De az ismételt határozatot korlátozzák az elévülésre vonatkozó szabályok. Ezért egy régebbi adóhatósági eljárás tekintetében könnyen elképzelhető, hogy az adóhatósági határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidő már eltelt, azaz az adóhatóság többé nem hozhat az adózóra nézve hátrányos határozatot.

Ami azt is jelenti, hogy ebben az esetben az adózó véglegesen mentesülhet az adófizetési kötelezettsége alól.

Mit lehet tenni?

Ha az ügy már volt bíróság előtt, akkor az ítélet megtámadható, ha azóta olyan új tény vagy körülmény jut a pervesztes fél tudomására, amely már a per során is fennállt, de arról a pervesztes fél önhibáján kívül nem tudott, pedig rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. Erre pedig jó esély van.

“Az adóhatóság által elkövetett alaki hiba ugyanis már a per során is fennállt, és ez a körülmény az adózóra nézve kedvezőbb ítélethez vezet: az adóhatósági határozat helybenhagyása helyett a bíróság ugyanis köteles a NAV-határozatot hatályon kívül helyezni” – magyarázza Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A per újranyitására az adóhatósági szabálytalanság felismerését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb az ítélethirdetést követő 5 év elteltéig van lehetőség. Tehát a 2013 előtt lezárt ügyek már semmiképpen sem nyithatók újra.

Ha az ügy még nem került a bíróság elé, az adózó kérelmére az adóhatóság köteles az általa jogszerűtlenül hozott vagy kiadott döntés megsemmisítésére. Kérdéses persze, hogy a hatóság ezen kötelezettségének mennyire tenne önként eleget. Ha azonban az adózó kérelmének a hatóság nem adna helyt, úgy nem kizárt, hogy ez bíróság előtt szintén támadható.

A bírósági ítéletek újranyitásához hasonlóan ennek is van időbeli korláta: akkor lehetséges, ha a határozat jogerőre emelkedése óta nem telt el 5 év.

Borítókép: Unsplash

Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő